Összes tárgyszó megjelenítése

kamarai észrevétel Eljárás kamarai észrevétel késedelme esetén
Tervpályázati eljárás témakörben kérdezünk. A 137/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a pályázati felhívást az illetékes Kamarának meg kell küldeni. Mi a teendő, ha a Kamara késve, az előírt 8 napot lényegesen meghaladóan közli észrevételét, továbbá olyan észrevételt tesz, amely vitatható, illetve nem teljesíthető - például a kiírástól eltérően, lényegesen magasabb tervpályázati díj előírásához ragaszkodik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 20. számában (2005. február 7.), 475. kérdésszám alatt
kamarai névjegyzék Alkalmassági feltétel igazolása
Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 221. számában (2018. augusztus 8.), 4221. kérdésszám alatt
kamat Dokumentáció ellenértékének visszatérítése, kamatfizetési kötelezettség
Mikor jár vissza a dokumentáció ellenértéke, és ha visszajár, kérhetünk-e kamatot az ajánlatkérőtől? Ha visszajár, automatikusan visszakapjuk az ellenértéket, vagy külön kell kérni azt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2645. kérdésszám alatt
kapacitást nyújtó szervezet
kapcsolt vállalkozás
kárigény
kartell
kártérítés
kárveszély Kárveszély-elhárítás az új Kbt.-ben
Nem szerepel a hatályos közbeszerzési törvényben a baleset, közvetlen balesetkár elhárítása, árvíz stb. veszély esetén alkalmazandó eljárásrend, mint ahogyan az a régi Kbt.-ben volt. Mi a követendő szabály? (Több fórumon is feltettük ezt a kérdést, de érdemi választ eddig nem kaptunk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 19. számában (2005. január 24.), 448. kérdésszám alatt
KBA
Kbt.
Kbt. 305. § Szubalvállalkozói kifizetések
A Kbt. jelenlegi, kifizetésre vonatkozó szabályai, az alvállalkozó által igénybe vett további alvállalkozókra, azaz szubalvállalkozókra is vonatkozik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2636. kérdésszám alatt
Kbt. alkalmazása
Kbt. hatálya
Kbt. indokolása Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 806. kérdésszám alatt
Kbt. mellőzése
Kbt. módosítása
Kbt.-n kívüli beszerzés
Kbt.-n kívüli igazolások Kbt.-ben nem szereplő igazolások, feltételek előírhatósága
Az ajánlatkérők kérhetnek-e olyan igazolást vagy előírhatnak-e olyan feltételt, amely a közbeszerzési törvényben nem szerepel? Például építési beruházásnál minőségbiztosítási tanúsítványt, ajánlati szakaszban építés-szerelési biztosítást?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 829. kérdésszám alatt
Kbt.-változások
KDB
KÉ-szám Egy eljárásra vonatkozó hirdetményeknél alkalmazott KÉ-szám
Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1196. kérdésszám alatt
képviselet
képviselő
kérelem
kérelem elutasítása Bírósági felülvizsgálat kizártsága
Van-e lehetőség bíróság előtti felülvizsgálatra abban az esetben, ha a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja a minősített ajánlattevők jegyzékébe történő felvétel iránti kérelmet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 839. kérdésszám alatt
kereskedelmi ajánlat Felolvasólap és kereskedelmi ajánlat adatainak eltérése
Mi a következménye annak, ha a felolvasólapon szereplő adatok elírás miatt eltérnek a kereskedelmi ajánlatban foglaltaktól?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 115. számában (2010. június 28.), 2374. kérdésszám alatt
keretmegállapodás
keretmegállapodásos eljárás
keretmennyiség
keretösszeg
keretösszeg rendelkezésre állása
keretszám
keretszerződés
keretszerződés tartama
késedelem
készpénz Készpénzes fizetés kikötése közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben
Lehet-e olyan szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, ahol az ellenértéket készpénzben fizeti meg az ajánlatkérő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 127. számában (2011. március 16.), 2629. kérdésszám alatt
készpénzes kifizetés Készpénzes fizetés kikötése közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben
Lehet-e olyan szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, ahol az ellenértéket készpénzben fizeti meg az ajánlatkérő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 127. számában (2011. március 16.), 2629. kérdésszám alatt
Ket.
