Fedezet és a becsült érték

Kérdés: Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
Részlet az állásfoglalásából: […] (5)–(6) bekezdések, Kbt. 73. § (2) bekezdés b) pont]. A fedezet mértéke a közbeszerzési eljárás során változhat, akár többletfedezet biztosítására, akár a fedezet csökkentésére vonatkozó döntéssel.A becsült érték a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez kapcsolódó fogalom. A Kbt. 16. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni, az opcionális rész értékének beszámításával együtt. A becsült érték azt a cél szolgálja, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa a Kbt. hatálya alá tartozást, az eljárásrendet, az esetleges kivételi körök alkalmazhatóságát. Ezen túlmenően a Kbt. tartalmaz még olyan rendelkezéseket, ahol a becsült érték nagysága szerepet tölt be, mint például az alkalmassági követelmények [lásd Kbt. 65. § (5) bekezdés] vagy az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. A becsült érték a közbeszerzési eljárás során nem változhat a „megindításkori” fogalmi elemre tekintettel.A fedezet és a becsült érték különbözőségének egyik bizonyítéka a Kbt. 19. § (2) bekezdés szerinti részekre bontás tilalma, ahol a becsült érték nemcsak az adott közbeszerzési szerződés értéke, hanem több szerződés értékének összessége.Lehetnek olyan beszerzési igények, ahol a fedezet és a becsült érték számszakilag fedik egymást. Jellemzően[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] kötelezettségvállaló nyilatkozatot a szakembernek, utóbbi esetben a szervezetnek kell megtennie, és az EKR űrlapokat, illetve nyilatkozatokat is ennek megfelelően kell kitölteni.A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, és köteles felvilágosítást kérni, ha az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás található.A Kbt. nem tiltja, hogy a hiánypótláskérés és a felvilágosításkérés eljárási cselekményekre egymást követően, több körben kerüljön sor. Előfordulhat, hogy egy felvilágosításkérésre adott válasz vezet egy hiánypótlási felhívás kibocsátásához, vagy a hiánypótlást követően az ajánlatkérő olyan kijelentésekkel szembesül, amelyek alapján tisztázandó kérdések merülnek fel. És gyakori, hogy az ajánlatkérő egyszerre, egy eljárási cselekményben végzi mindkét eljárási cselekményt.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt, a korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során azonban már nem pótolható. A felvilágosításkérés eljárási cselekményre a Kbt. nem tartalmaz a „kettős hiánypótlás tilalmához” hasonló szabályt, azonban az ítélkezési gyakorlat egyértelműsítette, hogy az alapelvekre való tekintettel felvilágosításkérés esetében sem lehetséges „ugyanarra” még egyszer felvilágosítást kérni, valamint az sem jogszerű, ha a nem teljesített hiánypótlást felvilágosításkérésbe burkoltan próbálják meg ismételten hiánypótoltatni.A kettős hiánypótlás/felvilágosításkérés tilalma azt feltételezi, hogy az ajánlatkérőnek még egyszer „ugyanazt” kellene a hiánypótlási felhívásban kérnie vagy felvilágosításkérésben megkérdeznie, mert az ajánlattevő az első hiánypótlási felhívást nem, vagy hiányosan, hibásan teljesítette, illetve a felvilágosításkérésre nem adott egyértelmű választ.Annak megítélésében, hogy a kérdésben felvázolt esetben a „kettős hiánypótlás”, illetve „kettős felvilágosításkérés” tilalma áll-e fenn, vagy az ajánlatkérőnek újabb hiánypótlási, illetve felvilágosításkérési kötelezettséget szükséges teljesítenie, döntő tényező, hogy a hiánypótlási felhívás (felvilágosításkérés) milyen konkrét tartalommal