Szerződéses adatok nyilvánosságra hozatalának korlátjai

Kérdés: Köteles vagyok-e a vagyonőr céggel kötött szerződés minden elemét nyilvánosságra hozni, amikor alapvető vagyonbiztonsággal kapcsolatos elemeket tartalmaz? Ezek üzleti titok tárgyát nem képezik, hiszen a dokumentációban is szerepeltek.
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekbőlnyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási éstájékoztatási kötelezettség alá esik.)Mivel az ajánlatkérő a vagyonbiztonsággal kapcsolatoselemeket vélhetően a Kbt. 96. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csakabban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatbanelőzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevőnem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Hirdetmények egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 300. §-ának (5) bekezdése alapján az egyszerű eljárás – ha eredményes – szerződéskötéssel zárul le. Ennek értelmében akkor nem kell közzétenni hirdetményt az Értesítőben a szerződéskötésre, módosításra és teljesítésre vonatkozóan sem?
Részlet a válaszából: […] ...számítva évenként kell a szerződésrészteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A szerződés teljesítésére vonatkozótájékoztatási kötelezettség körében – ha a teljesítés eltérő időpont(ok)bantörténik – külön meg kell jelölni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetnia Kbt. 93. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...banki szerződéses kapcsolathoz – például harmincnapon belül – kiállítottnak lennie. Érdemes a problémára rákérdezni kiegészítőtájékoztatás keretében, de várhatóan a felhívásnak megfelelően hasonlóképpenkéri majd az ajánlatkérő is benyújtani a nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és arendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemekmegalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtőla vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett és több kérdést tartalmaz, ezértkérdésenként adjuk meg a választ.A kérdés első része vonatkozásában: részajánlattételmegengedése esetén, a Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek meg kell jelölnie az ajánlati felhívásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Döntőbizottsági tárgyalás elmulasztása értesítés hiánya miatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...aszemléről és a tárgyalásról – ha az ügy körülményeiből más nem következik -legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy ameghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.Ezt a rendelkezést kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és a rendelkezésére állóiratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról,ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlatielemekre vonatkozóan; – az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlati felhívásbanellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozójogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha azellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kívánmegállapodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
63
64
65
79