12 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] betartani.A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján a „megfelelő alaposságú” előkészítéssel az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. A közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozó követelmények mellett az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. 2. § szerinti alapelvekre is. A helyszíni bejárás kötelező tartásának mércéje a megfelelő, megvalósítható és reális ajánlat elkészítésének lehetősége.Amennyiben az ajánlatkérő nem tart helyszíni bejárást, és ennek megfelelően az ajánlattételi felhívás nem tartalmaz helyszíni bejárásra vonatkozó információt, akkor a gazdasági szereplők a helyszíni bejárás hiányát is értékelhetik olyan körülményként, hogy nem érdeklődnek a közbeszerzési eljárás iránt, és/vagy nem tesznek ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, mert a helyszín megtekintése nélkül kockázatosnak vagy lehetetlennek tartják az ajánlattételt. Ezzel az ajánlatkérő megsértheti a Kbt. 28. §-ában foglalt rendelkezéseket.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeznek arra vonatkozó ismerettel, hogy a helyszín egyébként szabadon megnézhető, de az is lehetséges, hogy a helyszín más indokból (pl. biztonsági okok) nem megtekinthető. Az ajánlatkérőnek azt is mérlegelnie kell, hogy ha egy gazdasági szereplő tudomással bír arról, hogy egy másik gazdasági szereplő már ismeri a helyszínt, azt esélyegyenlőségének megsértéseként is értelmezheti.Ha egy gazdasági szereplő – akár előzetes vitarendezési kérelemben, akár kiegészítő tájékoztatáskérésbe burkoltan – kifogásolja a helyszíni bejárás hiányát, és azt állítja, hogy az ajánlat a helyszín megtekintése nélkül nem készíthető el, akkor az ajánlatkérőnek mérlegelnie kell a Kbt. 28. §-ában foglalt „megfelelő alaposságú” előkészítés követelményének teljesülését, az alapelvek sérelmének eshetőségét és azt, hogy valóban szükséges-e a helyszín megtekintése az ajánlattételhez.Tekintettel arra, hogy a Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján az ajánlatétteli felhívásnak tartalmaznia kellett volna a helyszíni bejárás adatait, a helyszíni bejárás tartásáról való döntés egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárás[…]

Részlet a válaszából: […] vizsgálják, hogy az ajánlattevő rendelkezik olyan pénzügyi-műszaki-szakmai háttérrel, amelyre tekintettel alkalmas a szerződés teljesítésére, mert van referenciája, szakembere, műszaki technikai felszereltsége, pénzügyi helyzete megfelelő stb.A szerződéskötési feltételek ettől eltérő célra irányuló feltételek. A szerződéskötési feltételek a szerződéskötés előfeltételét képezik, kvázi a szerződés megkötésére való képességet jelentik.A szerződéskötési feltételnek való megfelelés hiányában a szerződés az ajánlattevővel jogszerűen nem köthető meg. A szerződéskötési feltételnek való nem megfelelés a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján a szerződéstől való visszalépésnek minősül, és az ajánlatkérő jogosulttá válik a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel szerződést kötni, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.A szerződéskötési feltételek teljesítésére a kapacitást biztosító szervezet bevonásának lehetősége ezért nem értelmezhető, mivel a kapacitást biztosító szervezet egyetlen célja az alkalmassági követelményeknek való megfelelés biztosítása. Ugyanakkor a közös ajánlattétel és az alvállalkozó bevonása fennálló lehetőség lehet az alábbiak szerint.A Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket a szerződéskötési feltételek előírásáról, hogy milyen feltételeket, milyen igazolási módokat lehet előírni, és kivel lehet igazolni ezeket a feltételeket. A szerződéskötési feltételek gyakorlata részben az ellenőrző szervek eljárása, részben az ítélkezési gyakorlat alapján alakult ki.A szerződéskötési feltételnek való megfelelés lehetőségeit és igazolási módját az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, konkrét Kbt. rendelkezés hiányában az alapelveknek megfelelés és az ítélkezési gyakorlat alapján a Kbt. 132. §-ában foglalt követelmények (szerződés tárgyához igazodás, alapelvi megfelelés) alapján. A joggyakorlat jelenleg többirányú; példa található arra is, hogy kizárólag ajánlattevők felelhetnek meg a szerződéskötési feltételeknek, közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők közül bármelyik ajánlattevő, de arra is található példa, hogy az ajánlatkérő lehetővé tette az alvállalkozóval való megfelelést a szerződéskötési feltételre. Az ajánlatkérőnek ezt egyedileg kell megítélnie a közbeszerzés összes[…]