került kiküldésre.A kérdésben foglaltak alapján a hiánypótlási felhívásban egyértelműen felvázolta, hogy mit tegyen az ajánlattevő „A” és „B” esetben, attól függően, hogy a személy vagy a cég a „kapacitást biztosító szervezet”, azonban a hiánypótlást követően sem tisztázott a kapacitást biztosító szervezet kiléte.Amennyiben a hiánypótlás során beadott dokumentumok alapján „ugyanazt” a hiány kellene megjelölni, mint az első hiánypótlási felhívásban,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] igazolhatja”. A szabályok az alábbiak szerint szólnak:„75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hab) a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel; …(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.”Mivel a szóhasználat időben a bontást megelőzően megadott adatot említi, így ebből jogosan merül fel az a kérdés, hogy mi történik, amennyiben ez az adat tévesen került megadásra.Álláspontunk szerint a fedezet technikailag javítható, ugyanakkor a módosítás nem lehet automatikus. A kérdező helyesen következtet arra, hogy a fedezet összege a bírálati szakaszban EFOM eljárási cselekménnyel a helyes összegre módosítható, ha a helyes összeg az ajánlatok bontását megelőzően az EKR-be feltöltött dokumentumokkal (fedezetről szóló nyilatkozat, támogatási szerződés) igazolható. Véleményünk szerint a bírálóbizottságnak szükséges adminiszrálnia a változást, mivel a bontási eljárásban már más információ jelent meg az ajánlattevők számára. A kérdésben érintett eljárási cselekmény célja, hogy az eljárás előkészítésekor megadott fedezet összegét, vagy a fedezet bontáskori közzétételére vonatkozó adatot, valamint a megadott[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Termékcsere és szerződésmódosítás

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az előre nem láthatóság vizsgálata jogi szempontból releváns-e egyenértékű termékkiváltás esetén? Továbbá egyenértékű termékkiváltás esetén objektív indokokkal kell-e alátámasztania a termékcsere szükségességét?
Részlet az állásfoglalásából: […] kell ellenőriznie, hogy a termékcsere keretében megajánlott termék egyenértékű-e a kiváltani tervezett termékkel. Amennyiben a vizsgálat során az egyenértékűséget megállapítja, elfogadja azt, ha viszont nem, akkor köteles visszautasítani. Ez esetben az „előre nem láthatóságot” nem kell vizsgálni, mert nem releváns.– ii) Abban az esetben viszont, ha a megkötött közbeszerzési szerződés nem tartalmazza a Kbt. 141. § (4) bekezdés d) pontjára hivatkozást és az ennek megfelelő szerződésmódosítási lehetőséget, akkor a szerződésmódosítás egyéb, szintén a Kbt. 141. §-ában szabályozott esetkörei közül a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell górcső alá venni.Az „előre nem láthatóság” mint szerződésmódosítási jogalap alkalmazására a következő feltételek együttes teljesülése esetén van lehetőség:– ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatott előre;– cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;– cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.Az ajánlatkérő a c) pontra hivatkozva csak akkor kérheti a szerződés szerinti termék cseréjét, ha kellő gondosság mellett sem láthatta előre, hogy rajta kívül álló okok miatt más termékre lesz, lenne szüksége. Erre gyakorlati példát nehéz lenne mondani.Előfordulhat olyan eset is, amikor az ajánlattevő szeretné kicserélni az ajánlatában[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Szerződés hatálya

Kérdés: A szerződés hatályának „jelentős” kibővítésére van valamilyen mutató, százalékos meghatározás?
