770 talált cikk a verseny kifejezésre

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?

Kérdés: Milyen jogosítványok illetik meg a bontáson jelen lévőket? Kérhetik-e a jegyzőkönyvezést szerintük releváns tényekre?

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a szerződés szerinti számlázási feltételeket nem fogadja el. Hol érvényesül így a Ptk. szerinti szerződéses szabadság?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)