10 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] db. Az ajánlás kiemeli, hogy jelen esetben a „jelentős számú terméket” tartalmazó két legmagasabb energiahatékonysági kategória az E és az F osztály, annak ellenére, hogy darabszámra több termék van a G osztályban. A két releváns energiahatékonysági osztály tehát az, ahol található jelentős számú termék a versenyhez, és magasabb az energiahatékonysági besorolás. Az ajánlás céloz arra is, hogy a megfelelő darabszámú magasabb energiahatékonysági osztály felé kell elmozdulni, mert ezzel lehet ösztönözni. Önmagában tehát az a tény, hogy az alacsonyabb energiahatékonysági kategóriában több termék elérhető, nem elegendő indok arra, hogy az ajánlatkérő mellőzze a magasabb energiahatékonysági osztályba tartozás követelményének előírását, ha a két legmagasabb energiahatékonysági osztályban is biztosítható a verseny.A Rendelet2. indokolása tartalmazza, hogy „A termékre jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztályt az ajánlatkérő meghatározhatja az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisa (a továbbiakban: EPREL) alapján…”; „Megjegyzendő, hogy az EPREL-ben szereplő egyes termékkategóriákra vonatkozó adatok referenciaforrásként is használhatók. A bizottsági ajánlás és a Rendelet 1–2. alapján, ahogyan az az indokolásból is kitűnik, az EPREL használata nem kötelező. Ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérő az EPREL használatától és annak végeredményétől eltekint, akkor az ajánlatkérőt terheli a felelősség, hogy a „versenyt biztosító két legmagasabb energiahatékonysági osztályt” valamilyen objektív, ellenőrizhető módon, írásban dokumentáltan állapítsa meg.Az ajánlatkérőnek összességében azt kell megvizsgálnia, hogy az adott termék vonatkozásában melyik az a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a termékek darabszáma alapján a verseny feltehetőleg biztosított. Ez magában foglalja azt is, hogy a két legmagasabb energiahatékonysági osztály előírásának mellőzése esetében dokumentálni kell, hogy ezekben az osztályokban a verseny nem biztosított.A kérdésben felvázolt példára vonatkoztatva az ajánlatkérőnek elsődlegesen azt kell megvizsgálnia, hogy az adott termék (például a 23–26ʺ méretű monitor) piacán az adott energiahatékonysági osztály kellően jelentős számban elérhető, azaz melyik az a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a versenyhez szükséges mértékben releváns termék-darabszám jelenlét kimutatható. Egyéb tényezők ismerete nélkül, a számok alapján elsődlegesen az látszik, hogy az „A” és „B” kategóriák tekinthetőek a két jellemző kategóriának. Látszólag a versenyhez elegendő számú termék (30 + 38 db) szerepel ezekben a kategóriákban, és ez a két legmagasabb energiahatékonyságú kategória, amely ösztönzést nyújthat más gyártók számára is. Az ajánlatkérőnek tehát elsődlegesen ezt a két kategóriát kell ténylegesen megvizsgálnia a verseny szempontjából.Véleményünk szerint, bár a kötelező környezetvédelmi követelmények váltak elsődlegessé, de csak az egyik elemét jelentik a közbeszerzésnek, és nem írhatják felül a közbeszerzésből fakadó más követelményeket. A joggyakorlat fog arra választ adni, hogy önmagában az EPREL-darabszám elegendő-e a döntéshez, vagy az EPREL-darabszám mellett a versenyhelyzet megállapításához további vizsgálat szükséges.A jogszabályok ugyan erről nem rendelkeznek, és példákkal alátámasztott joggyakorlat, útmutatók még nem elérhetőek, de véleményünk szerint a beszerzendő termék egyéb tulajdonságait is figyelembe kell venni a verseny biztosítottságának megállapítása során. Hiába van „látszólag” elegendő számú termék a két legmagasabb energiahatékonysági osztályban, ha ezek a termékek objektív okból, „technikailag” nem beszerezhetőek, mert például nem felelnek meg a műszaki leírásnak vagy „más” követelményeknek, Magyarországon (Európai Unióban) nem is forgalmazzák/forgalmazhatják, vagy Magyarországon (Európai Unióban) a termékhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. jótállás, szerviz, alkatrészellátás) nem elérhetőek, a termék fogalmazása