43 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] §) mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt rákényszerítik arra, hogy előrelátóan készítsék elő a kapcsolódó dokumentumokat. Az ajánlatkérők az előkészítési szakaszban gondolják át az esetleges változtatási lehetőségeket (pl. árindexálás, termékcsere), és ehhez igazítsák a szerződéses feltételeket, az ajánlattevők pedig az ajánlattételi szakaszban megfontoltan (a teljesítési szakaszra prognosztizáltan kockázatmérlegeléssel) állítsák össze az ajánlatukat és a kapcsolódó árakat is.Építési beruházások esetében a leggyakoribb jelenség, hogy az ajánlattevők nem változtatnak az árazatlan költségvetés belső tartalmán, hanem az egyes költségvetési sorokban megjelölt építőanyagokat egyszerűen beárazzák. Ez viszont azt is jelenti, hogy vállalják a költségvetési sorokban nevesített építőanyagok beépítését. És ezzel a nevesített építőanyagra vonatkozóan is beáll az ajánlati kötöttség, és a nevesített építőanyag a szerződés tartami elemévé válik, amely így a szerződésszerű teljesítés része is lesz. Pedig a közbeszerzési szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk elkészítése során eltérjenek az árazatlan költségvetés tartalmától, más építőanyagra adjanak ajánlatot, az egyenértékűség bizonyításának kötelezettsége mellett. Az ajánlatkérő ugyanis a közbeszerzési szabályok alapján köteles hivatkozni az egyenértékű ajánlattétel lehetőségére, megjelölve az egyenértékűség és annak igazolásának tartalmát. Az ajánlattevők az ajánlattétel során jogosultak arra, hogy kiegészítő tájékoztatáskérés keretében kérdezzenek az ajánlatkérőtől, pl. az alapanyagcsere lehetőségéről az ajánlatban vagy az árindexálás hiányáról, az egyenértékűség bizonyításának módjáról, ha az esetleg nem egyértelmű a közbeszerzési dokumentumokban.A kérdésben felvázolt eset a szerződéses jog alapjait érinti, mivel a szerződő felek között hiányzik az egyetértés a szerződésmódosításról.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. a szerződéskötési kötelezettségtől eltérően nem rendelkezik a szerződésmódosítás kötelezettségéről, ezért a Ptk. általános szabályai az irányadóak.A Ptk. 6:191. § (1) bekezdése alapján a szerződéskötő felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési szerződés módosításához mindkét fél egyező akarata szükséges.Egyoldalú szerződésmódosításra akkor van mód, ha a szerződő felek ennek lehetőségét a szerződésben kikötötték, vagy ha valamelyik szerződő felet az egyoldalú módosításra jogszabály feljogosítja [Ptk. 6:191. § (4) bekezdés].A Ptk. 6:192. §-a ugyan rendelkezik a bíróság általi szerződésmódosításról, de ehhez speciális körülmények fennállása szükséges (felek közötti tartós jogviszony, a szerződéskötést követően előállott körülmény, lényeges jogi érdeksérelem, előre nem láthatóság, felróhatóság hiánya, rendes üzleti kockázatot meghaladó kockázat). A közbeszerzésben nem jellemző a bíróság által történő szerződésmódosítás, de a Ptk. alapján az elvi lehetősége fennállhat.Összességében tehát a közbeszerzési szerződés módosításához a szerződéskötő felek egyező akarata szükséges, ezért amennyiben az ajánlatkérő elzárkózik a szerződés módosításától, és nincs lehetőség egyoldalú szerződésmódosításra, akkor az ajánlattevőnek nincs jogi eszköze a szerződésmódosítás kikényszerítésére.Így sajnálatos módon, ha az ajánlattevő nem képes az ajánlatában, illetve a szerződésben foglalt tartalommal teljesíteni, akkor a szerződésszegéssel kapcsolatos[…]

