Összes tárgyszó megjelenítése

cégadat-módosítás Tevékenységi kör módosítása hiánypótlási eljárásban
A cégkivonatban a cég tevékenységi köre módosítható-e a Kbt. alapján eljárás hiánypótlása keretében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 824. kérdésszám alatt
cégadatváltozás
cégalapítás Kötelezés cégalapításra
Az új Kbt. szerint az ajánlatkérő hirdetményében előírhatja-e kötelezettségként az ajánlattevők számára gazdasági társaság alapítását?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 9. számában (2004. augusztus 23.), 232. kérdésszám alatt
cégbíróság Cégbírósági hitelesítés elfogadhatósága közbeszerzési eljárásban
Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a cégbíróság által lemásolt és általa hitelesített éves beszámolót nem fogadja el, mert szerinte nem közhiteles? A kiírásban eredeti vagy közjegyző által hitelesített éves beszámolót kért, megteheti, hogy a cégbírósági hiteles másolatot nem fogadja el?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 60. számában (2007. április 2.), 1294. kérdésszám alatt
cégeljárás Változásbejegyzés folyamatban létének igazolása
Az ajánlatkérő előírta - 2008. novemberi kiírás -, hogy ha a cég cégadataiban el nem bírált módosítás van folyamatban, akkor csatolni kell a cégbíróság érkeztető bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési kérelmet. 2008. július 1-jétől kizárólagosan elektronikus úton nyújthatók be a cégbírósághoz bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek. Ezeken nincs érkeztető bélyegző. Elfogadható-e a kiírásnak ez a kitétele, illetve: mi az igazolás módja?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 95. számában (2009. április 27.), 1955. kérdésszám alatt
céginformáció
cégiratok Cégiratok a közbeszerzésben
Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 5. kérdésszám alatt
cégjog Cégjogi szabályok alkalmazása a közbeszerzésben
Az egyéni vállalkozónak nincs aláírási címpéldánya. Miért kell arról rendelkezni a dokumentációban, hogy nem kell csatolnia az aláírási címpéldányt? Ehhez kapcsolódva nem lenne elvárható az ajánlatkérőktől az egységes gyakorlat a hatályos cégjogi előírások területén? Például elektronikus dokumentumok "kezelése", annak másolata tekintetében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 110. számában (2010. március 16.), 2270. kérdésszám alatt
cégjogi szabályok Cégjogi szabályokkal ellentétes gyakorlat
A cégadatok változására irányuló kérelmet írásban is be lehet adni a Gt., illetve a Ctv. szabályai szerint a cégbírósághoz, sőt, 2007. szeptember 1-je óta elektronikus formában is. A kiírások értelmében ezzel szemben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén - annak igazolására - kizárólag a cégbíróság bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési nyomtatvány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát fogadja el az ajánlatkérő. Milyen jogszabályi alapon követelhetik meg ezt az ajánlatkérők?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 80. számában (2008. június 2.), 1623. kérdésszám alatt
cégkivonat
cégkivonat érvényessége
cégkivonat hiteles fordítása Hivatalos, hiteles és cégszerű fordítás
Amennyiben "hivatalos" és nem "hiteles" fordítást kérnek, mely fordítóirodáktól lehet megfelelő fordítást megrendelni? Az iroda részéről milyen nyilatkozat, igazolás vagy egyéb dokumentum becsatolása szükséges? Mi a különbség a "hivatalos", a "hiteles" és a "cégszerű" fordítás között?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 129. számában (2011. április 26.), 2654. kérdésszám alatt
cégmásolat Cégmásolat, cégkivonat
Az ajánlatkérő a dokumentációban hol cégkivonatot, hol cégmásolatot említ csatolandó okiratként. Melyiket csatoljuk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 95. számában (2009. április 27.), 1956. kérdésszám alatt
cégszerű aláírás
cégszerű nyilatkozat Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről
Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 95. számában (2009. április 27.), 1931. kérdésszám alatt
centralizált árubeszerzés lebonyolítása Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja
Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 860. kérdésszám alatt
CoRe
CoRe szerződés-nyilvántartó rendszer
CPV
CPV-kód CPV-kódok megadásának módszere
Tanácsot szeretnék kérni abban, hogy ha árubeszerzésről van szó, akkor a CPV-kódoknál mi a jobb módszer? Vannak nagyon általános kategóriák és ahhoz rendelt kódszámok, és utána le van bontva mindig egyre pontosabb és pontosabb kategóriára. Tehát a főtárgynál inkább azt célszerű megadni, hogy ha mondjuk az árubeszerzésem egy nagyobb, általánosabb kategóriába belefér, és minden dolog, amit be kívánok szerezni, belefér ebbe az általános kategóriába, vagy inkább úgy célszerű eljárni, hogy azt mondom, több dolgot akarok beszerezni, ami ebből a legjelentősebb értékű vagy a legnagyobb, akkor annak a pontos kódszámát írom a főtárgyhoz, és az összes többit is fel fogom sorolni a többi rovatban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 54. számában (2006. november 27.), 1179. kérdésszám alatt
CPV-kód azonossága CPV-kód, egybeszámítás
Kbt. 40. § ...(2) "A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, felhasználásuk ugyanabban az évben történik, de rendeltetésük különbözik." Egybe kell-e számítani az olyan árukat, amelyek CPV-kódja azonos vagy közel azonos, és mindkettőt azonos (például: kutatás-fejlesztési) területen használnánk fel, de teljesen más rendeltetéssel, céllal? Egybeszámítandó például, ha intézetünk beszerezni kíván mérőeszközöket - mindkettő 38300000-8 Mérőeszközök -, de egyiket teljesen más célra (például: aszfaltvizsgálat) használnánk a jövőben, mint a másikat (például: fékpad mérőeszköze)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 130. számában (2011. május 16.), 2667. kérdésszám alatt
csere Eljárás beszerzett áruk cseréje, észleges bővítése esetén
Milyen eljárást kell alkalmazni, ha közbeszerzési eljárás keretében már beszerzett áruk részleges bővítését, cseréjét igényli az ajánlatkérő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 9. számában (2004. augusztus 23.), 218. kérdésszám alatt
csődeljárás