kétszakaszos eljárás
kezdő vállalkozás
kezelői jog Tulajdonjog, kezelői jog és a közbeszerzés
A magyar állam tulajdonát képező, de egy kijelölt közhasznú társaság kezelésében lévő ingatlan (konkrétan klub) bérbeadásakor, a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő kiválasztására kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 19. számában (2005. január 24.), 456. kérdésszám alatt
kezesség
kht. Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése
A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 26. számában (2005. május 2.), 623. kérdésszám alatt
kiegészítő beruházás
kiegészítő építési munka Várható változások építési beruházásoknál
Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.), 815. kérdésszám alatt
kiegészítő felvilágosítás Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár - ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk -, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 80. számában (2008. június 2.), 1611. kérdésszám alatt
kiegészítő információ Kiegészítő információ kérésének határideje kétszakaszos eljárásban
Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni - Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 566. kérdésszám alatt
kiegészítő munka Kiegészítő munkák az új Kbt. hatálybalépése után
A régi Kbt. alapján indult építési beruházásnál kiegészítő munkák elvégzése szükséges. A hirdetmény közzététele nélküli eljárást a korábbi vagy a hatályos Kbt. rendelkezései szerint kell lefolytatni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 5. számában (2004. június 28.), 139. kérdésszám alatt
kiegészítő tájékoztatás
kiegészítő tájékoztatás határideje
kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem határideje
kiegészítő tájékoztatás megküldése
kiegészítő tájékoztatás megtagadása
kiegészítő tájékoztatás tartalma
kiemelt termék
kifizetés
kifizetés pénzneme Kifizetés pénzneme
Kiköthető-e a kifizetés pénznemeként euró?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 105. számában (2009. november 30.), 2157. kérdésszám alatt
kifizetések rendje Kifizetés ajánlattevő és alvállalkozó közötti vita esetén
Abban az esetben, ha az ajánlattevő több alvállalkozóval kötött szerződést, akkor az ajánlatkérő alkalmaz a kifizetések vonatkozásában valamilyen arányszámokat? Gondolunk itt például arra az esetre, ha az ajánlattevő és olyan alvállalkozó között van a vita, aki a teljesítésnek kizárólag 1 százalékában vett részt. Ebben az esetben, ezzel az 1 százalékot teljesítő alvállalkozóval való vita miatt az ajánlatkérő visszatartja az egész, az ajánlattevő részére kifizetendő összeget?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2633. kérdésszám alatt
kifogás
kihirdetett ár eltérése Kihirdetettől eltérő ár megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben
Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett. A bontás után a Kbt. 254. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyalást kezdeményezett, amely tárgyaláson az árengedmények után eredményt hirdetett. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben a kihirdetett ártól eltérő (magasabb) ár jelent meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Hogyan lehetséges ez?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 787. kérdésszám alatt
kiírás
kiírás jogszerűsége
kiírás visszavonása Dokumentáció árának visszatérítése kiírás visszavonása esetén
Az ajánlatkérő kiírt egy pályázatot, melyet később visszavont. Mi megvásároltuk a dokumentációt, mely több százezer forintba került. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk? Van-e rá mód?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 115. számában (2010. június 28.), 2386. kérdésszám alatt
kiíró Kiíró kötelező bevonása a pályázatba
Minisztérium kiírhat-e uniós forrásból pályázatot úgy, hogy a megvalósításba kötelezően be kell vonni a kiíró minisztérium munkatársait is? Nem ütközik ez a Kbt. 10. §-ával?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 23. számában (2005. március 21.), 542. kérdésszám alatt
kijavítás
kincstári szervezet Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége
A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 16. számában (2004. november 29.), 386. kérdésszám alatt
kirívó ár Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 17. számában (2004. december 13.), 401. kérdésszám alatt
kirívó tartalom Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban
Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 4. számában (2004. június 14.), 104. kérdésszám alatt
