Referencialevél tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokban nincs egyértelműen meghatározva, és kétség merül fel a részletezettséget illetően, célszerű kiegészítő tájékoztatásban rákérdezni.A referencialevél kiváltására a Kbt.-ben található más igazolási mód is. Ez az igazolási mód lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...képlet szerinti automatikus rangsorolását.”A Kbt. fenti rendelkezését egészíti ki a 424/2017. Korm. rendelet, melynek 27. §-a a tájékoztatási kötelezettségre utal, valamint egyértelművé teszi, hogy akár egyedül az árat, vagy bármely más árlejthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Értékelés folyamatának közzététele

Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az ajánlatkérő meg kíván nevezni második helyezettet is, úgy ez a logikus megoldás, melyről szintén nem köteles hirdetményben tájékoztatást nyújtani.„69. § (6) Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Kivételi kör értelmezése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
Részlet a válaszából: […] ...a bérrendezéssel megnövelt bér különbözete tekintetében), amelyet az állam a dolgozói bérek alapján és annak finanszírozására ad – tájékoztatásul az alábbi link:https://www.neak.gov...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet a válaszából: […] ...kell az ajánlattevőknek tudomást szerezniük az eredményről, önmagában az a tény, hogy bárki hallgatja a döntést, és idő előtt tájékoztatást nyújthat, sérti az esélyegyenlőség elvét. Ennek megfelelően javasolt a Mötv. alkalmazása fentiek értelmében, ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyes részekben az ajánlatok bírálatának lezárásaként – részenként is elkészítheti. Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén minden részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Tudomásszerzés időpontja

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek hirdette, mi a 2. helyezett lettünk. Az összegezés alapján kértük az ajánlatkérőtől, hogy a nyertes ajánlattevőtől kérjen be árindoklást, mert megítélésünk szerint az ajánlata aránytalanul alacsony árat tartalmazott. Az ajánlatkérő ezt bekérte, mi betekintettünk az indokolásba. Ezt követően tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, amire érdemben azt válaszolta, hogy a nyertes árindoklását elfogadta, és az összegezésen nem változtatott. Ilyen esetben a jogorvoslati határidőt honnan kell számítani, azaz mi számít a „tudomásszerzés” időpontjának, ha szerintünk az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 148. §-a egyértelműen rendelkezik a jogorvoslati határidőről és arról, hogy egyes esetekben mit kell a tudomásszerzés, azaz a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni.A Kbt. 148. § alábbi (3) és (7) bekezdésének szabályai vonatkoznak a kérdésre:„(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Szakember cseréje

Kérdés: Közbeszerzési eljárást nyertünk karbantartási szolgáltatás végzésére. Az ajánlatban megjelölt szakemberünk – akinek többlettapasztalata értékelésre is került az eljárásban – azonban felmondott, így más szakembert vontunk be a szerződés teljesítésébe. A szakember cseréjéről a szerződés megkötésekor tájékoztattuk a megrendelőt, aki a szóbeli tájékoztatást tudomásul vette. Most új szerződési kapcsolattartót neveztek ki az ajánlatkérőnél, aki írásban jelezte felénk, hogy igazoljuk a teljesítésbe bevont szakemberünk alkalmasságát. Nem értjük a felvetést, hiszen megkötött szerződésről van szó. Önök szerint jogszerű a kérés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos rendelkezéseket kell figyelembe venni, melyeket a Kbt. 139. §-a tartalmaz az alábbiak szerint.139. § „(2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradása. Ennek alapján szerződésszegést jelent például a késedelmes, a hibás vagy az elmaradt teljesítés is, de akár egy egyszerű tájékoztatási kötelezettség elmulasztása is. A szerződésszegésnek számos jogkövetkezménye lehet a szerződés, illetve a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában biztosan érvénytelen lesz. A módosítással kapcsolatos javaslat megtételére előzetes piaci konzultáció és kiegészítő tájékoztatás kérése során van lehetőség, melyet ugyan az ajánlatkérő nem köteles figyelembe venni, de jogszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
76