299 cikk rendezése:
271. cikk / 299 Eljárás a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés lehetetlenülése esetén
Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?
272. cikk / 299 Közbeszerzési eljárás lefolytatása vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó árubeszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén
Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének I) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
273. cikk / 299 Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
274. cikk / 299 ISO-minősítés helyettesíthetősége
Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?
275. cikk / 299 Alvállalkozó munkaerő-piaci képzéseknél
Kérdés: Munkaerő-piaci képzések esetén alvállalkozónak minősül-e az a közreműködő, aki csak termet, műhelyt ad bérbe (más tevékenységet nem folytat a képzésben), de a bérlemény ellenértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10 százalékát, illetőleg ha az oktatónak (természetes személy) fizetett előadói díj (kvázi munkabér) meghaladja a 10 százalékot?
276. cikk / 299 Egybeszámítás "karba helyezési" munkák esetén
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő részvénytársaság feladata a kezelésében lévő lakásállományban megüresedő lakások karba helyezése. A karba helyezési munkákat vállalkozásokkal végezteti el. Előre nem tervezhető, hogy évente hány lakás üresedik meg, és azokban milyen volumenű építési feladatot kell elvégezni. A karba helyezési munkákat az ismételt használatba adás érdekében soron kívül el kell végezni. Ez a karba helyezési feladat évente kb. 50 lakást érint és kb. 60 millió forint kifizetéssel jár. A Kbt. mely fejezete szerint kell a részvénytársaságnak eljárnia?
277. cikk / 299 Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése
Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
278. cikk / 299 Eljárás ajánlattétel megtagadása esetén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattételre felkért ajánlattevő nem ad ajánlatot, és ezt telefonon jelzi? Lehet-e azonnal másik pályázót felkérni ajánlattételre, avagy meg kell várni a beadási időt, esetleg rögtön új eljárást indítani. Lehetséges-e legalább három beadott ajánlat beérkezése érdekében öt ajánlatkérés (felhívás) kiküldése?
279. cikk / 299 Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban
Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
280. cikk / 299 Eredményhirdetés a nyertes ajánlattevő távollétében
Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?