kirívóan alacsony ár
kirívóan alacsony ellenszolgáltatás
kirívóan magas ár
kirívóan magas ellenszolgáltatás Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 104. számában (2009. november 9.), 2130. kérdésszám alatt
kis- és középvállalkozások
kistérség Közbeszerzési kötelezettség kistérségi beszerzéseknél
Most megalakuló többcélú kistérségi társulás kíván egy településsel szerződést kötni (az egyik kötne egészségügyi ügyeleti rendszer működtetésére, 4 település közigazgatási területére). Az egyiknek már van együttműködési szerződése az ügyeleti rendszer működtetésére a többi településsel. Kérdésem az, hogy a kistérségnek ahhoz, hogy egy településsel szerződést köthessen a feladat ellátására, közbeszerzési eljárást kell kiírnia? (A kistérség döntéshozó szervében a négy település polgármesterével képviseli magát.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 57. számában (2007. január 29.), 1233. kérdésszám alatt
kisvállalkozás
kitöltési útmutató Kitöltési útmutató uniós nyomtatványokhoz
A közösségi rezsimhez tartozó közbeszerzési eljárásoknak a nyomtatványmintáit a 2/2006. IM rendelet nem tartalmazza. Várható-e kitöltési útmutató az uniós nyomtatványokhoz? Milyen nyomtatványokat kell kitölteni módosítás, helyesbítés vagy hirdetmény-visszavonás esetében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 44. számában (2006. május 2.), 992. kérdésszám alatt
kivétel
kivétel egybeszámítási kötelezettség alól Egybeszámítás országos működés esetén
A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak - feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 122. számában (2010. november 22.), 2524. kérdésszám alatt
kivételi kör
kivitelezés
kivitelezési tervdokumentáció Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban
Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 52. számában (2006. október 16.), 1160. kérdésszám alatt
kiviteli terv
kizárás
kizárás eljárásból
kizáró feltétel Kizáró feltétel előírhatósága
Az önkormányzat előírhat-e olyan feltételeket egy hitel kiírása során, amelyet csak a számlavezető bank biztosíthat, ezáltal kizárja a többi bankot a versenyből (például a kamatfizetés csak a folyószámla automatikus megterhelésével történhet)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 21. számában (2005. február 21.), 495. kérdésszám alatt
kizáró ok
kizáró ok ellenőrzése
kizáró okok vizsgálata
kizárólagos jog
kizárólagosság
klasszikus ajánlatkérő
koncesszió
konszenzus Konszenzus érvényesülése közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél
A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 86. számában (2008. október 13.), 1739. kérdésszám alatt
konszolidált beszámoló Beszámoló, konszolidált beszámoló
Ha a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához a számviteli törvény szerinti beszámolót kell csatolni, akkor a sima vagy a konszolidált beszámolót kell-e benyújtanunk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 93. számában (2009. március 16.), 1884. kérdésszám alatt
konzorcium
konzorciumi megállapodás
konzorciumi megállapodás tartalma Konzorciális szerződés tartalma vonatkozó előírás hiányában
Ha az ajánlatkérő semmilyen tartalmi elemet nem ír elő a konzorciális szerződés vonatkozásában, akkor mit kell abba beleírni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 113. számában (2010. május 17.), 2343. kérdésszám alatt
konzorciumi szerződés kiegészítése Konzorciumi szerződés tartalmának kiegészítése
Teljes körű hiánypótlást engedélyezett az ajánlatkérő. A dokumentációban egyebek mellett előírta, hogy mit kell tartalmaznia a konzorciumi szerződésnek, mely előírás nem volt egyértelmű, de a kérdésfeltevés határidejét már elmulasztottuk. Ha az ajánlatkérő álláspontja szerint a konzorciumi szerződésünk nem felel meg az általa előírt követelményeknek, ez a hiány pótolható-e?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 119. számában (2010. szeptember 20.), 2481. kérdésszám alatt
konzorciumi szerződés tartalma
konzultáció
korábbi ár Korábbi szerződéses ár érvényesítése
Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 15. számában (2004. november 15.), 340. kérdésszám alatt
korábbi jogszabály alkalmazása
korábbi tervdokumentáció Korábbi tervdokumentáció felhasználása