Részlet az állásfoglalásából: […] bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, illetve módosulhat, ha az ajánlatkérő erről már előre, az eljárást megindító felhívásban, vagy a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezett, és így a szerződés– minden ajánlattevő számára,– előre megismerhető módon,– egyértelműen rögzítette a szerződés meghatározott tartalmi elemeinek későbbi változását, azok pontos feltételeit és tartalmát is beleértve.Fontos korlátja a módosítási lehetőségnek, hogy az ilyen szerződéses feltételek sem rendelkezhetnek azonban olyan módosításról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét. Ilyen eset lehet pl. a gyakorlatban, ha maga a szerződés a szerződés időtartamának meghosszabbításáról rendelkezik, vagy ha a felek opciót kötöttek ki a szerződésben, és az opció lehívását a szerződési időtartam meghosszabbításával kombinálták.Gyakori továbbá a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti nem lényeges módosítási lehetőség, ahol a hosszabbítás mértéke döntő tényező, vagy a (4) bekezdés c) pontjának az alkalmazása is, ahol az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatta előre a hosszabbítás szükségességét, és amely módosítás szintén nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, továbbá az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.Nagy[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Referencia igazolása

Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] felhívásban jelezte.Ehhez kapcsolódóan a Korm. rendelet kötelezően rendelkezik arról, hogy a referencia igazolására milyen dokumentum fogadható el. A 22. § (3) bekezdése szerint az előírt referencia meglétét – uniós közbeszerzési eljárásban – a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az építési beruházás tárgyát, mennyiségét vagy az ellenszolgáltatás összegét, továbbá a teljesítés helyét és idejét a kezdő és befejező időpont megadásával. Emellett nyilatkozni kell az igazolásban arról is, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő jogosult arra is, hogy a referenciaigazolás tartalmi elemei között az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is előírja. A Korm. rendelet kötelező szabályt állapít meg a megrendelői körre is, amikor előírja, hogy uniós eljárásrendben építési beruházás esetén minden esetben, míg áru és szolgáltatás beszerzése esetében részben a szerződést kötő másik félnek a referenciaigazolást a szerződés tartalma alapján a sikeres (részteljesítés esetében az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően az erre vonatkozó kérés beérkezését[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, mert ez a tárgyalások eredményétől függ. Elegendő az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] teljesítéséhez vesz igénybe alvállalkozót,– b1) melyek a már ismert alvállalkozói, továbbá– b2) összességében hány százalékban vesz igénybe alvállalkozót a teljesítéshez.Az ajánlatban tehát a „már ismert” alvállalkozókat kell megjelölni. Abban az esetben viszont, ha az alvállalkozók köre még változhat, azt úgy kell tekinteni, hogy az alvállalkozók még nem ismertek, ebből következően az ajánlattevőnek nem is kell nevesíteni őket az ajánlatban, csak az általuk tervezetten végzendő tevékenységet kell megjelölni a nyilatkozatban és az uniós eljárásrendben, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban. Ez az ajánlat érvényességét nem érinti.Jelen esetben az ajánlattevőnek arról kell nyilatkoznia, hogy a szerződés mely részét fogja alvállalkozóval vagy alvállalkozókkal teljesíteni, továbbá, hogy ez a rész a teljesítés szempontjából összességében hány százalékot tesz ki.Itt jelezzük, hogy a leggyakrabban elkövetett hiba a nyilatkozattétel körében, hogy az ajánlattevő[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
Részlet az állásfoglalásából: […] a kiegészítő tájékoztatáskérések megválaszolásába, az ajánlatok bírálatába bevonják a tervezőt vagy műszaki ellenőrt, akár csak közreműködőként, akár formálisan bírálóbizottsági tagként. De akár az is előfordulhat, hogy egy szakasz tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásba egy másik szakasz tervezőjét bevonják a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosítása érdekében.Az összeférhetetlenségi szabályok arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő által bevont személy a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó folyamatban, az előkészítésétől az eredményről szóló döntés