37 talált cikk a versenyújranyitás kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?

Kérdés: DBR-ben megkötött keretmegállapodás esetében, versenyújranyitások során az ajánlattevőnek minden esetben kötelező ajánlatot benyújtani? Ha az ajánlattevő csak felolvasólapot nyújt be, az ajánlatkérő alkalmazhat szankciót?

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?

Kérdés: A DBR 2. részében különböző nyilatkozatokat is benyújtanak az ajánlattevők, mint egy versenyújranyitásnál, vagy csak adnak egy árat?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?

Kérdés: Ha a konzorcium egyik tagját a GVH-döntés kizárja a közbeszerzésekből, abban az esetben a konzorcium másik tagja is kizárásra kerül az eljárás során? Vagy befejezheti az eljárást, illetve megkötött keretszerződés esetén továbbra is részt vehet például keretmegállapodás esetében versenyújranyitásokban az elmarasztalt konzorciumi partnere lecserélésével? (Természetesen azonos kvalitásokkal rendelkező szervezettel történő csere esetében.)

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelni, ha az eljárási dokumentumokban eredetileg azt írta elő, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap mellett, amennyiben bizonyos értéket nem ér el az eseti beszerzés értéke, rendelni fog, ha pedig eléri az értéket, akkor újraversenyeztet? Lehet-e olyan döntést hozni, hogy mégis szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő alacsonyabb érték esetében is, mivel igen magasak lettek az árak a keretmegállapodásban?