Találati lista:
631. cikk / 783 Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra
Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
632. cikk / 783 Ajánlatkérői iratbetekintés
Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
633. cikk / 783 Szerződéses adatok nyilvánosságra hozatalának korlátjai
Kérdés: Köteles vagyok-e a vagyonőr céggel kötött szerződés minden elemét nyilvánosságra hozni, amikor alapvető vagyonbiztonsággal kapcsolatos elemeket tartalmaz? Ezek üzleti titok tárgyát nem képezik, hiszen a dokumentációban is szerepeltek.
634. cikk / 783 Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése
Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
635. cikk / 783 Hirdetmények egyszerű eljárásban
Kérdés: A Kbt. 300. §-ának (5) bekezdése alapján az egyszerű eljárás – ha eredményes – szerződéskötéssel zárul le. Ennek értelmében akkor nem kell közzétenni hirdetményt az Értesítőben a szerződéskötésre, módosításra és teljesítésre vonatkozóan sem?
636. cikk / 783 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
637. cikk / 783 Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén
Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
638. cikk / 783 Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban
Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
639. cikk / 783 Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén
Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
640. cikk / 783 Döntőbizottsági tárgyalás elmulasztása értesítés hiánya miatt
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?
