12 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, például„10. § (1) b) a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a kizáró ok hiányát magyarországi köztartozással kapcsolatban az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő is ellenőrzi; ha az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást is be kell nyújtani; amennyiben a gazdasági szereplő Magyarországon nem végez adóköteles tevékenységet, a gazdasági szereplő erről szóló nyilatkozatát”.Esetünkben azonban Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése irányadó, mely szerint„17. § (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia...”A Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés g) gb) pontja pedig az alábbiak szerint fogalmaz:„10. § (1) g) gb) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosásról szóló törvény 3.[…]

Részlet a válaszából: […] átmeneti elhalasztásával.A Kbt. 79. § (2) bekezdése alapján az összegezés ennek megfelelően részenként is kiküldhető uniós rezsimben az alábbiak szerint.„79. § (2) * Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának lezárásaként az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott adattartalom szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Ha az ajánlatkérő az eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést – az egyes részekben az ajánlatok bírálatának lezárásaként – részenként is elkészítheti. Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén minden részvételre jelentkező részére egyidejűleg történő megküldésével teljesíti.”Azonban az eredményről szóló tájékoztató szabályai alapján a II. rész és a 3. melléklet[…]

Részlet a válaszából: […] meghatároz.Értelmezésünk szerint az a személy/szervezet, akinek jóváhagyási jogköre van egy eljárás dokumentumai tekintetében,– egyrészt nem azonos azzal, akit az ajánlatkérő az eljárásba bevon,– másrészt valójában nem is az eljárás előkészítésébe vonja be, hanem az előkészített dokumentumot hagyja jóvá valamilyen felügyeleti jogból következő szempontból, ez lehet pl. jogszerűségi szempont, vagy közbeszerzési megfelelőségi szempont stb.Bevonásnak ebben a vonatkozásban azt az esetet tekintenénk, amikor a személy/szervezet azért van benne az előkészítésben, mert az adott szakterületi szempont szerinti dokumentumok/feltételek előállításáért felelős vagy abban közreműködik.Ugyanakkor felmerül, hogy ha jóváhagyási jogköre van a felügyeleti szervnek, az hasonló jogkör, mint az ajánlatkérő döntéshozójának jogköre. Így viszont a nyilatkozattételi kötelezettség amiatt áll fenn, mert valójában közvetlenül[…]

Részlet a válaszából: […] vesz a szerződés (vagy a szerződés azon részének) teljesítésében, amelyhez a szakemberre mint kapacitásra szükség van.Ezt a szabályt kiegészíti a szerződés teljesítésében kötelezően részt vevők körére vonatkozó rendelkezés. A Kbt. 138. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő köteles a szerződés teljesítésébe bevonni a szakembert biztosító kapacitást biztosító szervezetet és az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket.A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja alapján a szakemberre vonatkozó képzettség és tapasztalat értékelési szempontként is előírható, amennyiben az ajánlatkérő az értékelési szempontot szigorúan elhatárolja a műszaki és szakmai alkalmasságtól. A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokra ez esetben is az általános szabályok az irányadóak, a Kbt. ez esetben sem tartalmaz korlátozó rendelkezéseket a keretmegállapodásra vonatkozóan.Ugyanakkor a szerződéses szakaszra vonatkozóan hasonló előírásokat találhatunk, mint az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre megnevezett szakemberek esetében.A Kbt. 138. § (4) bekezdése alapján a szerződés teljesítése során az ajánlattevő által bemutatott szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Márpedig az értékelési szempontra (pl. többlettapasztalatra) megnevezett szakember meghatározó körülménynek minősül az értékelés során, azaz köteles részt venni a szerződés teljesítésében.A keretmegállapodás sajátosságát az adja, hogy a megvalósítási szakasz rendszerint több egyedi beszerzésből áll, és mindegyik egyedi beszerzés egy-egy szerződéses jogviszonyt keletkeztet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérő a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt ír elő vagy értékelési szempontot határoz meg, akkor a keretmegállapodás szerződéses szakaszában ez a szakember köteles részt venni az egyedi beszerzések teljesítésében, mégpedig valamennyi