meghozataláig, amelyik folyamatba bevonták, képes-e pártatlanul és tárgyilagosan ellátni a tevékenységét, fennállhat-e a verseny tisztaságát sértő helyzet. Az összeférhetetlenségi vizsgálat tehát „személyközpontú”, az adott személyből indul ki.Ezért a kérdésben felvázolt esetben az ajánlatkérőnek azt kell megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő oldalán megjelenő személy vonatkozásában a tevékenység végzése során felmerül-e a verseny tisztaságának és az összeférhetetlenségnek a gyanúja. A kérdésben a bírálóbizottsági tagság a közbeszerzési eljárás egyik folyamatához kapcsolódó tevékenység, ezért azt kell vizsgálni, hogy a személy bírálóbizottsági tagként képes-e pártatlanul és tárgyilagosan ellátni a tevékenységét, van-e összeférhetetlenségi és verseny tisztaságát sértő helyzet, akár amiatt, hogy ő egy személyben a tervező és a mérnök is, akár egyéb jellemzőre tekintettel.Mivel az összeférhetetlenség tág körben értelmezendő, különösen a személyi és gazdasági viszonyok miatt, példákat tudunk adni.A Kbt. 25. § (4)–(5) bekezdések alapján, ha az adott személy a bírálóbizottság tagja, de személyében (tervezőként vagy műszaki ellenőrként, vagy bármilyen más funkcióban) kapcsolódik az ajánlattevői (részvételre jelentkezői) oldalhoz, mert például– részt vesz a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként), alvállalkozóként, alkalmasságot igazol; vagy– a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, alkalmazottja vagy Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa; vagy– a fenti személyek hozzátartozója; vagy– közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását,akkor az összeférhetetlenséget vizsgálni kell.Önmagában tehát a bírálóbizottsági tagság és a tervező/mérnöki funkció nem zárja ki egymást, mindig az adott közbeszerzés, a közbeszerzési folyamat és a személy viszonya vizsgálandó.Ágazatszakmai jogszabályok ugyanakkor tartalmazhatnak olyan összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek az adott személy által ellátott funkciók[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Építőipari rezsióradíj nagysága

Kérdés: Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
Részlet az állásfoglalásából: […] el azt, hogy számára az adott ajánlat gyanús-e, mert aránytalanul alacsonynak látszik. Az ítélkezési joggyakorlat viszonyítási pontként fogadja el például a becsült értéket, a beérkezett ajánlatokat, a korábbi szerződések korrigált értékeit, más hasonló eljárások vagy piackutatások eredményeit.Építési beruházások esetében az építőipari rezsióradíj nagysága is viszonyítási pont, ahol az irányadó rezsióradíjnál alacsonyabb mértékű megajánlás megvalósíthatja az „aránytalanul alacsonynak látszódást”.Az „ajánlott” díjazásokat meg kell különböztetni a jogszabály által előírt „kötelező” minimumdíjazásoktól. Valamely „x díjnál” alacsonyabb díjazás ténye attól függően járhat az érvénytelenség megállapításával, hogy egy jogszabály a díjat illetően hogyan rendelkezik, és a Kbt. az adott jogszabállyal milyen viszonyban áll.Például az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelet „ajánlott” építőipari rezsióradíj mértékéről rendelkezik, annak alkalmazása tehát nem kötelező, és ezért az indokoláskérési kötelezettség megállapításához lehet viszonyítási pont, de önmagában az alacsonyabb megajánlás még nem jogszerűtlen, nem valósítja meg az aránytalanul alacsony árnak minősülést.A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés alapján a Kbt. elsődleges a kormányrendelettel szemben, ezért a 3. § (6) bekezdés hiába rendelkezik tényszerűen arról, hogy az építőipari rezsiróradíjnál alacsonyabb díjazás aránytalanul alacsony árnak minősül, a Kbt. 72. § szerinti cselekvéssorozat az elsődleges szabály, mely az alábbiak szerint azonosítható: ajánlatvizsgálat és döntés a „látszódásról”, indokoláskérés, indokolásvizsgálat és döntés az ajánlatról.A Kbt. 73. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, vagy a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Ennek alapján nem megfelelő az indokolás, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a Kbt. 73. § (1) bekezdés g) pontja szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek [Kbt. 72. § (4) bekezdés]. Ez esetben tehát pl. a kötelező minimálbérnél alacsonyabb érték az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.