Részlet a válaszából: […] 92700000-8-ig tartó CPV-kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások, 3. melléklet szerinti jogi szolgáltatások, valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatások,d) pont szerint a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatás, ha annak becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el.”Ahogy látható, a jogszabály megkülönbözteti a 3. számú mellékletben szereplő szolgáltatásokat: a c) pontba tartozó szolgáltatások uniós értékhatárig tartoznak a kivételi körbe, a c) pontba nem sorolt többi szolgáltatás a d) pont szerint kizárólag ötvenmillió forint alatti becsült érték esetén tartozik kivételi körbe.A Kbt. 5. §-a szerint valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, az uniós értékhatár 750.000 euró, azaz 287.137.500 forint.Ennek megfelelően, amennyiben az önkormányzat maga szerződik a zenei fellépőkkel, a tűzijáték-szolgáltatásra és a hangtechnikai szolgáltatásokra, akkor ezek a szolgáltatások a Kbt. 111. § c) pontjába tartozó CPV-kódok által lefedett tevékenységek, amelyek nettó 287.137.500 forintig kivételi körbe tartoznak.Ugyanakkor három körülményre szükséges felhívni a figyelmet.Amennyiben az önkormányzat olyan szolgáltatást kíván megrendelni, amelynek része a zenei fellépők biztosítása, a tűzijáték megszervezése zenei kísérettel, akkor valójában rendezvényszervezési szolgáltatás a közbeszerzés tárgya, a megfelelő CPV-kód pedig a 79952000-2 Rendezvényszervezési szolgáltatások. Ebben az esetben már nem alkalmazható a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi kör (CPV-kód-eltérés miatt), hanem a d) pont lesz az irányadó, ahol a rendezvényszervezési szolgáltatás nettó ötvenmillió forint alatti becsült érték esetén tartozik kivételi körbe. Ötvenmillió forint becsült érték felett a nemzeti eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Felhívjuk továbbá a figyelmet a részekre bontás tilalmára. Amennyiben az önkormányzat a falunap kapcsán egyéb szolgáltatásokat[…]

Részlet a válaszából: […] feltételek logikailag nem képezhetik a műszaki leírás részét, és nem lehetnek a szerződés tartalmi elemei sem, hiszen a szerződés megkötésének előfeltételét jelentik, már ez kizárja, hogy tárgyalni lehessen róla.Ugyanakkor a Kbt. 87. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekre az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezésének időpontjában, a végleges ajánlat benyújtása esetén a benyújtásra meghatározott ajánlattételi határidő lejártakor áll be. A (8) bekezdés alapján pedig az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt, a végleges ajánlatok vagy a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően, az ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más közbeszerzési dokumentum bármely módosításáról.Ebből a két rendelkezésből akár az a következtetés is levonható, hogy a szerződéskötési feltételekre – mint a közbeszerzési dokumentum egyik tartalmi elemére – vonatkozóan sem áll be az ajánlati kötöttség a tárgyalások végéig, illetve a végső ajánlattételi határidőig, ezért tárgyalás alapját képezhetik, de akár az ajánlatkérő szabadon dönthet a szerződéskötési feltételek módosításáról.A Kbt. 88. § (6) bekezdése tartalmazza a tárgyalási korlátokat, és az a) pontban előírja, hogy a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,Ahogy látható, a tárgyalási korlátok mind a részvételi felhívásban és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban, mind az ajánlattételi felhívásban és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban szereplő feltételek módosulására vonatkoznak.Álláspontunk szerint egy szerződéskötési feltétel törlése, amely egy közbeszerzési dokumentumban közölt feltétel módosulásaként[…]

Részlet a válaszából: […] uniós eljárásrendben lehet alkalmazni. Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő a DBR fennállásának időtartama alatt módosíthassa a DBR időtartamát és a felhívást, továbbá egyéb közbeszerzési dokumentumokat. Az EKR-ben az érintett EDM eljárási cselekmény keretében a felhívás és a dokumentumok szerkeszthetők lesznek, melyet módosítva továbbá korrigendumot kell feladni. Ebben az esetben a teljes felhívás újra megjelenik, tehát nemcsak a módosításról megadott információk, hanem a hirdetmény aktualizált változata is. A hirdetmény-ellenőrzés időszakában nem fognak tudni új részvételi[…]

