Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. január 11-én (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5039

[…] szerződések tekintetében:a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek. Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt az 57. cikk alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv által az 58. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak."Ez a jogalap a hazai Kbt.-ben a 98. § (2) bekezdés b) pontjára utal:"98. § (2) b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül – tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az olyan okból érvénytelen, amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket, míg a részvételi jelentkezést akkor kell alapvetően nem megfelelőnek tekinteni, ha az a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen."Az EUB-döntés értelmében "ilyen körülmények között azok a gazdasági szereplők, akik nem tanúsítottak kellő gondosságot, mivel nem nyújtottak be megfelelő ajánlatot nyílt vagy meghívásos eljárásban, nem kényszeríthetik az ajánlatkérő szervet arra, hogy az ezt követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében tárgyalásokat folytasson velük. Lehetőségük volt ugyanis arra, hogy a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ajánlatot nyújtsanak be, és így teljes mértékben élvezhették az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az arányosság elveiből származó előnyöket".Az EUB ugyanakkor az irányelvi szabályból indul ki, amikor úgy fogalmaz, hogy "ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy egyetlen gazdasági szereplőhöz fordul a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében, amelyet nyílt vagy meghívásos eljárás sikertelenségét követően szerveznek meg, és amely jelentős változtatások nélkül átveszi a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás […]