546 talált cikk a tartalom kifejezésre

Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?

Kérdés: Az elektronikus bontás hogyan zajlik?

Kérdés: Az ajánlattevő a dokumentációban megadta a nyilatkozatokhoz szükséges mintákat, de nem rendelkezett azok kötelező alkalmazásáról. Megtehetem, hogy az általam használt nyilatkozatokat csatolom, ha azok tartalma megfelel a dokumentáció szerintieknek?

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?

Kérdés: Ha az ajánlatot a Kbt. 70/A. §-ának (1) bekezdése szerint kell összeállítani (nem elektronikus ajánlat), már nem kell oldalanként leszignálni? Elegendő csak a nyilatkozatokat aláírni, illetve az elején a matricát?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?

Kérdés: Mi az értelme az ajánlattevőt arról nyilatkoztatni tételesen, hogy milyen dokumentumokat csatolt az ajánlatához?

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?

Kérdés: A TED-en megjelent egy kiírás egy adott hivatkozási számmal, de később készült hozzá egy kiegészítés, ami a műszaki és szakmai alkalmasság változása miatt volt szükséges. Ennek a kiegészítésnek is van egy TED-száma, ami eltér magának az ajánlati felhívásnak a számától. Amikor mi kiegészítő tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, még az eredeti (tehát az ajánlati felhívás) számára hivatkoztunk. Ez jelenthet-e problémát abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő esetleg nem válaszol a kérdéseinkre? És ezek után melyik számra érdemes inkább hivatkozni?