Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. augusztus 17-én (197. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3869

[…] és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha– a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;– a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel – a) és b) pontok.Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset megítélésünk szerint felmondási lehetőséget rögzít. A rendelkezés alapján csak akkor szükséges a szerződés felmondása vagy az attól való elállás, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt egyrészt a szerződés módosítására vonatkozó igény merül fel, másrészt a módosítás – a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján – lényeges módosításnak minősül. Amennyiben a módosítási igény nem lényeges, azaz például a 141. § (2) bekezdésben foglalt "de minimis" szabály alapján a módosítást meg lehet tenni, akkor a szerződés felmondására nincs szükség, az hatályában fenntartható. Ebben az esetben célszerű rendelkezni a szerződésben arról, hogy ki kezdeményezheti a módosítást, hogyan járnak el a felek, ha nincs megegyezés a módosításban, illetve milyen határidővel szűnik meg a szerződés. Érdemes arra is kitérni, hogy az ajánlattevő módosítási igényének ajánlatkérői elutasítása esetén – mert például a hivatkozott 141. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel lényeges kérdésre vonatkozna – a szerződést az eredeti feltételek szerint kell az ajánlattevőnek teljesítenie.[Válaszunkban többször hivatkozott, a Kbt. 141. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.]Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt körülmények az ajánlattevőként szerződő fél oldalán, illetve érdekkörében felmerülő olyan körülményekre utalnak, amelyek miatt a szerződés nem lesz fenntartható. Ezek rendkívüli felmondási okként meghatározhatók a szerződésben az ajánlatkérő számára. Az első fordulat szerinti esetben azonban célszerű rendelkezni arról is, hogy melyek azok az ajánlattevői magatartások, amelyek szerződésszegésnek minősülnek, továbbá arról is, hogy mely magatartások esetében tesz az ajánlatkérő írásbeli jelzést a megszüntetés érdekében, illetve melyek esetében él azonnal a szerződés megszüntetésének jogával. Ez utóbbi körben rendelkezni lehet arról is, hogy mely szerződésszegési körülmények ismétlődése minősül az adott szerződés tekintetében olyan súlyos szerződésszegésnek, amelynek azonnali felmondás vagy a szerződéstől való elállás lesz a következménye. A jogutódlás ténye az ajánlatkérő oldalán nem képezheti mérlegelés tárgyát, hiszen a 139. §-nak nem megfelelő jogutóddal a szerződést nem lehet fenntartani, azaz ebben az esetben is az […]