már megszűnt, vagy ugyanattól a gyártótól származnak stb. Véleményünk szerint a verseny vizsgálata nem csupán a darabszámok vizsgálatából áll, hanem azt is vizsgálni szükséges, hogy potenciális ajánlatként egyáltalán megjelenhetnek-e. Ha valójában az adott kategória termékei potenciális ajánlatként objektív okoknál fogva nem jelenthetnek meg, akkor versenyhelyzetnek nem nevezhető, és a verseny mértékének megállapításában nem játszhatnak szerepet. Ezért a vizsgálat eredménye akár az is lehet, hogy a B + C kategória lesz a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a verseny biztosított. Az bizonyosan kijelenthető,[…]

Részlet a válaszából: […] előtt nyilatkoztatja a szerződő partnert a 14/B. § (7) bekezdésében foglaltak betartásáról?A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet értelmében kifejezetten az áruk energiahatékonysági követelményeinek való megfelelésre koncentrál. Az alábbi 14/B. § (7) bekezdés olyan szerződéses kötelezettségként írja elő a (2) és a (4)–(6) bekezdések alkalmazását, melynek fellazításáról az ajánlatkérő nem tárgyalhat, és amelyet a teljesítés során az ajánlatkérő köteles ellenőrizni.„14/B. § (1) Az ajánlatkérő köteles magas energiahatékonysági teljesítményű áru, szolgáltatás vagy építési beruházás beszerzésére a (2)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint.(7) Az ajánlatkérő köteles a szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásban szerződéses kötelezettségként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során kizárólag olyan termékeket használhat, amelyek megfelelnek a (2) és a (4)–(6) bekezdésekben előírt energiahatékonysági követelményeknek, amennyiben a nyertes ajánlattevő e termékeket részben vagy egészben a szerződés teljesítése érdekében szerzi be.”Ugyan a jogszabály nem utal rá, de szerződéses kötelezettség előírása esetében az ajánlatkérő szankcionálni is köteles a nem megfelelő, az energiahatékonysági követelményektől eltérő termékek felhasználását. Az ajánlatkérőnek egyébiránt a szerződéses kötelezettségek előírása elegendő lehet az előkészítés során, amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] elsődleges termelő, illetve élelmiszer-előállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer-ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt;e) köztes szereplő: az Éltv. szerinti élelmiszer-vállalkozó, piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport.”A Korm. rendelet 4. §-ában kötelezően előírja ennek a feltételnek az alkalmazását, majd lehetővé teszi a további vállalás értékelési szempontként történő rögzítését közétkeztetésre irányuló beszerzésekben. Mivel maga a rendelet is feszegeti a közbeszerzési szabályozás határait, tekintettel arra, hogy akadályozza az alvállalkozók igénybevételét, amennyiben az alvállalkozói lánc hosszabb, mint a 2.[…]

Részlet a válaszából: […] azonos vállalkozó végzi, még funkcionálisan kapcsolódhat.Amennyiben például uniós forrásból történik a finanszírozás, úgy az azonos projekt és ezen belül például a tevékenység tervezése és fizikai kivitelezése, van olyan eset, amikor egybeszámításra kerülhet. Amennyiben nem projektszemléletben gondolkodunk, de a két tevékenység kapcsolódik, a teljesítésnek összhangban kell lennie, úgy álláspontunk szerint egybe kell számítani azokat.Amennyiben nem merül fel az uniós forrás, a standard éves szúnyoggyérítés vonatkozásában egy szerződés keretében meghatározott becsült értéket kell alapul venni. Ha több település köti az egy darab szerződést, nincs lehetőség a megkötött szerződés értékének részekre bontására, hanem egységesen kell azt kezelni és egybeszámítani annak ellenére, hogy több ajánlatkérő igénye is azonosítható. Ha azonban például egy projekten belül minden egyes kedvezményezett külön-külön köt szerződést,[…]

