796 talált cikk a tájékoztatás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlathoz CD-lemezen mellékelni kell a mintaköltségvetést. Mi az a mintaköltségvetés?

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlattevő ajánlata azért érvénytelen, mert a szállítási határidőt nem egy bírálható egységben fejezte ki? Hogy lehet azt a gyakorlatban nem bírálható egységben megjelölni?

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?

Kérdés: Milyen technikai feltételei lesznek a 2010. január 1-jétől bevezetendő elektronikus közbeszerzésnek ajánlatkérői/ajánlattevői szempontból? (Például igazolások, pályázati anyag, árajánlat megküldése, írásvédett változat, aláírás stb.)

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta – 2008. novemberi kiírás –, hogy ha a cég cégadataiban el nem bírált módosítás van folyamatban, akkor csatolni kell a cégbíróság érkeztető bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési kérelmet. 2008. július 1-jétől kizárólagosan elektronikus úton nyújthatók be a cégbírósághoz bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek. Ezeken nincs érkeztető bélyegző. Elfogadható-e a kiírásnak ez a kitétele, illetve: mi az igazolás módja?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban kikötötte, hogy kizárólag első osztályú teljesítést fogad el. Ennek szempontjait azonban nem határozta meg. Honnan tudjuk, hogy mit minősít első osztályú teljesítésnek?

Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?

Kérdés: Egyszerű eljárásban az ajánlatkérő bírálati szempontja – egyebek mellett –, hogy az ajánlattevő székhelye az ajánlatkérő székhelyéhez (egyben a kötendő szerződés szerinti teljesítési helyhez) legközelebb essen. Ennek értelmében, a távolság alapján egy tízes skálán pontozza az ajánlattevőket. Kiegészítő tájékoztatás keretében azt a választ adta, hogy egy brüsszeli kiadvány is előtérbe helyezi az ún. zöld közbeszerzést. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárásra?

Kérdés: A kiírás szerint alkalmassági követelmény, hogy az ajánlattevő és a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók együttesen rendelkezzenek az ajánlattétel évét megelőző három évből minimum 5-5 meghatározott referenciával. Ez évenként 5-5 referenciát jelent, vagy a három évre összesen ennyit?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?