Részlet a válaszából: […] keretjelleggel való meghatározást is) vagy opcióval meghatározott mennyiség beszerzésére hogyan kerül sor, ezen belül arról, hogy kötelezettséget vállal-e a teljes mennyiség beszerzésére, vagy esetleg csak egy meghatározott részére, illetve fenntartja-e a jogot a beszerzéstől való eltekintésre. Egyes nézőpontok szerint a közbeszerzés rendszerébe nem illeszthető – alapelvi okokból sem – az az eset, ha az ajánlatkérő a beszerzés teljes mennyiségének lehívására nem vállal kötelezettséget, mert a beszerzés mennyisége jelentősen befolyásolja az ajánlatok számát és tartalmát. Ezért szükséges az, különösen a Kbt. 28. §-ában foglalt előkészítési szabályokra (reális ajánlattétel biztosítása) figyelemmel, hogy a közbeszerzési dokumentumok pontos információkat tartalmazzanak a beszerzés mennyiségét érintő szabályokról.A Kbt. kötöttségi szabályai alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni [Kbt. 131. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően a beszerzés mennyiségének lehívására vonatkozó előírások is a szerződés részévé válnak, ideértve azt az esetet is, ha egyáltalán nincs rendelkezés a beszerzés mennyiségének csökkentésére.A kérdés keretjellegű szerződésre utalt, ezért szükséges a keretmegállapodások szabályainak ismertetése is. A Kbt. a keretmegállapodások vonatkozásában kifejezetten tartalmaz rendelkezést az ajánlatkérő jogosítványát illetően. A Kbt. 104. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és – ha az eljárás hirdetménnyel indul – az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. A fenti rendelkezés „különösen” szófordulata utal arra, hogy nem kizárólag a többéves keretmegállapodások vagy a verseny biztosítása érdekében van lehetőség a keretmegállapodásból való beszerzés befejezésére.A közbeszerzési szerződés (tehát nem a keretmegállapodás) megkötését követően kötelmi jogviszony keletkezik a szerződő felek között, ahol a Ptk.-ban lévő szabályaival összhangban kötelezettség keletkezik a szerződés teljesítésére és jogosultság a szerződés teljesítésének követelésére.A Kbt. 104–105. §-aiban szabályozott keretmegállapodáson kívüli szerződéstípusok esetében, amennyiben a szerződés nem tartalmazza a beszerzés mennyiségének csökkentésére vonatkozó lehetőséget, akkor az ajánlatkérő tájékoztatását a beszerzési mennyiség lehívásának megtagadásáról[…]

Részlet a válaszából: […] meghosszabbításának kötelezettsége a befizetett ajánlati biztosíték esetén természetesen nem értelmezhető, hiszen a biztosíték már az ajánlatkérő rendelkezésére áll, de lehetőség nyílik az ajánlati biztosíték más formában történő rendelkezésre bocsátására is.A Kbt. 54. § (5) bekezdés a)–b) pontjai alapján az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő részére az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását követő tíz napon belül, vagy a közbeszerzési eljárás eredményéről az ajánlattevőnek megküldött értesítést követő tíz napon belül kell visszafizetni. A nyertes ajánlattevő, illetve az összegzésben való megjelölése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére pedig a szerződéskötést követő tíz napon belül. Az ajánlatkérőnek azonban nem kell visszafizetnie az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlati biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik.A Kbt. 54. § (7) bekezdése még egy további rendelkezést tartalmaz. Ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, azaz kiterjeszti a bírálat időtartamát, és valamely (vagy az összes) ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, akkor az ajánlati biztosítékot az adott ajánlattevők nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül kell visszafizetni. Amennyiben az ajánlati kötöttség árubeszerzés esetén a kilencven, illetve építési beruházás vagy folyamatba épített százhúsz napot meghaladná, akkor kilencven, illetve százhúsz napot meghaladó időtartamra az ajánlatkérő nem kérheti az ajánlati biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a harminc, illetve kilencven nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.A Kbt. fenti rendelkezéseiben foglalt eseteken kívül az ajánlatkérőnek nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége az ajánlati biztosítékra vonatkozóan, és nem is dönthet az ajánlati biztosíték önkéntes visszafizetéséről, abban az esetben sem, ha a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított bírálatot alkalmazza, és egy vagy több ajánlat bírálatát mellőzi. Az ajánlati biztosíték visszafizetésének kötelezettsége az adott ajánlat érvénytelenné[…]

