Határidők számítása kiegészítő tájékoztatás esetében

Kérdés: A Kbt. 48. § (3) bekezdése a Kbt. 56. § (2)–(3) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatás nyújtására és kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre is alkalmazandó? Azaz amennyiben a válaszadási, illetve kérdezési határidő pl. vasárnap jár le, úgy a hétfői nap lesz a válaszadás, illetve kérdezés határideje?
Részlet a válaszából: […] § alábbi (2)–(3) bekezdései azonban olyan határidőkről szólnak, melyek módosulása esetében hétvége miatt például kevesebb idő marad a válaszadást követően az ajánlat véglegesítésére."56. § (2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően észszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia."Mivel a Kbt. határidő-számítási szabályai egyértelműek, úgy a fenti 48. § (3) bekezdés alapján a következő munkanapon jár le a határidő, mind a kérdezési, mind a válaszadási határidőt is beleértve. Véleményünk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálóbizottság felelősségi rendjének módosítása

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy milyen korlátok vonatkoznak a bírálóbizottság munkáját szabályozó felelősségi rend módosítását illetően! Meddig lehet módosítani az abban foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Ez utóbbi esetre felkészülve például meg lehet határozni, hogy a bb-tagok számának növekedése futó eljárások esetében nem történhet meg, tehát amennyiben a bb-tagok összetétele vagy száma változik, úgy hatályba léptető feltétellel teszi egyértelművé az ajánlatkérő, hogy a változás eljáráson belül nem történhet meg. Ha mégis szükség van arra, hogy eljáráson belül legyen változás, mert több bb-tag döntése indokolt, úgy egyedileg az adott eljáráshoz kötődően érdemes lehetőséget biztosítani az eltérésre. Egyedül arra kell figyelni, hogy a főszabálytól való eltérés is konzekvens legyen, tehát például legyen egy adott időpillanat, amitől az új tag belépésével bizonyos eljárási cselekmények történnek. Amennyiben a bb-tag személye változna eljáráson belül, annak szabályozási értelemben csak azért lehet jelentősége, mert valamely döntés még a korábbi bb-tag véleményével történik, míg a váltás során az új bb-tag belépésével a cserének egyértelműnek kell lennie, nem történhet meg, hogy a régi és az új bb-tag azonos tárgyban párhuzamos véleményt fogalmazzon meg. Itt a bb tagjainak szavazati aránya borul fel, ezért például egy döntési javaslat elkészítésénél a döntéshozó előtt nem állhat fenn az a helyzet, hogy ne legyen egyértelmű, milyen arányban javasolják az adott döntést a bb-tagok.Nincs annak relevanciája, hogy egy régi bb-tag újra visszatér, hiszen a kérdés csak az, hogy az ajánlatkérő szabályai alapján a csere eljáráson belül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Köztartozásmentes adózói adatbázis vizsgálata

Kérdés: Az ajánlattevő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ezért az ajánlatkérő hiánypótlás keretében nullás adóigazolást kért. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében egy képernyőfotót nyújtott be, amelyen az látszik, hogy 9 hónappal ezelőtt még szerepelt az adatbázisban. Jól értelmezi az ajánlatkérő, hogy a fenti igazolás nem felel meg a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] adatbázisban való szerepléssel vagy nullás adóigazolással tudja az ajánlattevő igazolni.A Kbt. 69. § (7) és a Kbt. 63. § (3) bekezdései alapján bármikor ellenőrizheti az ajánlatkérő az adatbázist. A köztartozásmentes adatbázis az ajánlatkérő számára is elérhető, visszakereshető, visszamenőlegesen vizsgálható. A köztartozásmentes adózói adatbázisban az az adózó szerepelhet, aki/amely a közzétételt megelőző hónap utolsó napján a következő feltételeknek megfelel [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §]: nincs a NAV-nál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása (www.nav.gov.hu). Az adatbázis egyébként minden hónap 11-én frissül, tehát az adott hónap csak 11-étől kérdezhető le.A Kbt. arra nem tér ki, hogy a köztartozásmentes adatbázisban szereplés mely időszakra kell, hogy vonatkozzon. Véleményünk szerint, mivel 9 hónappal ezelőtt az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Megbízható adózói státusz elvesztése

Kérdés: A NAV arról tájékoztatott minket, hogy cégünk elvesztette a megbízható adózói státuszát. Ez amiatt következett be, hogy az egyik csoporttag nem megbízható, mivel nem működik több mint három éve. Vajon a megbízható adózói státusz elvesztése jár-e bármilyen negatív következménnyel a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] listáján,d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben,e) kényszertörlési eljárás alatt áll,f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,*g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság – ideértve a jövedéki bírságot is – összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát,h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben."Amennyiben tehát egy adóalanyt kockázatos adózónak minősít a NAV, nem biztos, hogy a Kbt. kizáró ok hatálya alá is fog tartozni, de van olyan feltétel, ami miatt a kockázatos adózói státusz egyben kizáró oki meg nem felelést is jelent.Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfaregisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, amelynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó az elektronikus[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó bevonása hirdetmény nélküli eljárás esetében

