307 cikk rendezése:
211. cikk / 307 Szerződésteljesítés különleges feltételei
Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
212. cikk / 307 Erőforrás-szervezet igénybevétele 2009. április 1-je után
Kérdés: 2009. március 31-e után is igénybe vehetünk-e erőforrás-szervezetet? Milyen feltételekkel?
213. cikk / 307 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
214. cikk / 307 Nemleges nyilatkozatok
Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
215. cikk / 307 Közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések
Kérdés: Módosultak-e a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó szabályok?
216. cikk / 307 Hulladékkezelési szolgáltatás beszerzésére irányuló eljárás ajánlattevője
Kérdés: Helyi önkormányzat által hulladékkezelési szolgáltatás beszerzése tárgyában kiírt pályázaton szeretnénk részt venni. Milyen feltételeknek kell megfelelnünk ahhoz ajánlattevőként, hogy eredményesen pályázhassunk?
217. cikk / 307 Házon belüli beszerzések a gyakorlatban
Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
218. cikk / 307 Minősítés a 2004. évi XXXIV. törvény szerint
Kérdés: Mit jelent az ajánlattevő 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítése?
219. cikk / 307 Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
220. cikk / 307 Ajánlati ár pénzneme
Kérdés: Ha a kiírásban nem szerepel, hogy az ajánlati árat milyen pénznemben kell megadni, lehetőség van-e arra, hogy azt euróban adjuk meg? Változtat-e a helyzeten, ha az ajánlattevő székhelye EU-s tagállamban van, illetve mi a helyzet akkor, ha az ajánlattevő magyar vállalkozás, de a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója német?
