394 cikk rendezése:
351. cikk / 394 KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt
Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
352. cikk / 394 Eljárás téves eredményhirdetés esetén
Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
353. cikk / 394 Ajánlattevők kizárhatósága a közbeszerzési eljárásokból
Kérdés: Ki lehet-e zárni ajánlattevők közül a fogyatékosokat foglalkoztatókat, mert ők a támogatás kapcsán lényegesen alacsonyabb árat tudnak ajánlani, ugyanakkor a fogyatékosok nem minden munkára alkalmasak? (Konkrét példa: egészségügyi laborban felmosó vízzel mosták le az asztalokat, műszereket.)
354. cikk / 394 -Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
355. cikk / 394 Étkezésiutalvány-típusok a közbeszerzésben
Kérdés: A közbeszerzésben meg kell-e különböztetni a hideg, illetve a meleg ételre szóló étkezési hozzájárulást, azon az alapon, hogy a melegétel-utalvány általában étteremben beváltható, ezért szolgáltatás, míg a hidegétel-utalványért árut vásárolunk?
356. cikk / 394 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
357. cikk / 394 Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége
Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
358. cikk / 394 Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra
Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
359. cikk / 394 Idegen nyelv tárgyalóképes ismerete és a Kbt. alapelveinek összefüggése
Kérdés: Az ajánlati felhívásban alkalmasságot kizáró tényezőként szerepel, ha ajánlattevő nem rendelkezik 1 fő építésvezetővel, aki szerepel a műszaki vezetők névjegyzékében, továbbá rendelkezik 10 éves szakmai gyakorlattal és az angol nyelv tárgyalóképes ismeretével. Az eljárás nyelve magyar – igaz tény, hogy európai uniós támogatásból finanszírozott a beruházás. Nem ütközik-e a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe az idegen nyelv tárgyalóképes ismeretének kritériuma?
360. cikk / 394 Saját cég bevonása tanácsadóként saját eljárásba
Kérdés: Társaság mint cég jegyeztette be magát hivatalos közbeszerzési tanácsadóként (van olyan alkalmazottja, aki megfelel a feltételeknek). Van lehetősége bevonni saját céget közbeszerzési tanácsadóként a saját közbeszerzési eljárásaiba?
