Összes tárgyszó megjelenítése

Amennyiben az ajánlattevő az éves beszámolóval összefüggő pénzügyi alkalmassági feltételeket valamely erőforrásokat rendelkezésre bocsátó szervezettel teljesíti, be kell-e nyújtania saját éves beszámolóját is igazolásként, vagy elegendő-e a külső szervezet éves beszámolójának benyújtása?

Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?

Joga van-e a kiírónak olyan speciális alkalmassági feltételeket szabni, amelyek leszűkítik az ajánlattevők körét - például az ajánlattevő rendelkezzen 500 kg-os építési felvonóval, betonkeverővel, 2 db IFA teherautóval stb.?

Havi kétmillió forintos speciális szolgáltatás (színházi hangosítás) eljárása lehet-e egyszerűsített, hirdetmény nélküli, 5 éves időtartamra? Ha igen, milyen típusú eljárást kell lefolytatni?

Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)

2004. május 1-jétől hatálytalan a szabadkézi vételre vonatkozó jogszabály. Milyen szabályokat kell ettől az időponttól alkalmazni a közbeszerzési eljárásokban?

Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?

A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?

Gázszállító vezeték szakaszainak kiváltása a gázszolgáltatás leállásával jár. Lehet-e az építési beruházást úgy tervezni, hogy adott évben csak a tervezés és a rákötés nélküli kivitelezés készüljön el? A következő költségvetési évben a csőszakaszok rákötése történne. Ennek az értéke nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben is érvényes az egybeszámítás?

Ha az ajánlatkérő tevékenységéhez ún. szakértői bizottságot hoz létre/vesz igénybe, e körülményt fel kell tüntetnie a kiírásban?

Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?

Mit értünk a közbeszerzési eljárásban szakmai önéletrajzon? Az ajánlatkérőnek meg kell-e határoznia, hogy azt milyen tartalommal kéri? Ha nem határozza meg, mit írjunk az önéletrajzba?

Alvállalkozóktól kérhető-e az ajánlathoz részvételi szándéknyilatkozat?

Hogyan tudom eldönteni, honnan származik az áru? (A kérdés a nemzeti elbánás miatt érdekes, ez dönti el, hogy milyen terméket fogunk kínálni az ajánlattétel során.)

A cégjegyzésre jogosultnak személyesen kell elmennie a közjegyzőhöz a közjegyző előtt tett nyilatkozat elkészítése érdekében?

A Kbt. 22. §-ában meghatározott ajánlatkérők csak magyarországi ajánlatkérőket jelentenek, vagy minden európai uniós tagállamra értendők? [A kérdést a Kbt. 68. § (1) bekezdésének a) pontja miatt teszem fel, azaz árubeszerzés esetén közösségi rezsimben kell-e referenciaigazolást csatolni az ajánlathoz például egy német állami kórháztól, vagy a 68. § (1) bekezdés b) pontja szerint elegendő az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasság igazolására?]

Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?

Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.

A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?

Az ajánlati felhívások mintájában szerepel többek között egy rovat, amelynek címe: A szerződés meghatározása/tárgya. Ennek kitöltése ajánlatkérőnként meglehetősen változatos, van, ahol csak a szerződés megnevezését, típusát közlik - például vállalkozói szerződés. Kérdésem, hogy milyen mélységig, illetve tartalommal kell kitölteni ezt a rovatot? Van-e erre vonatkozóan esetleg tanácsi iránymutatás?

A dokumentáció szerint, amennyiben a késedelem mértéke meghaladja a 10 munkanapot, az adott részteljesítés meghiúsultnak tekintendő. Ebben az esetben ki teljesíthet az adott rész vonatkozásában? Vagy az ajánlatkérő arra már nem is tart igényt? Hogyan lehet ezt a kitételt értelmezni?

Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?

A kötbéren kívül a gyakorlatban milyen szerződést biztosító mellékkötelezettséget alkalmaznak leggyakrabban az ajánlatkérők?

A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?

Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?

Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?

Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk (minden városban van hivatalunk), és a takarítási szolgáltatást két éve megpályáztattuk. A pályázat alapján az összes hivatalnak egy takarítócég végzi a szolgáltatást. Eddig a munkájukkal meg vagyunk elégedve. Kérdésünk, hogy minden évben kell-e hirdetni, pályázatot kell-e kiírni a szolgáltatás elvégzésére?

Mit értünk szubjektív bírálati lehetőségen?