Részlet a válaszából: […] kérdést az alábbiak szerint:„20. § (14) Dinamikus beszerzési rendszerben történő beszerzés esetén a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően – az ajánlattételi határidőt megelőzően – észszerű határidőn belül kell megadni.”A DBR-ben történő beszerzés a felállítást követően történő újraversenyeztetéseket[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.(5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Amennyiben a hiánypótlási felszólítás az ajánlatkérő 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtott dokumentumokra vonatkozik, vagy a hiánypótlási felhívás a 80. § (4) bekezdése alapján történik, csak a hiánypótlásra felhívott ajánlattevő vagy részvételre jelentkező élhet az e bekezdésben szabályozott, önkéntes hiánypótlás lehetőségével.”A fenti rendelkezéshez fűzött törvényi indokolás szerint: a módosítás az Európai Unió Bíróságának a C–396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg a Kbt.-ben. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági szereplőnek az ajánlattevői konzorciumból való kiesését jelenti akkor, ha a konzorcium többi tagja a kieső tag nélkül is megfelel az alkalmassági követelményeknek, és a változás nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.Az említett C-396/14. számú ügy alapjául szolgáló eljárásban az eljárásban maradó konzorciumi tagot akkor is kiválasztották volna előzetesen, ha önállóan jelentkezett volna. Mindemellett is, az Európai Unió Bírósága további vizsgálandó kérdésként rögzítette, hogy – tekintettel arra, hogy konzorciumot létrehozó szerződést a kieső tag fizetésképtelenségét megállapító ítélet meghozatalának napján kötötték, másrészt pedig e csoport első ajánlatát az ezt követő napon nyújtották be – az első konzorciumként adott ajánlat benyújtása nem szenvedett-e olyan szabálytalanságban, amely akadályozhatta, hogy az eljárásban továbbra is részt vevő tag a saját nevében továbbra is részt vegyen a szóban forgó tárgyalásos eljárásban. Tekintettel arra, hogy a konzorcium felbomlását követően az eljárásban maradó tag átvette a kieső konzorciumi tag számos munkavállalóját – köztük a szóban forgó építési projekt megvalósítása tekintetében kulcsfontosságú személyeket –, további vizsgálat kérdése az is, hogy az eljárásban maradó tag e körülményre figyelemmel versenyelőnyhöz jutott-e az ajánlattevők kárára.Ugyanakkor maga a C-396/14. ügyben az EUB kifejezetten utal az alábbiak szerint arra, hogy az ajánlattevőknek egyelőre helyzetben kell lenniük az ajánlat elkészítése és annak elbírálása időpontjában is.„E tekintetben az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség többek között azt jelenti, hogy az ajánlattevőknek egyenlő helyzetben kell lenniük az ajánlat elkészítése, valamint annak az ajánlatkérő általi elbírálása időpontjában, és ezek az elvek képezik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos uniós szabályok alapját. Ezenfelül az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amelynek célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése, megköveteli, hogy valamennyi ajánlattevő azonos esélyekkel rendelkezzen ajánlata összeállításakor, és ebből következően azt a követelményt is magában foglalja, hogy valamennyi versenytárs tekintetében ugyanazon feltételek vonatkozzanak az ajánlatokra.”A szakemberek átvétele a fentiek alapján technikailag azért egyszerűbb megoldás, mert a szakemberek, amennyiben alkalmassági követelményt igazoltak, úgy feltehetően a kizárásra került konzorciumi partner munkavállalói voltak. Ezek a szakemberek nevesítésre kerültek az ajánlatban, azaz új szakember bevonására nincs szükség, azonos helyzetben az ajánlattevő a bírálati szakaszban, mint az ajánlattételi szakaszban, mikor is az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kéri az érintett szakember igazolását. A hiánypótlás alkalmas arra, hogy a kizárt tag helyett az érintett konzorciumi partner kerüljön be az ajánlatba, mint munkáltató, így nem történik lényeges változás az ajánlatban. Ha azonban a szakemberek más jogi személynél kerülnek bevonásra, és új kapacitást nyújtó szervezet bevonása válik szükségessé, úgy a korábbiakban már ismertetett korlátokkal kezelhető csak a helyzet.Amennyiben a tagok önmagukban megfelelnek a feltételeknek, nincs szükség az ajánlat újrastrukturálására, lényegesen mérsékeltebb a verseny