Építési beruházások esetében a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. §-a előír további szabályokat attól függően, hogy az ajánlat már eleve tartalmazza a rezsióradíjat vagy sem. A 25. § (1) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlat nem tartalmazza a rezsióradíjat, akkor a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérés keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kell kérni, hogy az ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor – az építésgazdaságért felelős miniszternek az építőipari minimális rezsióradíj költségnemeit meghatározó rendeletében foglaltakra is figyelemmel – az ajánlati ár meghatározása szempontjából releváns költségeket milyen összeggel és módon vette figyelembe.Ha az ajánlat már eleve tartalmazza az építőipari rezsióradíjat, akkor külön tájékoztatáskérés már nem szükséges, hanem az építőipari rezsióradíj alapján el lehet dönteni, hogy az ajánlat aránytalanul alacsonynak látszódik-e.A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérést követően megállapítja, hogy az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj mértéke alacsonyabb, mint az[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme

Kérdés: Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] adatot alátámasztó dokumentum bekérése. Több ügyben azt állapították meg, hogy az ajánlatkérőnek alátámasztó dokumentumot is kérnie kellett volna. Azt, hogy az alátámasztó dokumentumokat milyen körben kell és lehet kérni, az adat jellegétől függ. Árubeszerzés vagy építési alapanyagok, alkatrészek, építőanyagok esetében általában egy árajánlat vagy számla, tevékenység esetében külső személy, szervezet esetében egy ajánlat vagy szerződés, munkavállaló esetében munkabér-kimutatás, közvetlen vagy közvetett költségek esetében főkönyvi kivonatok bekérése, szállítási költség esetében térképes bemutatás a gyakori. De például nyilvános adat (pl. adó százaléka) esetében nincs szükség alátámasztó dokumentumra.A Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján az ajánlattevőt terheli az a kötelezettség, hogy – az árindokolás tartalmára tekintettel is – az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson annak érdekében, hogy az ajánlatkérő a megfelelő mérlegelés eredményeként, döntést hozhasson az ajánlat megalapozottságáról.Az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek a jogintézmény célját szem előtt tartva kell eljárni. Az ajánlatkérőnek az indokoláskérést olyan tartalommal kell kibocsátania, hogy mindazon adatok és alátámasztó dokumentumok a rendelkezésére álljanak, amelyek az ajánlat megalapozottságának megítéléséhez szükségesek, és ezen a szükségességi mértéken az ajánlatkérő ne terjeszkedjen túl. Ez értelemszerűen nagymértékben függ attól, hogy miért látszódik az ajánlat aránytalanul alacsonynak.Az ajánlattevő részéről az indokolás célja az ajánlatkérő arról való meggyőzése, hogy a megajánlott áron vagy költségen a közbeszerzési szerződés teljesíthető, az ajánlattevő ajánlata megalapozott, gazdaságilag észszerű. Ehhez adatok megadása és az adatok jellegétől függően alátámasztó dokumentumok becsatolása szükséges.Az ítélkezési joggyakorlat többször felhívta arra a figyelmet, hogy ha egy gazdasági szereplő részt vesz egy közbeszerzési eljárásban, akár ajánlattevőként, akár alvállalkozóként, akár kapacitást biztosító szervezetként, akkor a közbeszerzések teljes jogszabályi rendszerét el kell fogadnia és tudomásul kell vennie. Az indokolások esetében ez azt jelenti, hogy ha az ajánlat megalapozottságának vizsgálatához szükséges árajánlat, szerződés, bérkarton vagy az alvállalkozói díjazás mértékének és egyéb dokumentumnak az ismerete és az ajánlatkérő kéri ezeket az indokolásban ismertetni és becsatolni, akkor amennyiben annak benyújtását az ajánlattevő megtagadja üzleti titokra vagy egyéb indokra hivatkozva, úgy szembesülnie kell ajánlata érvénytelenítésével. Feltételezzük ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő a szükséges dokumentumokat kéri, akár felsorolva a benyújtható megalapozó dokumentumokat. Ilyen esetben ugyanis ezek közül az ajánlattevő választ és dönti el, hogy milyen információt és dokumentumot oszt meg az indokoklás teljessége érdekében.Amennyiben nem oszt meg dokumentumot üzleti titokra hivatva, az ajánlattevő azt is kockáztatja, hogy az ajánlatkérő nem tud döntést hozni az ajánlat megalapozottságáról, és az ajánlatot érvénytelenné fogja nyilvánítani.Az ajánlattevői oldalnak tudomásul kell vennie, hogy a közbeszerzési szabályok elsődlegesek, és ha az aránytalanul alacsony[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
1
2