Bérbeadó mint erőforrás

Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, akkora gép kérdése az adott közbeszerzésben nem releváns.Abban az esetben viszont, ha például építési beruházásrólszól a tender, és az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 67. § (2)bekezdésének b) pontja szerint a teljesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az anyagi fedezet meglétévelkapcsolatosan jelenleg nem tartalmaz elő­írást. A korábbi hatályos rendelkezésekidőközönként tartalmazták az anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezést, de ezidőről időre kikerült a közbeszerzési törvényből.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az időszakra vonatkozik, amikor már az eredményhirdetésmegtörtént, tehát a döntés egyértelmű. Mivel a szerződés, amennyiben amoratórium alatt nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a KözbeszerzésiDöntőbizottság részére, nem köthető meg, egy olyan átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Termék gyártási helyének adott településhez kötése

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az ajánlatkérő aránytalan előírást alkalmazott, hiszennem kötheti egy adott telephelyhez a gyártást, szűkítve ezzel a versenyt.Hasonlóképpen nem kényszerítheti az ajánlattevőket arra, hogy egy adottalvállalkozót foglalkoztassanak. Más a helyzet, amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Negatív mérleg – automatikus alkalmatlanság?

Kérdés: Miért nem indulhat a tenderek többségén – illetve szinte mindegyikén – az a vállalkozás, amelynek mérlege negatív? Hol zárja ki a pályázatból ezt a vállalkozást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […]

A gyakorlat a minősített ajánlattevői rendszer sajátos gyakorlatából adódik, mely eleve kizárja a negatív mérleggel rendelkező ajánlattevőket. A Kbt.-ből ez az előírás azonban semmilyen szempontból nem következik.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Inkasszó az ajánlatkérő bankszámlájára

Kérdés: Ajánlattétel után, tendernyertesként szerződés keretében már egy éve szállítunk egy kórháznak egészségügyi termékeket. A válság hatására az ajánlatkérő egy ideje nem fizeti ki számláinkat. A ki nem fizetett, lejárt számlák összesen már meghaladják a 3,6 millió forintot, egyes számlák 180 napon túl késedelmesek. Van-e jogalapja annak, hogy a kórház bankjához beszedési megbízást (inkasszó) nyújtsunk be a lejárt, ki nem fizetett számláink összegéről? (A megkötött szerződésben erre vonatkozó rendelkezés nincs, a szerződés, csak késedelmi kamat felszámítását engedi meg részünkre. A szerződést 2009 szeptemberében kötöttük meg.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény a témában az alábbiakat rögzíti:– azajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésbenmeghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbbharminc – az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Jogorvoslat dokumentáció hiányában

Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni egy közbeszerzési eljárásban. A dokumentációt partnerünk vette ki. Végül is nem indultunk a tenderen, de az ajánlatkérő dokumentációjában Kbt.-t sértő kitételek voltak. Élhetünk-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből adódóan vélhetően már eltelt az a jogorvoslatihatáridő, amelyen belül az ajánlattevő jogorvoslati eljárást indíthatott volna.A döntőbizottság esetenként változó gyakorlata ellenére úgy véljük, adokumentáció megvétele megalapozza az ügyfélképességet, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Új kiírás, korábbi válaszok

Kérdés: Ajánlattevő ajánlati felhívását visszavonja, és az adott tendert újra kiírja. A visszavont eljárásban megadott válaszok az új kiírás részét képezik-e? És mi a helyzet akkor, ha határidőn túl válaszolta meg az ajánlatkérő a kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az adott felhívás visszavonásával egyben az eljárás ismegszakad, azaz a megadott válaszok már nem képezhetik az új felhívás részét,vagy értelmezésében nem segítenek. A kiegészítő tájékoztatás határidőn túltörténő megválaszolása Kbt.-t sértő eljárási elem, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ajánlatkérői előírás alapján létrehozott gazdasági társaság időtartama, tevékenysége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja nyertesség esetére a közös ajánlattevőknek gazdasági társaság létrehozását, az csak a tender szerinti tevékenységre alapítható a szerződés időtartamára, vagy határozatlan időtartamra is, és a társaság folytathat-e más tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint korlátozza a gazdálkodó szervezetlétrehozását a szerződés teljesítése érdekében. A törvény 55. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérőa szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodószervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
5
6
7
10