Összes tárgyszó megjelenítése

élelmiszer Élelmiszer-beszerzés problémái
Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 58. számában (2007. február 19.), 1247. kérdésszám alatt
építési beruházás
építési beruházások szabályozásának változása
építési engedély
építési koncesszió
építési munka Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén
Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 54. számában (2006. november 27.), 1184. kérdésszám alatt
építési terv Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége
Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1191. kérdésszám alatt
építésügyi hatósági engedély 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén
Vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén - mely vagy vízjogiengedély-köteles, vagy nem - kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 117. számában (2010. augusztus 9.), 2440. kérdésszám alatt
építészeti-műszaki tervezés Eljárás egyéb tervezői feladatokra
Helyesen járunk-e el, ha a kötelezően lefolytatandó tervpályázati eljárás körén kívül eső egyéb tervezési feladatokra (útépítési, közműkiváltási, villanyenergia tervezési feladatai) a közbeszerzési eljárást a szolgáltatásokra érvényes előírások szerint folytatjuk le?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 18. számában (2005. január 10.), 423. kérdésszám alatt
építmény Építmény a Kbt.-ben
Az új Kbt. szerint mi tekinthető építménynek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 16. kérdésszám alatt
építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése
Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 208. számában (2017. július 12.), 4024. kérdésszám alatt
építőmesteri keretszerződés Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban
Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 108. számában (2010. február 1.), 2227. kérdésszám alatt
építtetői fedezetbiztosítási számla Számlanyitás és szerződéskötés uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projekteknél
Az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében az építtetői fedezetkezelő szerződést az ajánlatkérő a szerződés hatálybalépéséig köti meg. A közreműködő szervezet mikor nyitja meg a fedezetbiztosítási számlát, erre mikor köt szerződést? Időben ez meg kell, hogy előzze a fedezetkezelő szerződéskötést? Erről mikor kell, hogy tájékoztatást adjon az ajánlatkérő részére a közreműködő szervezet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 117. számában (2010. augusztus 9.), 2448. kérdésszám alatt
érdeklődés jelzése
érdeksérelem
érték
értékelemzés Értékelemzés a Kbt.-ben
A Kbt. több helyen utal az értékelemzésre. Mit jelent ez a fogalom?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 5. számában (2004. június 28.), 147. kérdésszám alatt
értékelés
értékelés szempontjai
értékelési részszempont
értékelési szempont
értékesítés Kbt. megkerülése a gyakorlatban
A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 60. számában (2007. április 2.), 1285. kérdésszám alatt
értékhatár
értékhatár alatti ajánlatok Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 689. kérdésszám alatt
értékhatár alatti beszerzés Értékhatár alatti beszerzésre vonatkozó rendelkezés alkalmazása
Nemzeti értékhatárt meghaladó beszerzés során az áruk kétharmad részét központosított beszerzéssel meg tudjuk vásárolni. A megmaradó egyharmadra alkalmazható-e az értékhatár alatti beszerzésre vonatkozó rendelkezés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 13. számában (2004. október 18.), 315. kérdésszám alatt
értékhatár túllépése Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén
Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2638. kérdésszám alatt
értékhatárok
értékhatárok változása
értékhatáron kívüli ajánlat Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 728. kérdésszám alatt
értékpapír-kibocsátás Önkormányzat értékpapír-kibocsátása
Az önkormányzat értékpapírt akar kibocsátani. Milyen eljárást kell lefolytatnia ebben az esetben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 21. számában (2005. február 21.), 501. kérdésszám alatt
értékpapírügylet Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása
A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 81. számában (2008. június 23.), 1647. kérdésszám alatt
értelmezés
értelmező rendelkezések
értesítés
érvényesség
érvénytelen ajánlat
érvénytelen eljárás
érvénytelen okirat Érvénytelen okirat érvényessé tétele hiánypótlás keretében
Érvénytelen - például aláírás nélküli nyilatkozat - okiratokat is érvényessé lehet tenni hiánypótlási eljárás keretében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1760. kérdésszám alatt
érvénytelen szerződés Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján
Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 203. számában (2017. február 15.), 3951. kérdésszám alatt
érvénytelenné nyilvánítás
érvénytelenség
érvénytelenségi okok
étkezési utalvány
éves beszámoló
éves beszerzés Éves beszerzések kimutatása
A Kbt. milyen kötelezettségeket ír elő az ajánlatkérőknek éves beszerzéseiket illetően?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 3. számában (2004. június 1.), 84. kérdésszám alatt
éves közbeszerzési terv Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége
Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 14. számában (2004. november 2.), 333. kérdésszám alatt
éves statisztikai összegzés