Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 16. §-a értelmében az ajánlatkérő az évesbeszerzéseiről külön jogszabályban (2/2006. IM rendelet) meghatározott mintaszerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb atárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalásos eljárás alkalmazásának mellőzése

Kérdés: A társasházak a panelprogramban elnyert támogatás esetén a kivitelezőt többnyire a Kbt. 44. címe szerinti egyszerű eljárásban választják ki. A legutóbb megjelent 30 hirdetményt (ajánlattételi felhívást) tanulmányozva feltűnt, hogy csak egyetlen esetben élt az ajánlatkérő a tárgyalás lehetőségével. A Kbt. 299. § (3) bekezdés n) és o) alpontja értelmében a Kbt. ezt meg is engedi. A hirdetményminta [2/2006. (I. 13.) IM rendelet 14. számú melléklete] IV.1.1. pontjában kell megjelölni, hogy lesz-e tárgyalás, vagy sem. Kérdésünk az, vajon mi lehet az oka, hogy általában nem élnek a társasházak a tárgyalás lehetőségével? Van-e egyéb jogszabályi tiltása ennek, vagy csak az a magyarázat, hogy a társasházak nem járatosak a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] Több okot is el tudunk képzelni. Az egyik valóban lehet az,hogy a társasházak nem ismerik a Kbt. előírásait, és a számukra legegyszerűbb,ha nem is a legkedvezőbb eljárási szabályokat alkalmazzák. Ok lehet az is, harövid idejük van a támogatási összeg felhasználására, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban aKbt. 124-130. §-aiban írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Kbt.-nek azokat arendelkezéseit, amelyek a nyílt, illetve a kétszakaszos eljárásokra irányadóak,és amelyektől a hivatkozott paragrafusok eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 303. §-a értelmében a felek csakakkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, összetett beszerzésről van szó, amelybenszerepel egy tevékenységelem, amelyet kizárólag egyetlen szervezet jogosultMagyarországon végezni, viszont ez a szervezet nem képes a többi tevékenységre.Ilyen esetekre "találta" ki a Kbt. a közös ajánlattételt, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az ajánlati biztosítékra vonatkozóanviszonylag részletes szabályokat tartalmaz – 59. §-ában – az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárására a Kbt. 18.címének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen belül a 232. § (2) bekezdéseszerint a keretmegállapodásos eljárás második részére a 226. §-t kellalkalmaznia. A 226. § szerinti hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
43
44
45
58