Találati lista:
91. cikk / 178 Ajánlatok hasonlóságának jelzése a Versenyhivatalnak
Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban a GVH-nak jelezni, ha két ajánlat hasonlít egymásra, különös tekintettel arra az esetre, amikor mindkét ajánlattevő az ajánlatkérő azonos iratmintáit használta?
92. cikk / 178 Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
93. cikk / 178 10 százalék alatti alvállalkozók nevének és címének megjelölése az ajánlatban
Kérdés: A 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nevét és címét meg kell-e jelölni az ajánlatban?
94. cikk / 178 Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel
Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
95. cikk / 178 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
96. cikk / 178 Ajánlat értékelése érdemben bontáskor
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?
97. cikk / 178 Többváltozatú ajánlatok értékelése
Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?
98. cikk / 178 Megbízási jogviszonyban álló alvállalkozó megjelölése az ajánlatban
Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha alvállalkozót kívánunk igénybe venni (10 százalék alatt), de ők megbízási szerződéssel dolgoznak majd nekünk, akkor hogy kell őket szerepeltetni az ajánlatban? Elég annyit írni egyik mellékletben, hogy XY-t mint 10 százalék alatti alvállalkozót kívánjuk igénybe venni? A kizáró okokat ők nem nagyon tudják lenyilatkozni, hiszen magánszemélyek, ezt nekik nem kell megtenniük, igaz?
99. cikk / 178 Ajánlat javítása összefűzés után
Kérdés: Az ajánlatba az összefűzés után javítanunk kellett. Az újrakötésre már nem volt idő. Ezt hogyan lehet szabályosan megtenni?
100. cikk / 178 Ajánlat eredeti és másolati példányának eltérése
Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlatok eredeti és másolati példányai egymástól eltérnek?
