578 talált cikk a tárgyalásos eljárás kifejezésre

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?

Kérdés: Közös ajánlattevők egyike a tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában a kizáró okok hatálya alá esik. Ki kell-e zárni az eljárásból a konzorciumot (azaz a vele közös ajánlattevőket is), vagy a konzorcium "maradék" tagjai a kizárt közös ajánlattevő nélkül továbbra is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban? Van-e jelentősége annak, ha nem volt olyan alkalmassági követelmény, amelyet a konzorcium a kizárás hatálya alá eső ajánlattevő révén teljesített?

Kérdés: Szóbeli közléssel lezárható-e az ajánlati kötöttség a tárgyalásos folyamat esetén? Meddig tart az ajánlati kötöttség?

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény közzététele az ajánlatkérő általi ajánlattételi határidő módosítása esetén? Kérdésünk még, hogy hány alkalommal van lehetősége az ajánlatkérőnek határidő-hosszabbításra, és milyen, a Kbt.-ben szabályozott területeken? Milyen indokkal van erre lehetősége?

Kérdés: Lehetséges-e az utolsó módosított ajánlatok nyilvános bontása?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezik az előzményi terv (elvi építési engedélyes terv) szabad felhasználásának jogával, akkor a szerzői jog a közbeszerzési törvény által definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre való hivatkozással az ajánlatkérő jogosult-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni?

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?