Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén

Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtak alapján a konkrét esetben arról van szó, hogy vanegy határozatlan időre szóló üzemeltetési szerződés, amelynek keretébenegyébként közbeszerzési értékhatárt meghaladó szolgáltatást vesz igénybe aközbeszerzési ajánlatkérő (iskola). A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek ebben a helyzetben nincs más lehetősége,mint új eljárást kiírni. Természetesen ilyen helyzetben szükségszerű annakledokumentálása, hogy mennyi ideje nem érkezik válasz, és milyen mértékben nemtesz eleget ajánlati kötöttségének az ajánlattevő. Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. alkalmazása a közszolgáltatók beszerzéseire

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 307. számú kérdésére Önök azt válaszolták, hogy a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások megrendelésére a különös közbeszerzési eljárások esetében is a Kbt. szerint kell eljárni, ami egyértelmű, azonban a kérdés arra vonatkozott, hogy a szennyvízelvezetést végző közszolgáltatók a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e, azaz a beszerzéseikre kell-e a Kbt.-t alkalmazni? A kérdés továbbra is fennáll, ugyanis a közbeszerzési törvény 163. § (1) bekezdésének a) pontja tevékenységként csak az ivóvizet emeli ki vízügyi területről. Kérjük a kérdés megválaszolását!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység – lásdfenn – folytatására egy, vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhetjogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek etevékenységek végzésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítás jogellenes elmaradása

Kérdés: Vállalkozásunknak két szerződése van folyamatban az ajánlatkérővel. Mindkettő két-két évre szól, és részben időátfedés van közöttük. A közelmúltban kaptunk egy olyan tartalmú megkeresést az ajánlatkérőtől, miszerint a korábban már – az első tender eredményeként megkötött szerződés keretei között – általunk leszállított és leszámlázott két tételt az ajánlatkérőnek "át kellett" tennie a második közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésre. Ezért kérik, hogy adjunk új ajánlatot, és számlázzuk le a tételeket újra. A második tender alapján a két tétel ellenértéke egyébként kevesebb. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása? Mely esetben ad lehetőséget a Kbt. az ajánlatkérő kérésének teljesítésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ebben a helyzetben szerződésmódosítás történt, pontosabbankellett volna, hogy történjen. Amennyiben az ajánlatkérő helyesen járt volnael, akkor az első szerződését módosította volna, illetőleg felmondta volna azt.A kérdésben vázolt helyzetben a megrendelés "áttétele" nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.

Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén

Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eljárás eredményes volt, hiszen a nyertes ki letthirdetve. Tekintettel arra, hogy bizonyíthatóan nem reagál az ajánlatkérőmegkeresésére, az ajánlatkérő, amennyiben előírta felhívásában, hogy a másodikhelyezettel köt szerződést az első visszalépése esetén, ezt megteheti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe igazolási kötelezettségének módja

Kérdés: Külföldi letelepedésű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelyik magyar cégkivonattal rendelkezik, hogyan igazolja a kizáró okokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ki az ajánlattevő. Amennyiben afióktelep, úgy saját maga viszonylatában kell, hogy a kizáró okokat igazolja,azaz a belföldi székhelyű vállalkozásokra irányadó szabályok szerint – avonatkozó tanácsi tájékoztató figyelembevételével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ateljesítésbe bevonni, és saját kompetenciája azt eldönteni, hogy az egyesmunkarészeket végzi saját maga, illetve melyeket ad alvállalkozásba. A rendeletidézett előírását ez a lehetőség azért nem sérti, mert az alvállalkozókkal azajánlatkérő nincs...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 27.

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyezik meg.Összességében tehát akár előnyösebb helyzetben is lehet ajánlattevő, amennyibenkülső erőforrásként aposztrofálja azt a vállalkozást, amely "szakembereket"biztosít a teljesítéshez, mely ebben a helyzetben jogszerű.A Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. (K.É. 41...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén

Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés vélhetően a tervpályázat eljárás lebonyolításikötelezettségére utal, amelyről a tervpályázati eljárások részletesszabályairól szóló kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése szól. Ebben azesetben a jogszabály a tervpályázatot építészeti-műszaki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Referencia-időszak csökkentésének lehetősége

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az 1050. számú kérdésre annak figyelembevételével válaszolni, hogy a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjának kógens előírása szerint "Az ajánlattevő ... alkalmassága ... igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;". Milyen alapon csökkentheti ajánlatkérő ezt az időszakot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...-ebben az esetben az ajánlatkérő 2002., 2003., valamint 2004. évekre vonatkozóreferenciát fogadott el –, mivel egy ajánlattevő, amelynek vállalkozása2002-ben alakult, csak 2005-ös referenciát tudott bemutatni. Álláspontunkszerint ez nem felelt meg a felhívásnak, ezért ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
26
27
28
…
33