39 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] kifejezetten megengedi. A dinamikus beszerzési rendszerrel vonatkozó speciális rendelkezések közé tartozik, hogy az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban, a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor, az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Dinamikus beszerzési rendszer esetében gyorsított eljárás nem alkalmazható. Ez a részvételi határidő a dinamikus beszerzési rendszer – az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző – felállításakor irányadó.A részvételi határidő tehát kizárólag a dinamikus beszerzési rendszer felállítása esetén értelmezhető, ezt követően – a részvételi szakasz folyamatossága miatt – a részvételi jelentkezés benyújtására nem írható elő határidő, ennélfogva a dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően egy részvételi jelentkezés elkésettsége már fogalmilag sem lehetséges.Ugyanakkor a Kbt.-ben nem találunk arra vonatkozó szabályt, hogy a dinamikus beszerzési rendszer felállítását célzó részvételi határidő leteltét követően benyújtott (elkésett) részvételi jelentkezés jogi státuszát a dinamikus beszerzési rendszer esetében eltérően kell megítélni. Ezért a Kbt. 2. § (7) bekezdése alapján a meghívásos eljárás általános szabályai alapján kell eljárni, és a részvételi határidő elmulasztására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.A Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen a részvételi jelentkezés, ha a részvételi határidőt követően[…]

Részlet a válaszából: […] százalékos aránya, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értéke.Az adatváltozás közlési idejének értelmezését megzavarhatja a (3) bekezdés utolsó mondatfordulata, amely az alvállalkozói teljesítést követő adatszolgáltatást is előír; nevezetesen az alvállalkozói teljesítést követően meg kell adni az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét kell bejelenteni. Logikusnak tűnhet az a megközelítés, hogy az alvállalkozói teljesítés lezárását követően – amely időben eshet az ajánlattevői szerződésteljesítés bármely időszakára – már ne terhelje az ajánlattevőt egy adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen az alvállalkozó a továbbiakban már nem vesz részt a szerződés teljesítésében, és az ajánlattevővel megkötött szerződésének időtartama is lejárhatott már.A Kbt. 138. § (3) bekezdése viszont kifejezetten előírja azt is, hogy az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni.A Kbt. kógens szabályozási jellegére tekintettel, a Kbt.-től eltérni csak akkor lehet, ha az eltérést a törvény kifejezetten[…]

Részlet a válaszából: […] uniós eljárásrendben lehet alkalmazni. Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő a DBR fennállásának időtartama alatt módosíthassa a DBR időtartamát és a felhívást, továbbá egyéb közbeszerzési dokumentumokat. Az EKR-ben az érintett EDM eljárási cselekmény keretében a felhívás és a dokumentumok szerkeszthetők lesznek, melyet módosítva továbbá korrigendumot kell feladni. Ebben az esetben a teljes felhívás újra megjelenik, tehát nemcsak a módosításról megadott információk, hanem a hirdetmény aktualizált változata is. A hirdetmény-ellenőrzés időszakában nem fognak tudni új részvételi[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítéknyújtásra szolgáló dokumentumot (pl. garancialevél), amely megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a szerződésben foglalt feltételeknek, és a biztosíték összegének az előírt időtartam alatti folyamatos rendelkezésre állását biztosítja. Ez a változtatási jog a Kbt. egy kifejezett rendelkezésén alapul, és véleményünk szerint nem igényelhet szerződésmódosítást.Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat, azon belül is a szerződést oly módon elkészíteni, hogy a szerződéses rendelkezések ne korlátozzák a szerződéskötő ajánlattevő biztosítéknyújtási forma megváltoztatására vonatkozó jogát. Így pl. nem javasolt az aláírt szerződésben rögzíteni, hogy az ajánlattevő melyik biztosítéknyújtási formát választotta, vagy ha az ajánlatkérő ragaszkodik a kiinduló biztosítéknyújtási forma szerződésben való rögzítéséhez, akkor a változtatást illetően javasolt arról rendelkezni, hogy felek nem tekintik a szerződés módosításának vagy a szerződéses rendelkezések biztosítsák a módosítás lehetőségét. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő szerződésmódosításhoz kötné a biztosítéknyújtási forma megváltoztatását, akkor akarategyezőségre is szükség lenne a megváltoztatáshoz; vagy ha az ajánlatkérő olyan jogi körülményeket teremtene, hogy a Kbt. szerződésmódosítási szabályainak alkalmazásának kérdésköre felmerüljön, véleményünk szerint már jogsértő módon korlátozza az ajánlattevő szabad döntési jogát.A szerződéses biztosítékok mértékének csökkentésére vagy törlésére irányuló szerződésmódosítás ugyanakkor rendkívül aggályos és jogszerűsége nehezen indokolható.A Kbt. kógens jellegéből adódóan a Kbt. rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyire az eltérést maga a jogszabály engedi. A szerződésmódosítás akkor jogszerű, ha megfelel a Kbt. 141. §-ában foglalt feltételeknek. A Kbt. 141. §-a három nagy esetkörben csoportosítja azokat a feltételeket, amely fennállása esetén a szerződésmódosítás jogszerűnek minősül.A teljesítési, illetve jóteljesítési biztosíték mint szerződéses biztosíték mértékének csökkentésére vagy a biztosíték törlésére a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt ún. „de minimis” módosítás nem alkalmazható, mivel nem a szerződéses ellenérték változtatása a módosítás célja.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítási automatizmus akkor lehet alkalmazható, ha az ajánlatkérő mindenki számára megismerhető módon, előre, pontosan rögzítette a szerződéses biztosíték módosításának feltételeit és tartalmát, azaz pl. mely esetben, hogyan csökkenthető vagy törölhető a szerződésből. Ezt az esetkört a közbeszerzési szabályozás nem is tekinti szerződésmódosításnak.A szerződéses biztosíték módosítására nem alkalmazható a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja, mivel a biztosíték módosítása nem minősül további beszerzésnek.A Kbt. 141. § (6) bekezdése kizárólag nem érdemi módosítást tesz szükségessé. A szerződéses biztosíték csökkentése vagy törlése lényeges módosításnak tekinthető, mert a szerződéses biztosíték ajánlatkérő általi előírása minden bizonnyal befolyásolta a gazdasági szereplők döntését a közbeszerzési eljárásban való részvételről, mindemellett az enyhítéssel a szerződés gazdasági egyensúlya is a nyertes ajánlattevő javára változna meg. Ezért a Kbt. 141. § (6) bekezdése sem alkalmazható.Az előre nem láthatóságra alapított szerződésmódosításhoz [Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont] előírt feltételek, hogy a szerződéses biztosítékok mértékének csökkentését vagy törlését olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét (a szerződéses ellenértékre vonatkozó harmadik feltétel jelen esetben nem releváns). A nehéz gazdasági helyzetre való általános hivatkozás nem elégséges a szerződésmódosítás[…]

Részlet a válaszából: […] csatolt nyilatkozatot tekinti át). Az adatbázisokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő(k) ajánlata vonatkozásában köteles ellenőrizni (hiszen az adatbázis jelenti a kizáró okok és az alkalmassági követelmény esetében a konkrét igazolási módot).A Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti utólagos igazolás (gyakorlatban a második lépcsőnek nevezett cselekménysorozat) célja kizárólag az, hogy az ajánlatkérő az előzetes igazolásként csatolt nyilatkozatok alapján bekérje a konkrét igazolásokat a kizáró ok fenn nem állásának, valamint az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről való tényleges meggyőződés érdekében. Ekkor kerül sor a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó adatbázisok ellenőrzésére is. Figyelemmel a második lépcső céljára (utólagos igazolás a kizáró okok és az alkalmassági követelmények vonatkozásában), a Kbt. 72. §-a szerinti eljárási cselekményre elméletben már nem kerülhetne sor, hiszen az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem