676 talált cikk az Unió kifejezésre

Kérdés: Megnyertünk egy közbeszerzési eljárást szolgáltatásbeszerzés tárgyban, de a szerződéskötés az ajánlatkérő miatt nem valósult még meg. A szerződéskötés azért nem jött létre személyesen, mert az illetékes arra hivatkozott, hogy nem ér rá. Abban maradtunk, hogy e-mailben elküldjük a szerződést, és ők miután aláírták, visszaküldik a részünkre. Azóta telefonon alig lehet őket elérni, a kapcsolattartó megbetegedett, és nincs helyettese. Van olyan szabály, hogy hány napon belül kell szerződést kötni, és ha az elmarad, akkor annak mi a következménye?

Kérdés: Ha alvállalkozóval teljesítek, hogyan alakul a számlázás az új szabályok szerint?

Kérdés: Ha egy cég uniós forrást nyert el nemzeti eljárásrendben, a projekt értékének 75 százalékát meghaladó mértékű pénzösszegnél lesz a vállalkozás beszerzése közbeszerzésköteles, vagy az elnyert pénzt nézem, például 52 M Ft-ot, és arra írok ki közbeszerzést?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a beszerzés tárgyát minősített adatként kell kezelni? Mi a minősített adat?

Kérdés: Uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén az általános szabályokhoz képest milyen eltérések vannak? Más-e a közbeszerzés dokumentálása – dokumentációkészítés, közzététel, szerződés, közzététel a szerződések teljesítéséről stb.?

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő 60 napos fizetési kötelezettséget vállal a közbeszerzés eredményeként megkötött vállalkozási szerződésben?

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?

Kérdés: A megrendelő él a Kbt. 253. §-ában biztosított lehetőségével, tehát kizárja az 1 Mrd Ft nettó árbevételt elérő cégeket az eljárásból mint ajánlattevőket. Ebben az esetben egy 1 Mrd Ft nettó árbevétel alatti cégnek lehet-e olyan 10 százalék feletti alvállalkozója, amelynek a nettó árbevétele 1 Mrd Ft felett van?