tisztaságával, vagy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvek sérelmének veszélye.A Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2024. VI. évfolyam 5. számában (2024. május), a 2. kérdés-válaszban hasonló tényállást vizsgált. Eszerint egy kizáró ok hatálya alá kerülő konzorciumi tag kiválása esetén a benn maradó tag(ok) további részvétele nem zárható ki, azonban – az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek való megfelelésen túl – fokozottan vizsgálandó, hogy ez nem jár-e a verseny tisztaságának sérelmével, illetve nem okoz-e versenyhátrányt a többi ajánlattevőnek.A KÉ véleményében utal arra, hogy az adott kizáró ok jellegét is vizsgálni kell (pl. a költségvetési csalás miatt kizárás), illetőleg utal D.214/34/2022. számú határozatára, ahol a DB megfelelőnek ítélte a konzorciumi ajánlat[…]

Részlet a válaszából: […] lefolytatásának részleteiről, ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő az alábbiak szerint csak a határozathoz van kötve.„7. § Az ajánlatkérő az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzést a mentesítési kérelemben megjelölt módon és a mentesítési kérelemnek helyt adó határozatban meghatározott követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani.”Ugyanakkor az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell saját szabályzattal a mentesített eljárások vonatkozásában, vagy amennyiben ilyennel nem rendelkezik, úgy a lefolytatást megelőzően ezt létre kell hoznia. Ebben van lehetősége rendelkezni keretmegállapodás alkalmazásáról, azonban arra tekintettel kell[…]

Részlet a válaszából: […] eljárásból ki kell zárni. A (13) bekezdés alapján az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni.A Kbt. 69. § (15) bekezdés kifejezett rendelkezése alapján a Kbt. 62. § (1) k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlatkérő a bírálat során a gazdasági szereplőktől bármikor további információkat kérhet a gazdasági szereplő felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosítása és a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyainak átláthatósága érdekében.A (15) bekezdéshez adott jogalkotó indokolás szerint: „Az átlátható gazdasági szereplőnek a törvényjavaslattal bevezetett fogalma alapján a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is végez arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek. A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához.”A Kbt. 3. § 10a. pont alapján egy gazdasági szereplő átláthatósága és erre tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró okkal kapcsolatban az átláthatóság (és a kizáró ok fenn nem állása) csak akkor állapítható meg, ha az ajánlatkérő által– megismerhető a tényleges tulajdonos személye, azaz a gazdasági szereplő valamennyi tényleges tulajdonosát megnevezte, és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § ib) pontjában részletezett minden egyes adatot tulajdonosonként megadta; vagy nyilatkozott a tényleges tulajdonos hiányáról; ÉS– megismerhetőek a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai, azaz a gazdasági szereplő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § ib) pontjának megfelelően a tulajdonosi és irányítási viszonyait feltárta, bemutatta az ajánlatkérő részére.Bármely fenti kötelezettségének (megnevezés-adatmegadás; feltárás-bemutatás) a gazdasági szereplő nem tett eleget, vagy hiányosan vagy hibásan tett eleget, azaz az ajánlatkérő minden fentiekben felsorolt adatot tételesen nem ismert meg, vagy az adatokban hibát, ellentmondást észlelt, akkor a Kbt. 71. § (1) bekezdés alapján felvilágosításkérést vagy hiánypótlási felszólítást kell kibocsátania. A Kbt. 65. § (15) bekezdés alapján pedig az ajánlatkérő kifejezett jogosultsága, hogy bármikor további információt kérhet az „azonosítás” és a viszonyok „átláthatósága” érdekében.Álláspontunk szerint a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a kapott adatokat dokumentáltan ellenőrizze, minimálisan az elérhető adatbázisok (pl. cégnyilvántartás) szintjén, vagy összevesse más forrásból ismert adatokkal (pl. másik közbeszerzési eljárás iratai, szerződések mellé csatolt átláthatósági nyilatkozat). Kétség vagy ellentmondás esetén pedig az ajánlatkérő köteles a Kbt. 71. § alapján felvilágosításkéréssel, szükség esetén hiánypótlási felhívással fordulni a gazdasági szereplőhöz, vagy a Kbt. 69. § (15) bekezdése alapján további információt kérni. Nem tartjuk elégségesnek a nyilatkozat formai ellenőrzését, álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek aktív tartalmi ellenőrzést is végeznie kell, és mindaddig eljárási cselekményeket kell eszközölnie, ameddig a jogszabályi keretek megengedik.A Kbt. 71. §-a szerint a kettős hiánypótlási tilalom kizárólag a hiánypótlásra vonatkozik, a felvilágosításkérés és a Kbt. 69. § (15) bekezdése esetében az alapelveknek megfelelően kell eljárni. Értelemszerűen, ha a felvilágosításkérésre, további információkérésre a gazdasági szereplő nem válaszol, akkor alapelvi okokból részére még egyszer nem küldhető ki ugyanaz a kérdés, de nincs akadálya annak, hogy a kapott felvilágosítás, információk tartalma miatt az ajánlatkérő újabb felvilágosításkéréssel forduljon a gazdasági szereplőhöz; illetve a Kbt. 69. § (15) bekezdése alapján további információt kérjen.Tekintettel arra, hogy az átláthatóság megállapításához a jogszabály a „megismerés” és „feltárás” cselekmények együttes teljesülését határozza meg, továbbá a jogszabály tételesen meghatározza a megismerésre és feltárásra kijelölt adatokat, amennyiben ezen adatok – esetlegesen a Kbt. 71. § cselekményeit [ideértve a Kbt. 69. § (15) bekezdést is] követően – továbbra sem állnak rendelkezésre (hiányzik), vagy továbbra is hibásak, vagy továbbra is ellentmondóak (pl. az adat a cégnyilvántartással továbbra sem egyezik, és a gazdasági szereplő ezt nem tudta tisztázni), akkor a gazdasági szereplő nem nevezhető átlátható gazdasági szereplőnek, és a kb) pont szerinti kizáró ok fenn nem állása nem állapítható meg.A gazdasági szereplőnek felróható hibáktól, hiányosságoktól, ellentmondásoktól meg kell különböztetni azt az esetet, amikor az ajánlatkérő aktív tartalmi ellenőrzése megakad, mert az ajánlatkérő pl. nem talál nyilvánosan elérhető adatokat (pl. cégnyilvántartásban), és ezért objektív okok miatt nem képes az ellenőrzést lefolytatni. Ebben az esetben, ha a „megismerés” és „feltárás” cselekmények együttesen teljesültek, a jogszabály által tételesen meghatározott adatokat az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésből, illetve az ajánlatból megismerte, csak az adatokat vagy azok egy részét az ajánlatkérő objektív okok miatt nem tudja ellenőrizni, kizárólag erre hivatkozással a kizáró ok fennállása nem állapítható meg. A Kbt. az átlátható gazdasági szervezet fogalmánál, illetve a kizáró okkal összefüggésben nem írja elő az ajánlatkérői[…]

Részlet a válaszából: […] évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását.”A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet megengedőbb a Kbt.-hez képest:„18. § (5) Keretmegállapodás legfeljebb nyolc évre köthető, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel – indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt. A nyolc évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását.”Feltételezzük, hogy a kérdező olyan közszolgáltató, mely különös[…]

Részlet a válaszából: […] esetében használható. Ezt írja felül a Kbt. nemzeti rezsimben alkalmazható szabálya, mely szerint amennyiben több ajánlattevővel történik a keretmegállapodás megkötése, van lehetőség egyszerű árlejtéssel történő újraversenyeztetésre:„114. § (7) Keretmegállapodás alkalmazása esetén a verseny újranyitása a 105. § (2) bekezdésében foglaltak helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban kikötötte.”Ez a szabály egyben leegyszerűsíti az újraversenyeztetést, és hasonlóan az elektronikus licithez, alkalmazni rendeli az árlejtést. Mindez alkalmazható nemzeti rezsimben anélkül, hogy a licit szabályait (116. §) követné az ajánlatkérő, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt kell eldöntenie, hogy az első ajánlat hová érkezzen. Mivel csak árlejtés kerül[…]