Összes tárgyszó megjelenítése

rangsorolás Rangsorolás megváltoztatása keretmegállapodásnál
Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 107. számában (2010. január 11.), 2204. kérdésszám alatt
rangsorolási jog Rangsorolás a közbeszerzésben
Mit jelent a rangsorolási lehetőség a közbeszerzési eljárásban? Kinek van ilyen jogosítványa?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 25. számában (2005. április 18.), 602. kérdésszám alatt
reális ellenérték A reális ellenérték meghatározása
Hogyan értelmezendő az az ajánlatkérői elvárás, hogy az ajánlati ár a dokumentációban meghatározott műszaki/szakmai tartalomnak és a szerződéses feltételeknek megfelelő reális ellenérték legyen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 92. számában (2009. február 23.), 1862. kérdésszám alatt
referencia
referencia kizárása Referencia kizárásának jogossága
Az ajánlati felhívás 2004 decemberében jelent meg, a pályázatot 2005. év februárjában kellett benyújtani. Az előző három év referenciái közül ajánlatkérő nem fogadja el a 2004. évieket. Jogszerű-e az eljárása? Az ajánlati felhívástól vagy a beadástól kell számolni az éveket?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 23. számában (2005. március 21.), 537. kérdésszám alatt
referencia meghatározása
referencia-időszak
referenciaigazolás
referencialátogatás Ajánlattevők részvétele ajánlatkérői referencialátogatáson
A Kbt. nem szabályozza - ha jól tudom - azt az esetet, ha az ajánlatkérő referencialátogatásokat tesz az egyes ajánlattevőknél. (Megnézi, hogy működik a rendszer, amit ajánlanak.) Meg lehet vagy kell-e hívni a többi ajánlattevőt az ilyen referencialátogatásra? (Tárgyalásos eljárásról van szó.) Jól gondolom-e, hogy a Kbt. alapelveinek csak az felel meg, ha vagy minden ajánlattevő részt vesz a másik ajánlattevő referencialátogatásain, vagy egyik sem, csak az érintett? Jogsértő-e, ha egy ajánlattevő az érintetten kívül megjelenik a többi és az érintett tudta nélkül?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 46. számában (2006. június 12.), 1021. kérdésszám alatt
referencialevél
referencianyilatkozat
régi Kbt.
regionális szervezet Közbeszerzési kötelezettség regionális szervezetté alakulás esetén
Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján - ha szükséges - le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 59. számában (2007. március 12.), 1276. kérdésszám alatt
regisztráció
rekonstrukció Felújításnál, rekonstrukciónál a 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása
Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat - kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése -, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 117. számában (2010. augusztus 9.), 2438. kérdésszám alatt
rendbírság Rendbírság kiszabása
Milyen esetekben ad lehetőséget a Kbt. rendbírság kiszabására? Milyen összegű lehet a bírság? Mit tehet az ajánlattevő a jogsértő bírságkiszabással szemben?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 4. számában (2004. június 14.), 116. kérdésszám alatt
rendelet
rendeletek hatálya Központosított termékkörök keretszerződései
A 2004. május 1-jei fordulónap érint-e és ha igen, milyen mértékben a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága által már megkötött keretszerződéseket, illetve azok végrehajtását a központosított termékkörök tekintetében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 38. kérdésszám alatt
rendeleti előírás Rendeleti előírás "párosítása" a Kbt.-vel
A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában előírtakat a Kbt. 67. § (2) bekezdésének c) vagy e) pontjával kell párosítani? Például "a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatainak végzettség, képzettség szerinti bontásban" szerinti előírás a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakkal párosítható-e?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 107. számában (2010. január 11.), 2188. kérdésszám alatt
rendeleti szabályozás
rendelkezésre állás Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése
Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén - például a szerződéskötés időpontjától - az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 43. számában (2006. április 10.), 965. kérdésszám alatt
rendeltetésazonosság
rendezett munkaügyi kapcsolatok Rendezett munkaügyi kapcsolat
A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 154. számában (2013. január 9.), 3102. kérdésszám alatt
rendkívüli sürgősség
rendvédelmi célú beszerzések Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke
Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 21. számában (2005. február 21.), 512. kérdésszám alatt
részajánlat
részajánlattétel
részben önálló költségvetési szerv Részben önálló költségvetési szerv beszerzései
Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 20. számában (2005. február 7.), 489. kérdésszám alatt
részekre bontás
részeljárás Több eljárásban lebonyolított építési beruházás
Ha egy építési beruházást nem egy, hanem több eljárásban kívánunk lebonyolítani, akkor az egyes eljárásoknál a becsült értéknél a közzététel iránti kérvényben mit határozzunk meg? Az egész beruházás várható becsült értékét, vagy a részeljárások becsült értékét?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 9. számában (2004. augusztus 23.), 229. kérdésszám alatt
részpályázat Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén
Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi - harmadik, negyedik, ötödik és hatodik - részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük - a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 735. kérdésszám alatt
részszempont
részszempontok értékelése Részszempontok értékelése
A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 74. számában (2008. január 28.), 1517. kérdésszám alatt
részszempontok meghatározása
részszolgáltatás Alvállalkozó bevonása részszolgáltatásra
Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 581. kérdésszám alatt
részteljesítés
résztvevők közbeszerzésben Résztvevők megnevezése a közbeszerzésben
A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 22. számában (2005. március 7.), 528. kérdésszám alatt
résztvevők nevének megadása Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"
Az ajánlatkérő - kérésre - köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 699. kérdésszám alatt
részvétel
részvétel kizárása Korábbi ajánlattevő részvételének megakadályozhatósága
Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 18. számában (2005. január 10.), 428. kérdésszám alatt
részvételi felhívás
részvételi határidő Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba
Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 11. számában (2004. szeptember 20.), 257. kérdésszám alatt
részvételi jelentkezés
részvételi jog fenntartása Árbevétel évének figyelembevétele részvételi jog fenntartásánál
A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 101. számában (2009. szeptember 7.), 2078. kérdésszám alatt
részvételi szakasz
részvételre jelentkezés Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén
A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 791. kérdésszám alatt
részvételre jelentkezők Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 84. számában (2008. szeptember 1.), 1688. kérdésszám alatt
rezsióradíj