Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségek. Nézzük a közbeszerzési törvény 125. §-ának (4) bekezdését,amelynek értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat árubeszerzés esetében akkor, ha– az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti,tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a 81. § (1)–(3), (5) bekezdése,a 82. §, a 83-89. §, a 91-92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)–(4) bekezdése,valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy azajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdésekönnyített lehetőséget fogalmaz meg, amelynek értelmében az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás vagyszolgáltatás megrendelése esetén, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eredményhirdetésre rendelkezésre álló időtartam kezdete

Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás esetén mikortól számít az eredményhirdetésre rendelkezésre álló 30 nap (ami egyszer meghoszszabbítható 30 nappal). Az utolsó tárgyalás befejezésétől van rá 30 nap?
Részlet a válaszából: […]

Igen, az utolsó tárgyalás befejezésétől számítva számít a 30 nap.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Kihirdetettől eltérő ár megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett. A bontás után a Kbt. 254. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyalást kezdeményezett, amely tárgyaláson az árengedmények után eredményt hirdetett. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben a kihirdetett ártól eltérő (magasabb) ár jelent meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés az eljárásra vonatkozóan, deszükségesnek tartom megjegyezni, hogy az ajánlatkérő eljárása csak akkor felelmeg a Kbt.-nek, ha a tárgyalást kezdeményező levélben egyúttal értesítette isaz ajánlattevőket, hogy a tárgyalás után azonnal értékeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses feltételek kötelezőelfogadtatásával. Erre tárgyalás, vagy a fizetési határidő részszempontkéntvaló alkalmazása esetében van lehetőség. Ekkor tekinthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Könyvtárak könyvbeszerzése

Kérdés: A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...egy terjesztőnek,úgy a kizárólagosság törvényen alapul. A nemzeti értékhatár felett lehetőségvan hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására, egyébesetben pedig – a könyvbeszerzések összértékétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] ...a részvételi szakasz eredményes, azeredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles – ameghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnakmegfelelően kiválasztott – alkalmasnak minősített jelentkezőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...–, az eljárás egyetlen szakaszban bonyolódik, amelynek tartalma azalábbiakban foglalható össze: A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – főszabály szerint– ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, és ha több ajánlattevőnyújthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
61
62
63
73