Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Mivel az értékelés még akár ezen az időszakon is túlnyúlhat, erre vonatkozóan is van kisegítő szabály annak ellenére, hogy ez már túl van a maximális meghosszabbítás mértékén.A Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven-, illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.A fenti 70. § (2a) bekezdése lehetővé teszi az extrém hosszú bírálatot, mely valójában lehetőség az ajánlatkérő számára. Amennyiben az ajánlattevő nem kívánja az ajánlati kötöttséget meghosszabbítani, megteheti, de az ajánlatkérő nem köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, melyet 120 napot követően megtehet. Összességében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] esetekben, amikor egy bizonyos szervezetről kell eldönteni, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem, mindig azokból a tevékenységekből kell kiindulni, amelyekre a szervezetet létrehozták, és amelyeket a szervezet a saját nyilatkozata (például létesítő okirata) szerint is ellát. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg fogalmára nézve sem a Kbt. értelmező rendelkezései, sem pedig az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve nem nyújtanak eligazítást, vagy­is a kérdésben nincs kifejezett normatív iránymutatás. Ebben a körben kizárólag az Európai Unió Bíróságának eseti döntéseire támaszkodhatunk. Ezek tükrében megállapítható, hogy a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzés céljából piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységre utal, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az ipari, kereskedelmi jelleg a közjogi intézmények közérdekű célok megvalósítására vonatkozó rendeltetése tükrében, a konkrét eset valamennyi ténybeli és jogi körülménye alapján ítélhető meg. Vizsgálandó többek között az a gazdasági környezet, amelyben a szervezet közérdekű tevékenységét kifejti, valamint olyan további tényezőket is figyelembe kell venni, mint a versenyfeltételek megléte, a profit­orientált vagy nonprofit jelleg, az üzleti kockázatok viselésének feltételrendszere stb. Mindezek körültekintő mérlegelése útján állapítható csak meg a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellege. Az Európai Bíróság egyik eseti döntésében rámutatott, hogy a fejlett verseny megléte arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű. Ugyanakkor a bíróság arra is rámutatott, hogy a versenyhelyzet megléte önmagában nem alapozza meg az ipari vagy kereskedelmi jelleg fennállását. A felsorolt tényezőket tehát a maguk összességében szükséges mérlegelni a felelősségteljes döntés érdekében. Ugyancsak az Európai Bíróság mutatott rá C-526/11. szám eseti döntésében, hogy a 2004/18/EK irányelv értelmezésében valamely jogalany akkor minősül közjogi intézménynek, vagyis[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.Mivel az összeférhetetlenség egyértelműen fennáll, hiszen az érintett nem tud pártatlanul szavazni, annak ellenére, hogy akár tartózkodhat is. Mivel a pártatlanságot biztosítani kell, így nem megoldás, ha az érintett önként visszavonul, és nem kíván például a szavazásokon részt venni. A fentiek alapján külön dokumentált eljárásrend szerint kell az előkészítést és az eljárás lefolytatását biztosítani, melynek keretében figyelemmel kell lenni az összeférhetetlen képviselő kihagyására, beleértve a képviselő-testület általános tájékoztatását is az eljárásról.A Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is –, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen, ha gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Mivel a közbeszerzési terv elkészítésekor vagy módosításakor már egyértelművé válik az összeférhetetlenség a képviselő részéről, így a legegyszerűbb eljárás az összeférhetetlenség részéről történő bejelentése. Az ajánlatkérő erre reagálva megfelelő eljárásrendet alkot az előkészítés és a lefolytatás vonatkozásában, kizárva a döntéshozatalból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:        

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a Kbt. megkerülésére irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen. Az Európai Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód. A funkcionális megközelítés lényege, hogy a bíróság egy, az irányelvek célját érvényre juttató szempontrendszer alapján ítéli meg, hogy az egyes részek összetartoznak-e, avagy sem, és ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a beszerzést az ajánlatkérő államháztartási okok miatt bonyolítja le több szerződéssel. Az összeszámítási kötelezettség fennállása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy fennáll-e az egyes részek műszaki-gazdasági funkcionális egysége, vagyis például építési beruházásnál azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben.Az elmúlt évek esetjoga tükrében kijelenthető, hogy egy több szakaszra tagolódó építőipari projekt elemei akkor tekinthetők külön építési beruházásoknak, ha teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, vagyis egymásra­utaltság nélkül betöltik a funkciójukat.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 13. § (2) bekezdése például ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. A fentiek alapján most már a konkrét kérdés is megválaszolható. Abban az esetben, ha az egyes utak, illetve érintett útszakaszok önállóan funkcionálnak, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósítják, akkor azok értéke jogszerűen részekre bontható. A rendeltetés önálló megvalósítása mint követelmény akkor teljesül, ha az egyik szakasz a másik nélkül is használható. Ha ellenben az egyes útszakaszok önállóan nyilvánvalóan nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, akkor az összeszámítási kötelezettség kétségkívül fennáll. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint például a körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét – a nyilvánvalóan fennálló műszaki egységre tekintettel – nem javasolt részekre bontani, míg ha két eltérő földrajzi helyen lévő, egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, akkor a részekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:      