Részlet a válaszából: […] eredménytelen.Az e) pont értelmezése kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem két érvényes ajánlat, hanem két ajánlat benyújtását fogalmazza meg feltételként. Feltétel továbbá, hogy mindkét ajánlatot az ajánlattételi határidőben nyújtsák be, mert az elkésett ajánlat is benyújtott ajánlatnak minősül, ugyanakkor a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősül („helyből érvénytelenség esete”), viszont ez esetben nem lehetne eredményt hirdetni, ha a 75. § (2) bekezdés e) pontját az ajánlatkérő egyúttal kikötötte.Miután a Kbt. hivatkozott 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti rendelkezése is kógens a Kbt. kógenciájából adódóan, így – megítélésünk szerint – a rendelkezés az értelmezése során nem szűkíthető le az érvényes ajánlatokra. Abban az esetben tehát, ha két ajánlat kerül benyújtásra, amelyekből az egyik érvényesnek, a másik utóbb[…]

Részlet a válaszából: […] százalékos aránya, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értéke.Az adatváltozás közlési idejének értelmezését megzavarhatja a (3) bekezdés utolsó mondatfordulata, amely az alvállalkozói teljesítést követő adatszolgáltatást is előír; nevezetesen az alvállalkozói teljesítést követően meg kell adni az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét kell bejelenteni. Logikusnak tűnhet az a megközelítés, hogy az alvállalkozói teljesítés lezárását követően – amely időben eshet az ajánlattevői szerződésteljesítés bármely időszakára – már ne terhelje az ajánlattevőt egy adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen az alvállalkozó a továbbiakban már nem vesz részt a szerződés teljesítésében, és az ajánlattevővel megkötött szerződésének időtartama is lejárhatott már.A Kbt. 138. § (3) bekezdése viszont kifejezetten előírja azt is, hogy az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni.A Kbt. kógens szabályozási jellegére tekintettel, a Kbt.-től eltérni csak akkor lehet, ha az eltérést a törvény kifejezetten[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítéknyújtásra szolgáló dokumentumot (pl. garancialevél), amely megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a szerződésben foglalt feltételeknek, és a biztosíték összegének az előírt időtartam alatti folyamatos rendelkezésre állását biztosítja. Ez a változtatási jog a Kbt. egy kifejezett rendelkezésén alapul, és véleményünk szerint nem igényelhet szerződésmódosítást.Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat, azon belül is a szerződést oly módon elkészíteni, hogy a szerződéses rendelkezések ne korlátozzák a szerződéskötő ajánlattevő biztosítéknyújtási forma megváltoztatására vonatkozó jogát. Így pl. nem javasolt az aláírt szerződésben rögzíteni, hogy az ajánlattevő melyik biztosítéknyújtási formát választotta, vagy ha az ajánlatkérő ragaszkodik a kiinduló biztosítéknyújtási forma szerződésben való rögzítéséhez, akkor a változtatást illetően javasolt arról rendelkezni, hogy felek nem tekintik a szerződés módosításának vagy a szerződéses rendelkezések biztosítsák a módosítás lehetőségét. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő szerződésmódosításhoz kötné a biztosítéknyújtási forma megváltoztatását, akkor akarategyezőségre is szükség lenne a megváltoztatáshoz; vagy ha az ajánlatkérő olyan jogi körülményeket teremtene, hogy a Kbt. szerződésmódosítási szabályainak alkalmazásának kérdésköre felmerüljön, véleményünk szerint már jogsértő módon korlátozza az ajánlattevő szabad döntési jogát.A szerződéses biztosítékok mértékének csökkentésére vagy törlésére irányuló szerződésmódosítás ugyanakkor rendkívül aggályos és jogszerűsége nehezen indokolható.A Kbt. kógens jellegéből adódóan a Kbt. rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyire az eltérést maga a jogszabály engedi. A szerződésmódosítás akkor jogszerű, ha megfelel a Kbt. 141. §-ában foglalt feltételeknek. A Kbt. 141. §-a három nagy esetkörben csoportosítja azokat a feltételeket, amely fennállása esetén a szerződésmódosítás jogszerűnek minősül.A teljesítési, illetve jóteljesítési biztosíték mint szerződéses biztosíték mértékének csökkentésére vagy a biztosíték törlésére a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt ún. „de minimis” módosítás nem alkalmazható, mivel nem a szerződéses ellenérték változtatása a módosítás célja.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítási automatizmus akkor lehet alkalmazható, ha az ajánlatkérő mindenki számára megismerhető módon, előre, pontosan rögzítette a szerződéses biztosíték módosításának feltételeit és tartalmát, azaz pl. mely esetben, hogyan csökkenthető vagy törölhető a szerződésből. Ezt az esetkört a közbeszerzési szabályozás nem is tekinti szerződésmódosításnak.A szerződéses biztosíték módosítására nem alkalmazható a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja, mivel a biztosíték módosítása nem minősül további beszerzésnek.A Kbt. 141. § (6) bekezdése kizárólag nem érdemi módosítást tesz szükségessé. A szerződéses biztosíték csökkentése vagy törlése lényeges módosításnak tekinthető, mert a szerződéses biztosíték ajánlatkérő általi előírása minden bizonnyal befolyásolta a gazdasági szereplők döntését a közbeszerzési eljárásban való részvételről, mindemellett az enyhítéssel a szerződés gazdasági egyensúlya is a nyertes ajánlattevő javára változna meg. Ezért a Kbt. 141. § (6) bekezdése sem alkalmazható.Az előre nem láthatóságra alapított szerződésmódosításhoz [Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont] előírt feltételek, hogy a szerződéses biztosítékok mértékének csökkentését vagy törlését olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét (a szerződéses ellenértékre vonatkozó harmadik feltétel jelen esetben nem releváns). A nehéz gazdasági helyzetre való általános hivatkozás nem elégséges a szerződésmódosítás[…]