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólagos jogra tekintettel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz, akkor az ajánlattevő bevonhat alvállalkozót? Az ajánlatkérőnek egyáltalán rendelkezésre kell bocsátania az alvállalkozói nyilatkozatmintát (EKR-űrlap), tekintettel arra, hogy ha az ajánlattevőnek kizárólagos joga van a feladatra, akkor elvileg csak ő tudja teljesíteni a feladatot?
Részlet a válaszából: […] dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölnia) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát."Ellentmondásos ugyanakkor, hogy az EEKD tartalmaz kötelezően alvállalkozókra vonatkozó információt, így az ajánlatkérő igényétől függetlenül valójában kitöltési kötelezettség áll fenn az alvállalkozó bevonása és ismert alvállalkozó esetében azonosítása vonatkozásában az ajánlattevőnek.Fontos ugyanakkor, hogy az ajánlattevő nem köteles az eljárás során az alvállalkozó bevonását véglegesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kizárólagos jogosult nyilatkozata a gyártó helyett

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozhat-e a gyártó helyett, amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten gyártói nyilatkozatot kér? Az ajánlattevő azt írja, hogy kizárólagos jogosultnak számít, ezért ő nyilatkozhat, és egyébként az ajánlatkérő a gyártót nem definiálta.
Részlet a válaszából: […] a Bíróság úgy ítéli meg, hogy "a »gyártó« fogalmának a 2007/46 irányelv 3. cikkének 27. pontjában szereplő meghatározására tekintettel – ellentétes, ha az ajánlatkérő szerv a közszolgáltatás ellátására szánt autóbuszok cserealkatrészeinek szállítására irányuló közbeszerzési eljárás keretében elfogadhatja az ajánlattevő által kínált, ...alkatrészekre vonatkozó, ezen ajánlattevőtől származó egyenértékűségi nyilatkozatot, amennyiben ezen ajánlattevő nem tekinthető ezen alkatrészek gyártójának".A 2007/46 irányelv 3. cikke pedig az alábbiak szerint szól: 27. "gyártó": az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a járműtípus-jóváhagyás vagy az engedélyeztetési eljárás valamennyi vonatkozásáért, valamint a gyártásmegfelelőség biztosításáért. Nem alapvető fontosságú, hogy az érintett személy vagy szerv közvetlenül részt vegyen az engedélyeztetési eljárás tárgyát képező jármű, rendszer,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási módszertan – legalacsonyabb ár esetében

Kérdés: Az értékelési szempontrendszer kialakítása során minden esetben elő kell írni pontozási módszereket és súlyszámokat, így pl. a legalacsonyabb ár esetén is?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő mikor köteles meghatározni a súlyszámokat, a ponthatárokat, illetve a számítási módszert, amelyek mentén az egyes értékelési szempontokat értékeli. A "legalacsonyabb ár" egyedüli értékelési szempont alkalmazása esetén külön számítási módszertan meghatározása szükségtelen, mivel az ajánlatok sorrendjének megállapításával a nyertes ajánlattevő kiléte egyszerűen meghatározható. Ez esetben maga a jogszabály sem írja elő súlyszámok, ponthatárok, illetve számítási módszer meghatározását.A "legalacsonyabb költség" egyedüli értékelési szempont alkalmazása esetén pedig attól függően kell kötelezően meghatározni súlyszámokat, ponthatárokat, illetve a számítási módszertant, hogy az ajánlatkérő életciklus-számítási módszert alkalmaz-e vagy sem. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 78. §-a szerinti életciklus-számítási módszertan szerint értékel, akkor szintén nem kell előírnia a súlyszámokat, a ponthatárokat, illetve a számítási módszert, hiszen maga a Kbt. 78. §-a rendelkezik az értékelés kötelező tartalmi elemeiről.Ha viszont más költséget értékel az ajánlatkérő a "leg­alacsonyabb költség"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] eredményezi. A Kbt. 71. § (9) bekezdés alapján az egyik lehetőség akkor áll fenn az értékelési szempontra megnevezett szakember cseréjére, ha a Kbt. 71. § (4) bekezdését kell alkalmazni: azaz az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely/aki az eljárást megindító felhívásban megjelölt kizáró okok hatálya alá tartozik, feltéve, ha az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítania a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján.Ezen esetkör két fordulatot tartalmaz: az első fordulat szerint az eljárást megindító felhívásban a szakemberrel összefüggő értékelési szempont mellett az alkalmassági követelmények között is szerepel egy szakemberrel összefüggő alkalmassági követelmény. Az értékelési szempontra, valamint az alkalmassági követelményre megnevezett ugyanaz a szakember pedig vagy maga a kapacitást biztosító szervezet (személy), vagy a kapacitást biztosító szervezet biztosítja a szakembert; és a kapacitást biztosító szervezet (személy) kizáró ok hatálya alatt áll. Az esetkör második fordulata, ha az értékelési szempontra megnevezett szakember alvállalkozó, és alvállalkozóként a kizáró okok hatálya alatt áll.Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kizárás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását jelentené, az ajánlattevő új gazdasági szereplőt vonjon be, azaz új kapacitást biztosító szervezetet és/vagy új alvállalkozót jelöljön meg, ezzel pedig új szakember kerül megnevezésre.Amint látható, a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti lehetőség az ajánlattevő munkavállalójára nem vonatkoztatható, hiszen a munkavállaló szakember nem kapacitást biztosító szervezet és nem is alvállalkozó. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján a másik lehetőség akkor áll fenn az értékelési szempontra megnevezett szakember cseréjére, ha az eljárást megindító felhívásban a szakemberrel összefüggő értékelési szempont mellett az alkalmassági követelmények között is szerepel egy szakemberrel összefüggő követelmény, és az értékelési szempontra, valamint az alkalmassági követelményre megnevezett ugyanaz a szakember nem felel meg ennek az alkalmassági követelménynek. Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenség referenciaigazolás esetében