egyedi beszerzés teljesítésében, akár közvetlen megrendelés, akár írásbeli konzultáció, akár versenyújranyitás eredménye a szerződéses jogviszony.A Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdései lehetővé teszik az ajánlatban megnevezett szakember cseréjét bizonyos feltételek fennállása esetén, azonban nem teszik lehetővé a szakember tekintetében előírt követelmény teljesülésének hiányát, azaz[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítható, ha a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a Kbt. 63. §-a szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, kivéve, ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen. Láthatjuk, hogy a Kbt. az Irányelv 63. cikkének második fordulatát („illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok”) szabályozza.A Kbt. még egy cserelehetőségről rendelkezik egyértelműen. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján az értékelési szempontként bemutatni kért szakemberek személye vagy a kizáró ok miatt [Kbt. 71. § (4) bekezdés] változhat, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben. Az értékelési szempontként megjelölt szakemberek esetében tehát megjelenik az Irányelv 63. cikkének első fordulata is (amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak).Viszont egyértelmű szabályozás nélkül maradt, hogy ezeken az eseteken túl (pl. referenciát biztosító kapacitás) az alkalmassági követelménynek egyszerűen csak nem (és hiánypótlás után sem) megfelelő kapacitást biztosító szervezet korlátok nélkül lecserélhető-e oly módon, hogy az ajánlattevő másik kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg.Ez a kérdés különösen a kétlépcsős bírálat tükrében lényeges, ahol a részvételre jelentkező és az ajánlattevő első lépcsőben nyilatkozik az alkalmassági követelménynek való megfelelésről, majd a második lépcsőben igazolja az alkalmasságát. Így az alkalmassági követelménynek való megfelelési nyilatkozatot követő felismerés, miszerint a kapacitást biztosító szervezet mégsem felel meg az alkalmassági követelménynek, és ezért új szervezet bevonása szükséges, felveti a kettős hiánypótlás tilalma és a hamis nyilatkozatot kizáró ok kérdéskörét. Mindezt súlyosbítják a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási korlátok, amelyek között ott szerepel az alapelvek sérelme.A Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból (lásd pl. D.512/20/2017.) és a Közbeszerzési Hatóság különböző útmutatóiból (pl. hiánypótlással, az alkalmassági követelményekkel, az alvállalkozókkal kapcsolatos útmutatókból) az alábbi megközelítés olvasható ki.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján lehetséges új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében, az ajánlatkérő az új gazdasági szereplőre vonatkozó hiánypótlást korlátozhatja csak a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást az újonnan megnevezett gazdasági szereplővel kapcsolatban. A Kbt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezéseket, hogy az ajánlattevő részéről „új gazdasági szereplő” bevonásának lehetősége hiánypótlás keretében egy adott szerepkör (pl. kapacitást biztosító szervezet, alvállalkozó) vonatkozásában kizárt. Mivel az új kapacitást biztosító szervezet új gazdasági szereplőnek minősül, ezért a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlás során mind a meglévő, az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréje, mind az újonnan történő bevonás (az alkalmassági követelménynek nem megfelelő ajánlattevő helyetti megfelelés) lehetséges.A D.512/20/2017. számú döntésből az is kiolvasható, hogy az új kapacitást biztosító szervezet bevonása nem sérti az ajánlati kötöttség elvét, mivel maga a kapacitást biztosító szervezet nem minősül olyan tartalmi megajánlásnak, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdés alapján ne lenne hiánypótolható, hiszen alkalmassági követelményhez kapcsolódik. A döntés az alapelvi sérelem lehetőségét nem tárgyalja.A kétlépcsős bírálattal összefüggésben kifejtett hamis nyilatkozat eshetősége kapcsán pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy nem minősül hamis nyilatkozatnak, ha az alkalmasságnak való megfelelési nyilatkozat megtételét követően az ajánlattevő végül úgy felel meg az alkalmassági követelménynek, hogy a hiánypótlás során új kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg, mert az igazolási kötelezettségnek végső soron eleget tett.Az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréjének lehetősége viszont a szabályozási sajátosságok miatt függ az eljárási típustól, nevezetesen egyszakaszos vagy kétszakaszos eljárást folytat le az ajánlatkérő.A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A közbeszerzési eljárás második, ajánlattételi[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő lejártának napját.”A Kbt. 80. §-a rögzíti az előzetes vitarendezési eljárás szabályait, és az irányadó (4) bekezdés szerint, ha az előzetes vitarendezési kérelemmel érintett jogsértés orvoslásához a 72. § szerinti indokolás benyújtására szükséges felhívni a nyertes ajánlattevőt, az ajánlatkérő erre az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül jogosult. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról az árindoklás bekérésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül kell, hogy tájékoztassa a kérelmezőt és az ajánlattevőket. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alapján a 79. § (4) bekezdésében foglalt határidőn túl is megteheti az e bekezdés szerinti cselekményeket, és módosíthatja az összegezést, ha a szerződés megkötésére még nem került sor.A Kbt. 80. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési eljárás lezárását követően közölni köteles az ajánlattevőkkel az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontját.Jelen esetben úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő is egyetértett azzal a kérelmezői állásponttal, hogy a nyertes ajánlata szerinti ajánlati ár tekintetében a Kbt. 72. §-a szerinti árindokolást be kell kérni. Ez arra utal, hogy az ajánlatkérő nem volt teljesen meggyőződve arról, hogy a nyertes ajánlati ára piaci ár, azaz nem aránytalanul alacsony az adott beszerzés tekintetében. Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia a benyújtott árindokolást, és a vizsgálat alapján elsőként abban a kérdésben kell döntenie, hogy elfogadja-e az árindokolást? Amennyiben igen, ez azt jelenti, hogy a nyertes ajánlata tekintetében nem merült fel az aránytalanul alacsony ár miatti érvénytelenségi ok, azaz a nyertes személye nem változik meg, az ajánlatkérő kvázi fenntartja korábbi, az összegzésben kihirdetett döntését.Az árindokolás alapján azonban az előzetes vitarendezési eljárás kimenete lehetett volna az is, hogy az ajánlatkérő nem fogadja el a nyertes indokolását, ekkor érvénytelennek kell az ajánlatot minősíteni, továbbá új döntést kell hozni a nyertes ajánlatról, azaz meg kell[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hiánypótlási felhívás tartalmi kereteit a közbeszerzési dokumentumok, illetve a jogszabályok előírásai határozzák meg.A fentiekben felvázolt szabályok egy zárt kört alkotnak: a részvételi jelentkezések, ajánlatok a közbeszerzési kiírásban és a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelőek kell, hogy legyenek, az ajánlatkérő bírálati cselekménye ennek a megfelelésnek a vizsgálatára irányul, és a hiánypótlás eljárási cselekmény célja pedig az előírásoknak való megfelelés biztosítása a hiánypótlási korlátok figyelembevételével.A Kbt. fenti kötöttségi szabályai alapján ezért az ajánlatkérő nem jogosult többlet- vagy más követelményeket, többletfeltételeket vagy más feltételeket, több vagy más dokumentum csatolását előírni a hiánypótlási felhívásban, mint amelyek a közbeszerzési dokumentumokból vagy jogszabályokból levezethetőek.Ugyanakkor fokozott óvatosságot kell tanúsítani, mielőtt jogsértést feltételeznek, mivel lehet, hogy a látszólagos többletkövetelmények előírása valamely másik jogi rendelkezés betartását szolgálja, vagy figyelemfelhívás egy jogsértés megelőzésére. Ilyen megfogalmazás lehet például, ha az ajánlatkérő az ártáblázat/árazott költségvetés hiánypótlása esetében megtiltja az összesen érték változását, mert az az ajánlati ár megváltoztatását és így az ajánlat módosítását[…]

Részlet a válaszából: […] előszerződés, vagy más alaki formát is ölthet. Az előszerződés tehát egy olyan okirat, amelyből az ajánlatkérő meggyőződhet arról, hogy az alkalmassági követelménynek való megfeleléshez igénybe vett kapacitásbiztosító szervezet az erőforrás rendelkezésre állását valóban biztosítja. Az okirat csatolásának kötelezettsége viszont nem vonatkozik a pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény megfelelése érdekében bevont kapacitást biztosító szervezetekre, mivel ezek a szervezetek a Kbt. 65. § (8) bekezdése alapján kezesként felelnek az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Ebből az is látszik, hogy az okiratot sem valamennyi kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában kell csatolni.Ettől eltérő, másik