Teljesítés inkasszóra

Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet – az igazolás és a számla befogadása után – egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a részszámlákat befogadta, így ezekkel kapcsolatbana teljesítésigazolásokat valószínűleg kiadta. A teljesítésigazolások utólagosvitatása nem érinti a részszámlák befogadását.A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. éviLXXXV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Jogvita ajánlattevő és alvállalkozója között

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan kezeli azt az esetet, ha jogvita áll fenn az ajánlattevő és az alvállalkozó között?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatást nem utalja tovább az ajánlattevő.Amennyiben nem jelentette meg időben például az alvállalkozó cseréjét, vagy ateljesítés nem volt megfelelő, ebben a feleknek meg kell állapodniuk, és azegyeztetett álláspont alapján kerülhet sor a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:      

Alvállalkozók teljesítését igazoló okiratok

Kérdés: Ajánlattevőnek azt az okiratot, hogy melyik alvállalkozó mekkora összegre jogosult, a számlával együtt kell benyújtania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevői és alvállalkozó teljesítésről annakelismerésének időpontjáig kell nyilatkozni, míg a számlát a teljesítéselismerését követően haladéktalanul ki kell állítani az alábbiak szerint.Az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 305. §-a rendelkezik a közbeszerzési szerződésselkapcsolatosan a teljesítés és a fizetés kérdéseiről. Az új rendelkezések 2010.szeptember 15-étől hatályosak. Ezek a szabályok, véleményünk szerint, kógensjellegük miatt már nem teszik lehetővé előleg fizetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címke:

Meghiúsult részteljesítés értelmezése

Kérdés: A dokumentáció szerint, amennyiben a késedelem mértéke meghaladja a 10 munkanapot, az adott részteljesítés meghiúsultnak tekintendő. Ebben az esetben ki teljesíthet az adott rész vonatkozásában? Vagy az ajánlatkérő arra már nem is tart igényt? Hogyan lehet ezt a kitételt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítésével, nem teljesítésével és ezzelösszefüggésben a szerződés megszűnésével kapcsolatos kérdéseket a szerződésbenkell körültekintően rendezni. A teljesítés vagy a részteljesítés meghiúsulása,másképpen fogalmazva lehetetlenülése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsán utalunk a 2630. kérdésre adott válaszra. Aszerződés teljesítésével, megszűnésével kapcsolatos kérdéseket ugyanis aszerződésnek magának kell rendeznie. Amennyiben bizonyos kérdéseket nyitva hagya szerződés, akkor mögöttes jogként nem a Kbt.-t kell felütni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szállító minősítése

Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?
Részlet a válaszából: […] ...2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésteljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve– az ajánlattevővel munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentációs hiba orvoslása ajánlattétel után

Kérdés: Mit tehetek, ha a dokumentációban szereplő szerződésben benne maradt, hogy a meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték is kötelező? Időközben ajánlattétel történt, és az egyik ajánlattevő figyelmeztetett a hibára. Hogyan tudom orvosolni ezt az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. alábbi szabálya értelmében nincs lehetőségmeghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték egyidejű kikötésére.A törvény 53/A. §-ának (4) bekezdése szerint meghiúsulásikötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szándékosság bizonyítása hamis adatszolgáltatáskor

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?
Részlet a válaszából: […] ...cselekedetet követett el;– az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének[különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során olyan hamis adatotszolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtébenelkerülhető lett volna, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozás szerint a közbeszerzési kötelezettségkiterjedt a bérleti szerződések megkötésére. Ez a rendelkezés megváltozott2010. szeptember 15-étől. A változás miatt a nemzeti eljárásrendben isérvényesül az a közösségi kivétel, amely szerint meglevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:
1
116
117
118
203