Távközlési szolgáltatásra megkötött szerződések módosítása

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-én hatályba lépettmódosításával a korábban kivételi körbe sorolt távbeszélő, telex-,rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások közbeszerzés-kötelesszolgáltatásokká váltak. (Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ingatlan vásárlását az EU-s, azaz a közösségieljárásrendben kivételként határozta meg a jogalkotó, ugyanakkor a nemzetieljárásrendben árubeszerzésnek minősül a Kbt. 242. §-ának (2) bekezdéseszerint. A 257. § (2) és (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:    

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 403. §-ának (1)–(4) bekezdései értelmében ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükségesvalamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, akkora tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelésimunka...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.

Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor, ha a korábbanmegkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez a kérdés gyakorlatilag az egész Kbt. ismertetését kériközérthető formában, amire a rendelkezésre álló keretek értelemszerűen nemelegendőek. Általánosságban az alábbiakat lehet kiemelni:– meghívásos eljárást mind az általános ajánlatkérők, mind aközszolgáltatók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés és pályázat kapcsolata

Kérdés: Nem EU-s pályázatokra, ha azok elnyerése és az elszámolása közötti idő nem elegendő a közbeszerzés lefolytatására, lehet-e gyorsítani vagy közbeszerzési eljárás nélkül beszerezni?
Részlet az állásfoglalásából: […]

Közbeszerzési eljárás nélkül nem lehet beszerezni pályázat esetén. Sürgősség esetén gyorsított eljárást (Kbt. 136. §) lehet választani, ha meghívásos vagy hirdetményes tárgyalásos eljárást ír ki az ajánlatkérő a beszerzésére.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 27.

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy a beruházás egy projektnek minősül,nem tekinthetjük a 2006-ra történő "átcsúszást" a becsült érték lenullázásának.Ahhoz, hogy a tervpályázati eljárás kiírható legyen, szükséges az, hogy egyelőkészítő, megvalósíthatósági tanulmány szülessen,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 27.
1
…
48
49
50
…
59