Részlet a válaszából: […] felszólító levélben. Így elvileg az ajánlattevőnek ismernie kell(ene) a hibát és a hibás értéket.Ha az ajánlattevő – egyetértés hiányában is – kijavítja a felolvasólapon szereplő ajánlati árat, akkor az ajánlati kötöttségre tekintettel az ajánlatkérő a javított ajánlati árat veszi figyelembe az ajánlat bírálata és értékelése során, nyertesség esetén a szerződésben is a javított ajánlati ár fog szerepelni, és a szerződést is a javított áron kell teljesíteni.Az ajánlattevőnek szem előtt kell tartania, hogy a Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, amennyiben a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, az ajánlata érvénytelen.Egyetértés hiányában nem javasoljuk az érték kijavítását, hiszen előfordulhat az ajánlatkérő tévedése, ugyanakkor nem elegendő a számítási hiba javítására felszólítás figyelmen kívül hagyása és esetleg magyarázó levél becsatolása a számítási hiba javítása helyett.A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek előzetes vitarendezési kérelmet kell benyújtani, ha álláspontja szerint az ajánlatkérő cselekménye (jelen esetben a számítási hiba javítására felszólítás) jogsértő. Az előzetes vitarendezési kérelmet a számítási hiba kijavítására vonatkozó felszólítás[…]

Részlet a válaszából: […] határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.”Van ugyanakkor egy másik, kifejezetten érdekes olyan jogérvényesítést szolgáló irány, melyben a késedelmes döntés eredményeként a kérelmezett mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, mely áttételesen szintén ennek a jogkérdésnek a része lehet.A Kúria ítélete (Kfv.IV.37.489/2024/8) értelmében a közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 51. § (1) bekezdés b) pontja, azaz, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetnie, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.Érdekes továbbá a Fővárosi Törvényszék 6. Kf.700.093/ 2026/4. számú másik döntése, ahol kifejezetten a döntés késői meghozatala miatt nivellálta a Törvényszék a bírságot. A döntés nem precedensértékű, de rendkívül tanulságos.Ennek értelmében a jogorvoslati eljárások ügyintézési határidőn belül történő befejezése a jogviták eldöntésének a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra, illetve az azok alapján történő beszerzésekre gyakorolt közvetlen hatása, valamint a jogorvoslati jog biztosításához kapcsolódó jogi érdek tényleges tartalmi érvényesülése okán kiemelt jelentőséggel bír. Ennek megfelelően a jogorvoslati eljárásoknak a Kbt.-ben meghatározott ügyintézési határidőn belül történő befejezése preferált jogalkotói cél, az ennek elmulasztásához fűzött szankcióval pedig a jogalkotó ennek betartására kívánta ösztönözni az alperest, hasonlóan az Ákr. hatálya alá tartozó többi államigazgatási szervvel. A szankció alkalmazhatóságának elmaradása lényegében formálissá tenné, kiüresítené a Kbt.-nek az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseit. A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében a Kbt. az Ákr. főszabályától eltérően határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét is, amely a szükséges iratoknak a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére állásakor kezdődik. Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában 10.000 forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Abból kiindulva, hogy az illeték, illetve díj megfizetése a hatóság mulasztásának adminisztratív szankciója, a hatósági ügy járulékos eljárásjogi kérdéseként kell kezelni az illeték, díj megfizetéséről való döntést, amelyre nézve a hatóság eljárási kötelezettsége fennáll, ha feltételei adottak. A döntés értelmében az elsőfokú bíróság helytállóan vette figyelembe a Kúria Kfv.IV.37.489/2024/8. számú (BH2025. 126.) precedensképes döntését, amelynek [68] bekezdése utolsó mondata elvi éllel szögezte le, hogy az Ákr. 8. § (2) bekezdése általános jelleggel nem engedi az Ákr. szabályaitól való eltérést, az 51. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán pedig külön eltérést engedélyező szabályozás nincs, az alperes eljárása pedig nem vitatottan az Ákr. hatálya alá tartozik. A döntés [69] pontjában azt is leszögezte a Kúria, hogy az Ákr. hivatkozott rendelkezésének célja, hogy előmozdítsa, hogy a hatóságok a rájuk irányadó eljárási határidőket betartsák, annak elmulasztása esetén őket a törvény illeték- és díjvisszafizetési kötelezettséggel szankcionálja, illetve mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól. A döntés [70] pontjában pedig a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben az alperes a rá irányadó eljárási határidőt nem tartotta be, úgy a Kbt. 151. § (9) bekezdésében foglaltaktól függetlenül az igazgatási szolgáltatási díj összegéből a 300.000 forintot sem tekintheti saját bevételnek, hanem azt az ügyfélnek vissza kell fizetnie. Ebből következően ez a díj nem tekinthető az ügyfél eljárási költségének, annak viseléséről[…]