Részlet a válaszából: […] kifejezetten megengedi. A dinamikus beszerzési rendszerrel vonatkozó speciális rendelkezések közé tartozik, hogy az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban, a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor, az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Dinamikus beszerzési rendszer esetében gyorsított eljárás nem alkalmazható. Ez a részvételi határidő a dinamikus beszerzési rendszer – az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző – felállításakor irányadó.A részvételi határidő tehát kizárólag a dinamikus beszerzési rendszer felállítása esetén értelmezhető, ezt követően – a részvételi szakasz folyamatossága miatt – a részvételi jelentkezés benyújtására nem írható elő határidő, ennélfogva a dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően egy részvételi jelentkezés elkésettsége már fogalmilag sem lehetséges.Ugyanakkor a Kbt.-ben nem találunk arra vonatkozó szabályt, hogy a dinamikus beszerzési rendszer felállítását célzó részvételi határidő leteltét követően benyújtott (elkésett) részvételi jelentkezés jogi státuszát a dinamikus beszerzési rendszer esetében eltérően kell megítélni. Ezért a Kbt. 2. § (7) bekezdése alapján a meghívásos eljárás általános szabályai alapján kell eljárni, és a részvételi határidő elmulasztására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.A Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen a részvételi jelentkezés, ha a részvételi határidőt követően[…]

Részlet a válaszából: […] módosítani és újra benyújtani, amennyiben szükséges. Tehát a meghosszabbítás semmilyen hatással nincs a már benyújtott ajánlat státuszára vonatkozóan. Az ajánlatot az ajánlatkérő nem látja, bontás nem történhet, így a többi ajánlattevő sem szerez róla tudomást. Ebben az esetben, amennyiben nem kívánja az ajánlatot az érintett gazdasági szereplő módosítani, úgy nincs teendője, az EKR-ből[…]

Részlet a válaszából: […] (megküldésétől) visszafelé számított 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetésével. Ez esetben az ajánlatkérő köteles a 3 év teljesítését figyelembe venni. Ha azonban a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében az ajánlatkérő szükségesnek ítéli, az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított 6 évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti. Ezt azonban az eljárást megindító felhívásban jeleznie kell.Alapesetben tehát a referencia-időszak – az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított – előző 3 év. Az ajánlatkérő kifejezetten a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében rendelkezhet úgy, hogy 3 év helyett 6 év szállításait veszi figyelembe.Ebben a megközelítésben tehát a kérdés szerinti esetben 3 év helyett 6 év,[…]