676 talált cikk az Unió kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha változásbejegyzés iránti eljárás van folyamatban a cégbíróságon, akkor az ajánlattevőnek nyilatkozattal kell igazolnia az eljárás, illetve a változás alatt álló adatkört. Ehhez képest hiánypótlásra hívta fel az érintett ajánlattevőt, hogy e körben csatolja a Cégszolgálat igazolását, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. Erre lehetősége van az ajánlatkérőnek? És milyen igazolást fogad el az ajánlattevő? Azt is, amit az ügyvéd elektronikusan – tértivevényként – kap vissza a cégszolgálattól az iratok benyújtását követően?

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés fogalomrendszerében az ún. fenntartott szerződés megjelölés?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?

Kérdés: Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?

Kérdés: Fizetési határidő tekintetében korlátozhatom-e az elektronikus árlejtésben az ajánlattevőt azzal, hogy a 120 nap felett megajánlott fizetési határidő nem jár pluszponttal, annak érdekében, hogy ne kelljen végtelen értéket felvinni a paraméteres szempontok közé?

Kérdés: A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?

Kérdés: Egyes uniós tagállamokban bizonyos igazolásokat, kivonatokat nem bocsát ki a hatóság/bíróság úgy, mint Magyarországon. (Például Ausztriában – tudomásunk szerint – nem létezik aláírási címpéldány.) Ha bejelentésköteles alvállalkozónk nem magyarországi letelepedésű, ilyen esetekben mit tegyünk, illetve mit csatoljunk?