Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága
Kérdés
Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. november 22-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2534
[…] ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek. A Közbeszerzések Tanácsa feladatai között tehát a hirdetmények közzétételéről szó van, azaz elviekben értelmezhető úgy is a szabály, hogy a nyilvánosság értesüljön a háromajánlatos, tehát ugyan ajánlattételi hirdetménnyel induló, de a Közbeszerzési Értesítőben meg nem jelenő eljárást megindító hirdetményről. Az egyszerű eljárás szabályai alapján azonban nincs lehetősége meg nem hívott ajánlattevőknek bejelentkezni egy adott eljárásba, tehát egy hasonló portál valóban elsősorban a nyilvánosság tájékoztatására jöhetne létre. Mivel erre vonatkozóan nincs részletszabály a Kbt.-ben, azonban az eljárás minimális ajánlattételi határidejének meghatározása során azért lett a háromajánlatos eljáráshoz kötődő ajánlattételi határidő rövidebb, mert a hirdetmény feladására nincs lehetőség, így ebben a javasolt megoldásban a jogalkotó nem gondolkodott. Az egyszerűsített hirdetmény-közzététel tehát mindenképpen törvényi módosítást igényelne, valamint a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. kormányrendelet módosítását. A cél azonban a nyilvánosság lehet, azaz külsős (nem a meghívottak közé tartozó) ajánlattevők megjelenését a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé. A Kbt. 251. §-ának alábbi rendelkezése alapján az a következtetés vonható le, hogy legfeljebb közös ajánlattevőként vehet részt az ajánlattételben olyan ajánlattevő, akit az ajánlattevő nem hívott fel ajánlattételre. Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint ugyanis, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillió forintot, az ajánlatkérő a törvény 249. §-ának (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli – a Kbt. 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. november 22-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2534
[…] ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek. A Közbeszerzések Tanácsa feladatai között tehát a hirdetmények közzétételéről szó van, azaz elviekben értelmezhető úgy is a szabály, hogy a nyilvánosság értesüljön a háromajánlatos, tehát ugyan ajánlattételi hirdetménnyel induló, de a Közbeszerzési Értesítőben meg nem jelenő eljárást megindító hirdetményről. Az egyszerű eljárás szabályai alapján azonban nincs lehetősége meg nem hívott ajánlattevőknek bejelentkezni egy adott eljárásba, tehát egy hasonló portál valóban elsősorban a nyilvánosság tájékoztatására jöhetne létre. Mivel erre vonatkozóan nincs részletszabály a Kbt.-ben, azonban az eljárás minimális ajánlattételi határidejének meghatározása során azért lett a háromajánlatos eljáráshoz kötődő ajánlattételi határidő rövidebb, mert a hirdetmény feladására nincs lehetőség, így ebben a javasolt megoldásban a jogalkotó nem gondolkodott. Az egyszerűsített hirdetmény-közzététel tehát mindenképpen törvényi módosítást igényelne, valamint a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. kormányrendelet módosítását. A cél azonban a nyilvánosság lehet, azaz külsős (nem a meghívottak közé tartozó) ajánlattevők megjelenését a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé. A Kbt. 251. §-ának alábbi rendelkezése alapján az a következtetés vonható le, hogy legfeljebb közös ajánlattevőként vehet részt az ajánlattételben olyan ajánlattevő, akit az ajánlattevő nem hívott fel ajánlattételre. Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint ugyanis, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillió forintot, az ajánlatkérő a törvény 249. §-ának (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli – a Kbt. 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
