Találati lista:
261. cikk / 315 Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja
Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
262. cikk / 315 Hirdetmény értelmezése, gazdasági társaság létrehozásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő a hirdetmény II.1.3 pontjában az alábbi szöveget közölte: "Ajánlatkérő – a Kbt. 42. §-ban foglaltakra tekintettel – a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A nyertesként szerződő félnek (közös ajánlattevőknek) a létrehozandó gazdasági társaságot legkésőbb a feladatellátási kötelezettség kezdési időpontjára – kivétel, ha a feladatellátásra vonatkozó egyéb előírások ettől eltérően nem rendelkeznek – kell létrehozni, és a cégbíróságnál bejegyeztetni. Ebben az időpontban a nyertesnek működő vállalkozásnak kell lennie, ajánlatkérő az előtársaságként működést a jelzett időpontban már nem engedi meg. Kérdésünk, hogy mi a teendő, szükséges-e ebben az esetben gazdasági társaságot létrehozni?
263. cikk / 315 Írásbeli összegzés megváltoztatása
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
264. cikk / 315 Többes alvállalkozás egy eljárásban
Kérdés: A Kbt. 70. §-a egyértelműen fogalmaz arról, hogy egy eljáráson belül egy adott cég nem lehet ajánlattevő és egy másik cég alvállalkozója egyszerre. Mi a helyzet azonban akkor, ha az adott cég két másik cég alvállalkozójaként jelentkezik az eljárásban? Tehát X cég 10 százalék feletti alvállalkozója Y cégnek és Z cégnek is, egy adott eljárásban. Ez lehetséges?
265. cikk / 315 Közbeszerzési eljárás eredményeként végzett közhasznú tevékenység elszámolása
Kérdés: Cégünk közhasznú társaság. Közbeszerzési eljárásban nyertünk el egy olyan építési munkát, amely a közhasznú tevékenységeink közé tartozik az alapítói okirat szerint is. Ezt a megnyert építési munkát a társaságnak vállalkozási vagy közhasznú tevékenységei között kell elszámolnia?
266. cikk / 315 Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
267. cikk / 315 Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására
Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
268. cikk / 315 A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek
Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
269. cikk / 315 Közös vállalkozások a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: – Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding – mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma –, illetőleg az elismert vállalatcsoport – mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma – közös vállalkozásnak minősül-e? – Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő – aki tagja a közös vállalkozásnak – mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? – A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)
270. cikk / 315 Eljárás téves eredményhirdetés esetén
Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
