Tárgyalás – értékelés után
Kérdés
A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. június 14-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 119
[…] (1) bekezdése szerint ilyenkor a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A leírtak alapján tehát látható, hogy az értékelést követően az ajánlatkérőnek lehetősége van tárgyalás kezdeményezésére, de kizárólag a Kbt.-ben nevesített, előzőek szerinti két esetben. Az ajánlatkérő ezt követő cselekményeit is szigorúan körbehatárolja a Kbt. E szerint, ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, akkor az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívnia. Előfordulhat azonban, hogy az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb. Ilyenkor mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni [Kbt. 254. §-ának (2) bekezdése]. A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni valamennyi érintett ajánlattevőnek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket [Kbt. 254. §-ának (3) bekezdése]. A Kbt. idézett rendelkezéseiből látható, hogy amennyiben az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az eredeti – eredményhirdetésre, szerződéskötésre stb. megadott – határidők módosulhatnak. Lényeges, hogy a Kbt. 254. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. június 14-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 119
[…] (1) bekezdése szerint ilyenkor a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A leírtak alapján tehát látható, hogy az értékelést követően az ajánlatkérőnek lehetősége van tárgyalás kezdeményezésére, de kizárólag a Kbt.-ben nevesített, előzőek szerinti két esetben. Az ajánlatkérő ezt követő cselekményeit is szigorúan körbehatárolja a Kbt. E szerint, ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, akkor az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívnia. Előfordulhat azonban, hogy az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb. Ilyenkor mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni [Kbt. 254. §-ának (2) bekezdése]. A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni valamennyi érintett ajánlattevőnek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket [Kbt. 254. §-ának (3) bekezdése]. A Kbt. idézett rendelkezéseiből látható, hogy amennyiben az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az eredeti – eredményhirdetésre, szerződéskötésre stb. megadott – határidők módosulhatnak. Lényeges, hogy a Kbt. 254. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
