Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban


Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. június 14-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 104

[…] beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Amennyiben az ajánlatkérő az indokolást elfogadhatatlannak tartja, érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot. Abban az esetben, ha az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő az előzőek szerinti érvénytelen ajánlat(ok)ról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot. A Kbt. 87. §-ának (1)–(4) bekezdései lényegében a fentiekhez hasonló rendelkezéseket tartalmaznak arra az esetre, ha az ajánlat valamelyik tartalmi eleme lehetetlen, túlzottan magas stb. Az utalt jogszabályhely szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Az ajánlatkérő az ilyen módon érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát. A fenti rendelkezések gyakorlati haszna többirányú. Egyrészt útmutatást ad az ajánlatkérőknek abban a vonatkozásban, hogy az ajánlatok "túlzásai" körében mely elemeket kell fokozottan figyelniük. Másrészt mentesíti az ajánlattevőket olyan jogorvoslati eljárások alól, amelyeket a fenti okok miatt indítanának akkor, ha a Kbt. a felvetett kérdéskört nem szabályozná. Harmadrészt a fenti rendelkezések – mint arra már korábbi számunkban […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.