Találati lista:
491. cikk / 578 Várható változások építési beruházásoknál
Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
492. cikk / 578 Eredményhirdetésre rendelkezésre álló időtartam kezdete
Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás esetén mikortól számít az eredményhirdetésre rendelkezésre álló 30 nap (ami egyszer meghoszszabbítható 30 nappal). Az utolsó tárgyalás befejezésétől van rá 30 nap?
493. cikk / 578 Könyvtárak könyvbeszerzése
Kérdés: A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
494. cikk / 578 Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
495. cikk / 578 Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben
Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
496. cikk / 578 Egyszakaszos eljárás értelmezése
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
497. cikk / 578 Előminősítési jelentkezés adattartalma
Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
498. cikk / 578 Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén
Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
499. cikk / 578 Alvállalkozók pályáztatásának rendje
Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
500. cikk / 578 Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