tartozik a kizáró ok és az alkalmasság igazolása körébe.A Kbt. 69. § (3) bekezdése is egyértelművé teszi a bírálati cselekmények sorrendjét, amikor kijelenti, hogy az ajánlatkérő a bírálat első lépéseként megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli az értékelési szempontok szerint. És ezt követi a bírálat második lépése, a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése szerinti cselekmények elvégzése, amely – lásd fentebb – a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó igazolások bekérését jelenti. Az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem kapcsolható az értékeléshez, illetve a kizárás és az alkalmasság megítélése körébe, más érvénytelenségi ok is vonatkozik rá.A bírálatnak a Kbt.-ben nincs harmadik elméleti szakasza (harmadik lépcső), miszerint az utólagos igazolási cselekményeket [Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés] követően további eljárási cselekményeket végez az ajánlatkérő, hiszen ez esetben a Kbt. 69. § (3) bekezdésben foglalt „megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli” kötelező rendelkezés sem lenne betartható.A bírálat két lépcsőfoka azzal a jogtörténeti kiegészítéssel érthető meg leginkább, hogy a szabályozás célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az eljárás gyorsítása volt, miszerint az ajánlatkérő döntése alapján csak bizonyos számú (egy vagy több) ajánlattevő legyen köteles a konkrét igazolásokat csatolni.A Kbt. az eljárási cselekmények sorrendjét egyértelműen szabályozza, amelynek megfelelően az aránytalanul alacsony ár indokolása a Kbt. 69. § (2) bekezdése körébe tartozó nevesített eljárási cselekmény (a jogszabályhelyen olvasható „szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni” szófordulat is erre utal), azaz egyenes bírálat esetén megelőzi az értékelési sorrend felállítását és az utólagos igazolások becsatolásának cselekményeit.Valóban okozhat értelmezési anomáliát, hogy az aránytalanul alacsony ár indokolását a Kbt. 69. § (2) bekezdése körében kell bekérni, hiszen értékelési sorrend még nem áll rendelkezésre egyenes bírálat esetén, de ez az anomália feloldható azzal, hogy ad1. az aránytalanul alacsony ár indokoláskérés kötelezettsége nem kapcsolódik az értékelési cselekményhez, ad2. az utólagos igazolás (második lépcső) célja a kizáró okok fenn nem állásáról és az alkalmasságról való tényleges meggyőződés, így nem lehet annak része, ad3. a megfelelően ítélt ajánlatokat kell értékelni.Az egylépcsős, illetve kétlépcsős, valamint az egyenes és fordított bírálat két eltérő kategóriát jelent. Az egylépcsős – kétlépcsős bírálat a kizáró okok fenn nem állásához és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés vizsgálatához tartozó fogalom, nevezetesen az ajánlatkérő először egy előzetes nyilatkozat, majd utólagos igazolások alapján bírál. Az egyenes és a fordított bírálat a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények egymáshoz való viszonyát, az eljárási cselekmények sorrendjét érinti.Egyenes egylépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő először az összes bírálati cselekményt elvégzi, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd az érvényes ajánlatokat értékeli (sorrendet állít fel), és megállapítja a nyertes ajánlattevő személyét. Egyenes kétlépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő a fentiekben már ismertetett eljárási cselekménysorozatot végzi el: bírálat a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd értékelés a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján, végül utólagos igazolásbekérés a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés alapján.Fordított bírálat esetén az ajánlatkérő két lehetőség közül választhat. Fordított bírálatot jelent egyrészt az, hogy az ajánlatkérő a bírálati cselekmények körébe tartozó aránytalanul alacsony ár (vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások) vizsgálatára vonatkozó eljárási cselekményeket az ajánlatok értékelését követően végzi el, és csak a legkedvezőbb (vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb) ajánlattevő tekintetében alkalmazza szükség esetén a Kbt. 72. §-a szerinti cselekményeket. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép, és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni. Ebben az esetben tehát az aránytalanul alacsony árral összefüggő eljárási cselekmény kiválik a bírálati cselekmények közül, és az ajánlatkérő az értékelést (sorrendfelállítást) követően először az árat vizsgálja, szükség szerint indokolást kér, érvénytelenné nyilvánít, majd az adott ajánlattevő(k) tekintetében ezt követően végzi el a többi bírálati cselekményt a kétlépcsős vagy egylépcsős szabályoknak megfelelően [Kbt. 81. § (4) bekezdés].A fordított bírálat másik esete, amikor az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ekkor az ajánlatkérő csak az értékelési[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő a teljesítés időszakában, amennyiben ezt valójában nem rendelték le. A nem keretmegállapodás esetében is ugyanez a helyzet, ami annyiban különbözik, amennyiben a beszerzés tárgya nem megosztható, és a teljes szerződés teljesítésének teljesítésigazolása például csak a teljes szerződés végén történik. Igaz ez akkor is, amennyiben esetleg a teljesítés részben megtörtént, de az ajánlatkérő például garancia biztosítása vagy egy kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége miatt a részteljesítést nem igazolja szerződésszerű teljesítésként. Amennyiben erről nincs szó, a teljesítés jelenleg is zajlik, és a referenciát igazoló fél azt szerződésszerűnek tekinti és igazolja, vagy az ajánlattevő saját maga nyilatkozik a részteljesítésről, mely valóban olyan beszerzési tárgyra vonatkozik, mely osztható (tehát nem egy komplex építési beruházás fele), úgy azt az ajánlatkérő köteles elfogadni.Ugyanis a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az alábbiak szerint fogalmaz:„21/A. §[…]

Részlet a válaszából: […] módosítani és újra benyújtani, amennyiben szükséges. Tehát a meghosszabbítás semmilyen hatással nincs a már benyújtott ajánlat státuszára vonatkozóan. Az ajánlatot az ajánlatkérő nem látja, bontás nem történhet, így a többi ajánlattevő sem szerez róla tudomást. Ebben az esetben, amennyiben nem kívánja az ajánlatot az érintett gazdasági szereplő módosítani, úgy nincs teendője, az EKR-ből[…]

Részlet a válaszából: […] beruházások műszaki-gazdasági-funkcionális egységet képeznek-e. Azt szükséges vizsgálni, hogy az egyes beruházások eredménye ugyanazt a gazdasági és műszaki funkciót tölti-e be, az egyes beruházások önállóan is képesek-e a funkciójukat betölteni, az egyes beruházások ugyanazon cél megvalósítására irányulnak-e, az egyes beruházások eredménye azonos-e, az egyes beruházás tárgyát képező tevékenység szakmai tartalma hasonló-e.A műszaki-gazdasági funkcionális egységen felül további kisegítő szempontok figyelemvétele sem hagyható el. A kisegítő szempontok közé tartozik, hogy a két útfelújításról egy egységes döntés született-e (pl. a település úthálózatának korszerűsítése), egységes tervezés valósul-e meg (pl. egy tervezési folyamat vagy egy szerződés keretében), az ajánlatkérő azonossága az egyes beszerzésekre, az egyes beruházások időben összefüggenek-e, a szerződés megkötésére azonos feltételekkel és jogalappal kerül-e sor.A kérdésben felvázolt esetben az ajánlatkérő útfelújításokat akar megvalósítani, csak az azok fedezetét biztosító pénzügyi forrás különböző. Az egyes útfelújítások esetében is a fenti szempontokat szükséges megvizsgálni.Fontos kiemelni, hogy mindezen szempontokat együttesen kell értékelni, ha egy kisegítő szempontra „nemleges” a válasz, még nem teszi bizonyossá a részekre bontás jogszerűségét. Erre példa, ha az ajánlatkérő az útfelújításokat egymást követő időszakban végzi közlekedésracionalizálási okból, vagy az útfelújítások földrajzilag eltérő helyen valósulnak meg, ez az egy-egy szempont még nem elégséges az egybeszámítás mellőzéséhez.Az útfelújítások megítélése különböző következtetésekhez vezethet, ezért az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló adatok alapján kell mérlegelnie az egyes szempontokat.A két útfelújítás nagy valószínűséggel ugyanazt a tevékenységet foglalja magában, ugyanazzal az eredménnyel jár, az utak ugyanazt a funkciót töltik be, ezek az egybeszámítást megerősítő tényezők. De ha az útfelújítással érintett utak pl. földrajzilag elkülönült helyen vannak, és az utak önálló funkciót látnak el, rendeltetésüket önállóan megvalósítják, ez megalapozhatja a részekre bontást. Ugyanakkor, ha a település célja az úthálózat fejlesztése (egységes döntés), vagy az utak egymás nélkül nem funkcionálhatnak (pl. körforgalom és a körforgalomból ki- és[…]

Részlet a válaszából: […] funkciója vagy funkciói nem megfelelő működését eredményezi, és amelya) annak elhárításáig nem teszi lehetővé a működési hibával érintett eljárási cselekmény megtételét vagy az EKR használatát, vagyb) – amennyiben a hiba nem hárítható el – nem teszi lehetővé az eljárás Kbt.-nek vagy végrehajtási rendeletének megfelelő továbbfolytatását…(6) Az EKR működését, illetve a közbeszerzési eljárások EKR-ben történő lefolytatását támogató egyéb informatikai rendszereket vagy informatikai szolgáltatásokat érintő hiba vagy azok korlátozott működőképességét vagy szünetelését eredményező helyzet esetén, az ezen rendszerek üzemeltetője, illetve a szolgáltató köteles a hibáról vagy a korlátozott működést, szünetelést eredményező helyzetről az EKR üzemeltetőjét azok észlelését követően haladéktalanul tájékoztatni. Az EKR üzemeltetője a tájékoztatást az EKR honlapján és saját honlapján közzéteszi.”Mivel a működési hiba nem minden esetben egyértelmű, hogy megállapításra kerül-e, hiszen akár egy eljárási cselekményre is vonatkozhat,[…]

Részlet a válaszából: […] változtatnak a közös ajánlattevők jogi státuszán.Jogi szempontból a közös ajánlattevő tagok között nincs különbség, valamennyien szerződést kötő felek, azonos jogok és kötelezettségek illetik meg őket az ajánlatkérővel szemben, a közbeszerzési szabályozás alapján egyetemleges felelősség terheli őket a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő irányába [Kbt. 35. § (6) bekezdés].Ezt erősíti a Kbt. 35. § (3) bekezdése, amely kifejezetten előírja, hogy a közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.Ez valójában a Ptk. 6:29. §-ában szabályozott, „több kötelezett a kötelemben” egyetemleges kötelezettség mellett jogintézménynek felel meg.A közös ajánlattevők tehát kifelé együttesen lépnek fel, együtt alkotják a szerződő felet, a keretmegállapodás második részében az ajánlattételi és szerződéskötési kötelezettség a közös ajánlattevőket együttesen terheli.Ezért a versenyújranyitások során a közös ajánlattevők az ajánlatot is együttesen adják be, az ajánlatban valamennyi közös ajánlattevőt meg kell jelölni ajánlattevőként (pl. felolvasólapon, nyilatkozatokon), nyertesség esetén pedig – hasonlóan a keretmegállapodáshoz – az egyedi szerződésben is együttesen szerepelnek szerződést kötő félként, és az egyedi szerződés teljesítéséért is egyetemlegesen felelnek.A közös ajánlattevők azonban az általános polgárjogi szabályok alapján jogosultak a belső viszonyukat szabályozni egy ún. együttműködési megállapodásban. Ebben az együttműködési megállapodásban akár előre feloszthatják egymás között a feladatokat, de arra is van lehetőségük, hogy „esetileg” állapodjanak meg. Ezeknek az együttműködési megállapodásoknak a lényegét az adja, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazzák az adott közös ajánlattevőt, hogy nevükben és képviseletükben eljárjon, akár a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban, akár a szerződéses szakaszban indított versenyújranyitásokon vagy a közvetlen megrendelések során. A meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazott közös ajánlattevő milyen eljárási cselekményeket végezhet (ajánlatadás, szerződéskötés, teljesítés), de mindvégig a közös ajánlattevők nevében és képviseletében jár el.Szükséges ismét kiemelni, hogy ezek az állandó vagy eseti megállapodások kizárólag a közös ajánlattevők belső viszonyait érintik, a közös ajánlattevők[…]