Kérdés: Véleményük szerint összeférhetetlenséget jelent, ha két ajánlattevő is olyan referencialevelet nyújt be, amelyet egymásnak állítottak ki?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárásban, részajánlattétel esetén ugyanazon rész tekintetében egy másik ajánlattevő alkalmasságát igazolja, azaz leegyszerűsítve: az ajánlattevők nem lehetnek egymás kapacitást biztosító szervezetei az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. §-a tartalmazza az alkalmassági követelmények igazolási módjait. Ez alapján a korábbi szállítások, a korábbi építési beruházások és a korábbi szolgáltatások teljesítésére vonatkozó igazolási módok között szerepel a szerződést kötő másik fél által kiállított vagy aláírt nyilatkozat (az ún. referencialevél), ahol a szerződést kötő másik fél (azaz a megrendelő, vevő, megbízó stb.), amelynek a részére végezték a munkát, igazolja a korábbi teljesítés megfelelőségét a teljesítést végző fél részére.A többes megjelenés tilalmát az alapozza meg, ha a korábbi teljesítést igazoló referencialevélben az a bizonyos másik ajánlattevő nem a megrendelő, hanem a teljesítést végző szervezet pozíciójában szerepel. Ebben az esetben ugyanis a másik ajánlattevő az adott ajánlattevő helyett igazol egy teljesítést, így kapacitást biztosító szervezetnek minősül.Összességében viszont nem jelent összeférhetetlenséget,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Helyszíni bejárás elmaradása

Kérdés: Egyik közbeszerzési eljárásunkban helyszíni bejárást biztosítottunk, amelyet egy vihar miatt nem tudtunk megtartani. Lehetséges új helyszíni bejárást biztosítani?
Részlet a válaszából: […] bejárásról felvett jegyzőkönyvben pedig részletesen dokumentálni kell az esetleges akadályozó körülményeket, és utalni a kiegészítő tájékoztatáskérés egyéb lehetőségére. A fent felvázolt esetben ugyan igazságosabbnak és méltányosabbnak tűnik egy újabb helyszíni bejárás tartása, de a Kbt. szemszögéből nézve, amikor az ajánlatkérő a helyszíni bejárásra vonatkozó előírásokat módosítja, akár az eredeti időpont megváltoztatásával, akár egy újabb időpont biztosításával, valójában a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, ezért a közbeszerzési dokumentumok módosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia a Kbt. 55. §-a szerint.Az adott eljárási típustól függően lehetőség nyílhat egy új helyszíni bejárás tartására, pl. a hirdetmény nélkül tárgyalásos eljárás vagy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás esetében, ahol meghatározott számú gazdasági szereplő vehet amúgy is részt a közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő számára ismert a gazdasági szereplők köre, de egy olyan eljárási típus esetén, ahol a gazdasági szereplők köre nem ismert, új helyszíni bejárás tartására nincs lehetőség a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel. A jogszabályhely tartalmazza a közbeszerzési dokumentumok módosításának korlátait, nevezetesen nem lehet olyan új feltételt meghatározni a módosítás során, amely alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vesznek-e. A rendelkezés azon az egyszerű megközelítésen alapul, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumok megismerését követően meghozzák[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
2