kötelezettséget jelent a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők számára az alvállalkozókkal kapcsolatos adatszolgáltatás.A Kbt. 3. § 2. pontja alapján azokat a gazdasági szereplőket nevezzük alvállalkozóknak, akik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesznek, kivéve aki a tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártó, forgalmazó, alkatrész- vagy alapanyag-eladó, építési beruházás esetén az építőanyag-eladó. A kapacitást biztosító szervezetek és az az alvállalkozók köre és szerepe tehát eltér, előbbi az alkalmassági követelményeknek való megfelelést segítő szervezetek gyűjtőfogalmát jelenti, az utóbbi az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevont szervezeteket. A két csoport részben/egészében fedheti egymást, de nem szükségszerűen, hiszen a jogszabály különböző céllal kéri megnevezni ezeket a szervezeteket.Az alvállalkozókkal kapcsolatos adatszolgáltatást a Kbt. 66. § (6) bekezdésének b) pontja és a Kbt. 138. § (3) bekezdése szabályozza. A közbeszerzési eljárásban – ha az ajánlatkérő kéri – kizárólag az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát kell megadni, a szerződéskötéskor az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói[…]

Részlet a válaszából: […] jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Amennyiben a benyújtott ajánlatban hiányosságot észlel az ajánlatkérő, lehetősége van a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás alkalmazására. Ennek során az ajánlatkérő köteles – az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel – biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az érintett ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet. A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, azaz az ajánlat érvényes legyen. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)–(5) bekezdései szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet a törvényi korlátok betartása mellett.Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során tehát azt vizsgálhatja, hogy a kérelmező által benyújtott ajánlat megfelelt-e a felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ennek során csak az általa a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumok valamelyikében kért dokumentumokat vizsgálhatja. Amennyiben a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az ajánlatban hiány, hiányosság van, vagy nem egyértelmű valamely ajánlattevői nyilatkozat, dokumentum tartalma, akkor hiánypótlásra vagy felvilágosításkérésre van lehetősége a 71. § szerint. A bírálat során a hiánypótlásra, felvilágosításkérésre benyújtott ajánlattevői nyilatkozatokat, dokumentumokat lehet figyelembe venni.Véleményünk szerint, tekintettel a hivatkozott közbeszerzési rendelkezésre, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy egy adott ajánlat elbírálása során olyan internetes forrásokat (pl. fényképek, műszaki leírások, egyéb dokumentációk) vegyen alapul, amelyeket a felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban nem kért megjelölni, illetve[…]

Részlet a válaszából: […] szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. … Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra.”A fent hivatkozott rendelkezések szerint a szakembercsere bejelentése akkor jogszerű, ha azt a kérelmezett írásban, az új szakember alkalmassági követelményeknek való megfelelőségét alátámasztó dokumentumok csatolásával – egyébként a szakember szerződés teljesítésébe történő bevonását megelőzően – jelzi az ajánlatkérő felé. Ezen túlmenően, miután olyan szakemberről van szó jelen esetben, akinek többlettapasztalata az értékeléskor külön is értékelésre került, a szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és csak abban az esetben változhat, ha – az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében – az értékelt szakemberrel legalább egyenértékű szakembert mutat be a nyertes ajánlattevőként szerződő fél.A Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdései egyrészt a nyertes ajánlattevő oldalán keletkeztetnek felelősséget a tekintetben, hogy amennyiben a szerződés teljesítése során a közbeszerzési eljárásban bemutatott szakember személye lecserélésre kerül, a nyertes ajánlattevőnek tudnia kell bizonyítani, hogy eleget tett a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségének, azaz a szakembercsere bejelentésére, az új szakember alkalmasságát igazoló és az ajánlatban megnevezett szakemberrel való egyenértékűséget alátámasztó dokumentumok bemutatására a szakember teljesítésbe történő tényleges bevonását[…]