Részlet a válaszából: […] átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.(7) Az (5)–(6) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek figyelembe.”A kérdést tehát a fenti kockázati feltételek minősítésével szükséges eldönteni. Ebben az esetben például közintézményben elhelyezett automata bevétele közvetlenül az automata üzemeltetőjét illeti, amely, amennyiben az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott területen kerül elhelyezésre, úgy az az ajánlatkérő hozzájárulása a koncesszió feltételeinek biztosításához. Koncessziós helyzetben valós kockázatot kell a koncessziós jog jogosultjának vállalni, tehát amennyiben például a koncessziós jogért nem kér az ajánlatkérő koncessziós díjat, de a közintézményben más lehetőség nincs kávéhoz jutni, és jellemzően nagy igény merül fel, abban az esetben ez valójában nem tekinthető működési kockázatnak a szolgáltató részéről. Ha azonban gyakori például, hogy a gépet megrongálják,[…]

Részlet a válaszából: […] önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.”A kérdésben hivatkozott, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az Áht. 107. § (1) bekezdésében foglaltakat a Korm. rendelet 6. mellékletében megjelöltek szerint köteles közzétenni.Az érintett 6. melléklet a következőket tartalmazza a közbeszerzés vonatkozásában:„A közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja.”A Korm. rendelet értelmében pénzügyi teljesítésnek minősül a kifizetés, melyre a fenti 6. melléklet is utal.„5a. pénzügyi teljesítés: a[…]

Részlet a válaszából: […] ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.(6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.”A két szabály együttes alkalmazása azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben új kapacitást nyújtó kerül bevonásra, azt szabadon lehet megtenni minden esetben, míg csere esetében a (4) bekezdés szerinti feltételeknek kell megfelelni. A 71. § szabályát úgy kell érteni, hogy egyszakaszos eljárásban van lehetőség új szereplő bevonására, hiszen egy szakaszban bírálja el az ajánlatkérő a műszaki tartalmat[…]

Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő előtt marad ismeretlen a közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplő személye, ha a gazdasági szereplő ezt választja. Az anonimitás választásának lehetősége nem vonatkozik azokra az eljárási típusokra, ahol a névtelenség nem értelmezhető, pl. közvetlen felkéréssel induló közbeszerzési eljárásokban, illetve a sajátos beszerzési módszerek megvalósítási szakaszára, pl. versenyújranyitás, DBR-ajánlattételre felkérés.Amennyiben a gazdasági szereplő bármilyen eljárási cselekményt kezdeményez az EKR-ben (pl. egyéb kommunikáció, kiegészítő tájékoztatáskérés, előzetes vitarendezési kérelem benyújtása, ajánlatadás), akkor az eljárási cselekmény végzésével, az ajánlat beadása esetében vagy az ajánlatadás hiánya esetében a bontást követően az adatai már megjelennek az ajánlatkérő számára. A jogszabály tehát az anonimitás kiválasztásának lehetőségét a közbeszerzési eljárás iránti érdeklődés eljárási cselekmény végzése keretében kizárólag a közbeszerzési dokumentumok eléréséhez köti.A helyszíni bejárási jegyzőkönyv egy klasszikus értelemben vett kiegészítő tájékoztatáshoz hasonlóan a közbeszerzési dokumentumok részévé válik, de a helyszíni bejáráson való részvétel jogi értelemben már eljárási cselekménynek minősül. A helyszíni bejárás a Kbt. 56. § (7) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatáskérés eljárási cselekmény nevesített formája, így a helyszíni bejáráson való megjelenés kiegészítő tájékoztatáskérésként fogható fel. A gazdasági szereplő ajánlatkérő előtti anonimitása már feloldódik a helyszíni bejáráson való részvétellel.A Kbt. 56. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő a kiegészítő[…]