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. További követelmény, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan (egzaktan és világosan) meg kell jelölnie. A transzparencia jegyében meg kell határoznia továbbá azt is, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat főszabály szerint az eljárást megindító felhívásban kell pontosan és a közbeszerzési alapelvekre is figyelemmel meghatározni. A kért adatoknak és tényeknek a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet alkalmassági követelményt támasztani.A fentiek alapján nem jár el jogszerűen az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember rendelkezzen szakmagyakorlási jogosultsággal, vagyis legyen bejegyezve a névjegyzékbe; ha pedig a névjegyzékben nem szerepel, akkor igazolja, hogy a névjegyzékbe vételhez szükséges végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.Ez ugyanis azt jelentené, hogy az ajánlatkérő szakmagyakorlási jogosultság hiányában a jogosultságnak megfelelő képzettség és szakmai tapasztalat egyenértékűségét is vizsgálni kívánja, amire viszont nincs jogosultsága, hiszen ez egyértelműen a nyilvántartást vezető hatóság kógens jogszabályokon alapuló jogköre. Az ilyen megfogalmazású előírással az ajánlatkérő maga juttatja kifejezésre, hogy szerinte sem indokolt a szerződés teljesítésével összefüggésben a névjegyzékben való szereplés előírása, hiszen az egyenértékű is alkalmas, ugyanakkor nem jelöli meg pontosan és kifejezetten, hogy valójában mely körülmények megléte, illetve hiánya zárja ki a szerződés teljesítésére való alkalmasságot, hanem – a transzparencia követelményének meg nem felelő módon – csupán[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] vállalhat fel – Kbt. 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja.A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:–az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;–szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át – a) és b) pontok,valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ebben az esetben az ajánlatkérőnek nem kell indokolnia a változást, amely nem volt az eredeti szerződés része. Az új szerződés árkövetése – melyre a kérdés is utal – azonban a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint történik, melyre nem vonatkozik a 15%-os korlát.A 141. § (4) bekezdése szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:Ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] körében – az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV-főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta – a) és b) pontok.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben foglaltakon túl az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt minden esetben köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő, ha:–a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és–esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 20%-ot meghaladta, és ebben az időszakban legalább tíz, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytatott le.Az úgynevezett intézkedésiterv-készítési kötelezettségről a kormányrendelet 5. §-a tartalmaz részleteket. Mivel az intézkedési terv készítése az 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak számára kötelező, ahol az ajánlatkérő nem különbözteti meg az ajánlatkérőket, így ebből az a következtetés vonható le, hogy minden ajánlatkérő értesítést fog kapni, nem csak az 1. § (2) bekezdésére szűkített kör.Az 5. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlatkérő esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta, az ajánlatkérő köteles a tárgyévre vonatkozóan intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési terv) készíteni az egyajánlatos közbeszerzései számának csökkentésére vonatkozóan, az adott évre irányadó közbeszerzési tervére figyelemmel. Az ajánlatkérő az intézkedési tervet a tárgyév március 31-ig a honlapján nyilvánosan közzéteszi.A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon ajánlatkérők esetén, amelyek a tárgy­évet megelőző naptári évben kevesebb mint öt, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytattak le.A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti intézkedési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzésidíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Akkor is fizetni kell a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések értékének 1%-át, amikor a központi beszerző szervezet engedélyt ad arra, hogy én folytassam le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] kizárólag a 11. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek mértékéig terjedhet. A központosított közbeszerzési díj mértéke a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2%-a.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a Digitális Kormányzati Ügynökség az érintett Korm. rendelet szerint megkötött keretszerződés vagy keretmegállapodás esetében érvényesíti.A fenti rendelet 14. § (1) bekezdése így szól: A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] eléri, úgy a legkisebb értékű beszerzési tárgy is közbeszerzés-köteles lesz. Elvileg a tervezés során figyelemmel kell lenni az igényekre, nem lehet szempont, hogy azonnal kell az adott termék.A Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a törvény megkerülése céljával megválasztani.A (2) bekezdés szerint tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.A (3) bekezdés értelmében, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.A 19. § általános szabályai mellett a (3) bekezdésben részletes további segédszabályokat is tartalmaz, amely kifejezetten utal a hasonló beszerzési tárgyakra, melyre a kérdés is kitér. Itt ebben az esetben nincs lehetőség külön értelmezni a kis érték miatt, hiszen valójában, ha a kis értékeket le lehetne választani, úgy a teljes részekre bontás tilalma szabályt negligálnánk.Elviekben a 19. § (4) bekezdése pontosan arra az esetre került megfogalmazásra, amennyiben egy nagy projekt előkészítése során a kisebb értékű beszerzések gyorsabb elintézésére van szükség. Azonban ebben az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell – c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az ajánlatkérő köteles az alábbi, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos szabályairól szóló 105/2022. kormányrendelet szerint eljárni, úgy nem hivatkozhat az e) pontra, hanem kifejezetten a kormányrendelet szabályait kell figyelembe vennie.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő beszerzés (a továbbiakban: beszerzés) megvalósítása során a rendelet szerinti sajátos beszerzési szabályokat alkalmazza.A (2) bekezdés szerint a rendelet alkalmazásában beszerzésnek minősül– a menedékjogról szóló törvény szerinti ideiglenes védelemre jogosult személy, valamint– az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár – a) és b) pontokelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés.Amennyiben az e) pont jogalapját vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a humanitárius projektek célja széleskörűbb a törvénymódosítás indokolása szerint, mely az e) pontot beemelte. A törvény alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről ODA, azaz hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Cél továbbá, hogy a szabályozás megfeleljen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba. A 2014. évi XC. törvény (továbbiakban NEFE törvény) 1. § 5. pontja és 5. § (1) bekezdése alapján:– nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben;– a nemzetközi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
5