558 talált cikk a tartalom kifejezésre

Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?

Kérdés: Hiánypótlásban a banki nyilatkozatainkkal kapcsolatban azt kifogásolják, hogy azok nem az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Ez valóban része a felhívásnak, ugyanakkor az ajánlati felhívást az ajánlatkérő módosította. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított dokumentációban található ajánlati felhívás feladásának dátuma három héttel későbbre tolódott. Emiatt a bankjainktól új banki nyilatkozatot kértem ugyanazzal a tartalommal, mint előző alkalommal, kivéve hogy az ajánlati felhívás feladásának dátumát átírattam az új, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció és felhívás feladási dátumának megfelelően. Az ajánlatkérő ezeket a banki nyilatkozatokat kifogásolja, és olyanokat kér helyettük, amelyek az eredeti felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Elfogadja-e az ajánlatkérő, ha benyújtjuk azokat a banki nyilatkozatokat, amelyekben a korábbi időszakról nyilatkozik a bank, a hiánypótlás kibocsátását megelőzően, hiszen akkor is kértünk igazolást, amelyet végül nem használtunk fel?

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?

Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait – például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. – beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?

Kérdés: Az egyik pénzintézet zárt rendszere nem engedi meg, hogy formanyilatkozatán módosítsanak, így abba nem tudják pontosan azt a szöveget beírni, amit az ajánlatkérő előír. A megjegyzés rovatban tudják az előírásnak megfelelő választ szerepeltetni, ezáltal azonban két különböző adat van egyazon bankinformáción. Mit javasolnak, hogyan küszöböljük ki a fenti problémát?

Kérdés: Hogyan értendő, hogy a számla szabályszerű benyújtása minősül a szerződésszerű teljesítésnek? Ez számunkra értelmezhetetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha szabályosan kiállítottuk a számlát, akkor, ha mást nem is csinálunk, teljesítettünk?

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?

Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában mindkét ajánlattevőt hiánypótlásra kellett felszólítani. Az egyik ajánlattevő a hiánypótlásban az ellenszolgáltatást is módosította, havi díjakat írtak be éves díjak helyett. (Az ajánlatból egyébként nem lehetett erre következtetni, mert a tételes költségvetésében is éves díjként tüntette fel a díjakat. Ezért az ajánlatkérő nem is javította.) Elfogadható-e, hogy az ajánlatkérő által kért hiánypótlást (ami semmilyen összefüggésben nincs az ellenszolgáltatással és a műszaki tartalommal) elfogadjuk, de a javítást nem? Így az ajánlat érvényes és tárgyalásra bocsátható.

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)