Összes tárgyszó megjelenítése

pályázat
pályázat kiírása
pályázati anyag visszaadása Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén
Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott - ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. -, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 39. számában (2006. január 16.), 887. kérdésszám alatt
pályázati díj Pályázati díj kikötésének jogszerűsége egyszerű eljárásban
Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 27. számában (2005. május 17.), 641. kérdésszám alatt
pályázati feltételek Jogorvoslati lehetőség a pályázati feltételek elfogadása esetén
Jogsértő kitételt érzünk a kiírásban, de a kiíróval már nincs idő, illetve lehetőség a kitétel tisztázására. Élhetünk-e jogorvoslati kérelemmel azok után, hogy a pályázatot benyújtjuk, és abban nyilatkozunk arról, hogy elfogadjuk a pályázati feltételeket?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 23. számában (2005. március 21.), 543. kérdésszám alatt
pályázó
pályáztatás gyakorisága Szolgáltatási tevékenység évenkénti pályáztatása
Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk (minden városban van hivatalunk), és a takarítási szolgáltatást két éve megpályáztattuk. A pályázat alapján az összes hivatalnak egy takarítócég végzi a szolgáltatást. Eddig a munkájukkal meg vagyunk elégedve. Kérdésünk, hogy minden évben kell-e hirdetni, pályázatot kell-e kiírni a szolgáltatás elvégzésére?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 33. számában (2005. szeptember 12.), 769. kérdésszám alatt
pénzintézeti finanszírozó minősítése Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 26. számában (2005. május 2.), 624. kérdésszám alatt
pénzügyi Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése
Hogyan kell értelmezni a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évet"? Ez azt jelenti, hogy nem lehet előírni olyan feltételt, hogy "számláján a banki nyilatkozat kiállítását megelőző x hónapban" volt-e sorban állás? A feltétel meghatározásánál mindenképpen az ajánlati felhívás feladásának időpontjához kell viszonyítanunk? (Hiszen a nyilatkozat lehet, hogy későbbi dátumú, mint az ajánlati felhívás feladásának időpontja.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 131. számában (2011. június 6.), 2705. kérdésszám alatt
pénzügyi alkalmasság
pénzügyi alkalmasság igazolása
pénzügyi alkalmatlanság Pénzügyi alkalmatlanság értelmezése
A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 84. számában (2008. szeptember 1.), 1698. kérdésszám alatt
pénzügyi szolgáltatás
pénzügyi teljesítés meghatározása Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban
Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 797. kérdésszám alatt
pénzügyi-gazdasági alkalmasság Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1755. kérdésszám alatt
perindítási határidő
piaci érték Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése
Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 53. számában (2006. november 6.), 1164. kérdésszám alatt
piackutatás Piackutatás a közbeszerzésben
A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 53. számában (2006. november 6.), 1170. kérdésszám alatt
platformfüggetlenség Platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban
Hogyan érhető el a platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban, illetve a gyakorlatban hogyan biztosítják azt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 852. kérdésszám alatt
pótköltségek
pótmunka
pótmunka beszerzése Alkalmasság vizsgálata pótmunka "beszerzése" esetén
Pótmunkára lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál, ahol a meghívott ajánlattevővel már érvényes szerződésem van, szükséges-e vizsgálni az alkalmasságot, hisz már a munkavégzés kapcsán és a megkötött szerződés alapján is bizonyította alkalmasságát az ajánlattevő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 25. számában (2005. április 18.), 597. kérdésszám alatt
pótmunka elszámolhatósága Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén
Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 859. kérdésszám alatt
projekttársaság
Ptk.