Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...banki szerződéses kapcsolathoz – például harmincnapon belül – kiállítottnak lennie. Érdemes a problémára rákérdezni kiegészítőtájékoztatás keretében, de várhatóan a felhívásnak megfelelően hasonlóképpenkéri majd az ajánlatkérő is benyújtani a nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és arendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemekmegalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtőla vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett és több kérdést tartalmaz, ezértkérdésenként adjuk meg a választ.A kérdés első része vonatkozásában: részajánlattételmegengedése esetén, a Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek meg kell jelölnie az ajánlati felhívásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Döntőbizottsági tárgyalás elmulasztása értesítés hiánya miatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...aszemléről és a tárgyalásról – ha az ügy körülményeiből más nem következik -legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy ameghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.Ezt a rendelkezést kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és a rendelkezésére állóiratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról,ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlatielemekre vonatkozóan; – az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlati felhívásbanellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozójogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha azellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kívánmegállapodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekűadatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, különtörvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség aláesik.A fentiekhez kapcsolódik még a közbeszerzési törvény 97.§-ában foglalt előírás is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?
Részlet a válaszából: […] ...történik, akkor az írásbeli összegzés eredményhirdetésen történőismertetésével, átadásával az ajánlatkérő egyben eleget tesz a tájékoztatásikötelezettségének is. Ha a döntés a fenti kérdésekben korábban születik meg,akkor erről külön (korábban) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Önkormányzatok "helyben központosított" közbeszerzései

Kérdés: A közbeszerzési törvény nem olyan régóta megengedi az önkormányzatoknak, hogy "helyben központosítva" folytassanak le közbeszerzéseket. Miről kell rendelkeznie ilyen esetben az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésrekizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatásiés beszámolási kötelezettségét.A fentiek alapján tehát rendelkeznie kell arról, hogy melyszervezet jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezéstmódosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatástvisszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetetteredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
64
65
66
79