Alanyi jogon közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tulajdonában lévő építési telekre lakóépületet kíván építeni. Korábban erre a telekre már készült építési tervdokumentáció. Az ajánlatkérő ezt a dokumentációt akarja megvásárolni. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolyatnia? Ha igen, milyen eljárásfajtát kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az értékhatár a nemzeti értéket meghaladja. Lehet-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos az eljárás típusa?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 22. számában (2005. március 7.), 519. kérdésszám alatt
kórház Önkormányzati tulajdonban álló kórházak közbeszerzései
Az önkormányzati tulajdonú kórházak részére kötelező-e a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 15. számában (2004. november 15.), 361. kérdésszám alatt
kormányrendelet
kormányzati beszerzés Központosított közbeszerzési kötelezettség
Kötelező-e a központosított közbeszerzésben való részvétel minden kormányzati beszerzés esetében? Kötelező-e akkor is, ha a KSZF honlapján nem találunk minden szükséges beszerzési tárgyra javasolt szállítót?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 12. számában (2004. október 4.), 272. kérdésszám alatt
kormányzati beszerző Kormányzati és közüzemi beszerzők
Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 14. számában (2004. november 2.), 339. kérdésszám alatt
korrekció Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén
Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 41. számában (2006. február 27.), 916. kérdésszám alatt
korszerűsítés
költség
költségkeret Kiírás időpontja a költségkeret meglétének függvényében
Kiírható-e a közbeszerzési pályázat akkor, ha még nincs jóváhagyott költségkeret?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 698. kérdésszám alatt
költségvetési év Egybeszámítás költségvetési év vagy 12 hónap szerint
Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 28. számában (2005. május 30.), 656. kérdésszám alatt
költségvetési szerv
könyvbeszerzés Könyvtárak könyvbeszerzése
A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 802. kérdésszám alatt
könyvvizsgálói szolgáltatás Részvénytársaság könyvvizsgálójának választása és a Kbt. kapcsolata
A részvénytársaságnál működő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozik-e a Kbt?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 62. számában (2007. május 14.), 1335. kérdésszám alatt
környezetbarát termék Eljárás környezetbarát termék beszerezhetősége érdekében
Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk, környezetbarát papírból készült borítékot használunk, de ez nincs bent a közbeszerzésben. Az árfekvése kedvezőbb (olcsóbb), mint a nem környezetbarát terméké. Mi a teendőnk és a helyes eljárási mód?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 33. számában (2005. szeptember 12.), 771. kérdésszám alatt
környezetvédelem
környezetvédelmi termékdíj
kötbér
kötbér
kötbéralap
kötbérmérték
kötelezettség megszűnése Közbeszerzési tanácsadók alkalmazása kötelezettségének megszűnése
Olvastam, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmazásával kapcsolatosan a kötelezettség megszűnik, igaz-e ez?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 849. kérdésszám alatt
kötelezettségvállalás
kötelező igazolások Kötelező igazolások
Melyek a kötelező igazolások?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 4. kérdésszám alatt
kötelező igénybevétel Közbeszerzési tanácsadó kötelező alkalmazása uniós forrásból történő teljesítés esetén
Európai uniós forrásból történő teljesítés esetén, de nem uniós eljárásban kell-e alkalmazni független közbeszerzési tanácsadót?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 78. számában (2008. április 21.), 1584. kérdésszám alatt
kötelező igényérvényesítés Kötbérigény kötelező érvényesítése
Van-e az (önkormányzati) intézménynek kötbérigénylési kötelezettsége a szerződés késedelmes teljesítése, illetve meghiúsulása esetén? Ha igen, milyen jogszabály kötelezi erre?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 76. számában (2008. március 10.), 1549. kérdésszám alatt
kötelező kizáró okok Kizáró okok meghatározhatósága
Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 39. számában (2006. január 16.), 885. kérdésszám alatt
kötelező közbeszerzés
kötelező közbeszerzési eljárás Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 806. kérdésszám alatt
kötelező pályáztatás Pályáztatási kötelezettség fennállása
Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők - hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban - mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 828. kérdésszám alatt
kötelező részajánlattétel Kötelező részajánlattétel
Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 116. számában (2010. július 19.), 2406. kérdésszám alatt
kötelező szerződésmódosítás
kötelező tervpályázat Kötelező tervpályázat
Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 25. számában (2005. április 18.), 587. kérdésszám alatt
kötött ár Kötött ár négyéves szerződéses időtartamra
Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 115. számában (2010. június 28.), 2376. kérdésszám alatt
követelésállomány Követelésállomány eladásának kapcsolata a közbeszerzéssel
Ha egy szervezet el szeretné adni követelésállományát (átadott követelések kezelésére, behajtására), milyen tárgyú (árubeszerzés vagy szolgáltatás) lesz az adott beszerzés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 55. számában (2006. december 18.), 1195. kérdésszám alatt
közbenső döntés Közbenső döntés "kezelése"
A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 225. számában (2018. december 12.), 4281. kérdésszám alatt
közbeszerzés
közbeszerzés alapelvei MVH-s pályázatok
Hogyan fér össze a közbeszerzés alapszabálya (egyenlő esély - szabad vállalás) azzal, hogy az MVH-s pályázatoknál építési munkánál "ami oszthatatlan teljesítés", a pályázónál kivitelezés, főösszesítés szintjén soronként egyezni kell a pályázati sorokkal? Ami magasabb, azt nem támogatják, ami alacsonyabb, visszaveszik. Hogy lehet így megfelelően dönteni? Csak ha ismert az adat, akkor lehet ilyen árat adni.
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 116. számában (2010. július 19.), 2419. kérdésszám alatt
közbeszerzés előkészítése Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"
Az ajánlatkérő - kérésre - köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 699. kérdésszám alatt
közbeszerzés értéke
közbeszerzés értékének meghatározása
közbeszerzés fedezete Közbeszerzési eljárás megindíthatósága engedélyezett forrás hiányában
A közbeszerzési eljárás megindítható-e abban az esetben, ha a beruházás forrása még nincs engedélyezve, csak ígérvény van rá?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 6. számában (2004. július 12.), 152. kérdésszám alatt
közbeszerzés kötelezettsége
közbeszerzés megkezdése Törvénymódosítás alkalmazása
Ha a kiírás márciusi dátumozású, de csak az áprilisi KÉ-ben jelenik meg, az eljárásra melyik törvényt kell alkalmazni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 96. számában (2009. május 18.), 1967. kérdésszám alatt
közbeszerzés mennyisége A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja
Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 52. számában (2006. október 16.), 1148. kérdésszám alatt
közbeszerzés tárgya
közbeszerzés-köteles beszerzés
közbeszerzés-köteles tevékenység
Közbeszerzések Tanácsa
Közbeszerzések Tanácsának tájékoztatója Többletnyilatkozat csatolásának szükségessége
Miért van/lehet szükség arra, hogy a közjegyző előtt megtett nyilatkozatok mellett az ajánlatkérő előírja, hogy egy olyan nyilatkozatot is csatolni kell, amely azt tanúsítja, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatomban szereplő adatok időközben nem módosultak, annak figyelembevételével, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatok a beadási határidőt megelőző napon születnek meg általában?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 32. számában (2005. augusztus 22.), 749. kérdésszám alatt
Közbeszerzési Adatbázis
közbeszerzési biztos Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben
A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 54. számában (2006. november 27.), 1186. kérdésszám alatt
közbeszerzési díj
Közbeszerzési Döntőbizottság
közbeszerzési eljárás
közbeszerzési eljárás engedélyeztetése Beszerzések engedélyeztetése
Állami cégként a 46/2011. kormányrendelet értelmében engedélyeztetni kell az eljárásainkat. Kérdésem, hogy ez a vonatkozik-e a háromajánlatos, 25 millió forint alatti eljárásokra is?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 152. számában (2012. november 21.), 3058. kérdésszám alatt
közbeszerzési eljárás értékhatára Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél
Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): - az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); - a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. - a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 22. számában (2005. március 7.), 522. kérdésszám alatt
közbeszerzési eljárás mellőzése
közbeszerzési eljárás nyelve Közbeszerzési eljárás lefolytatása Magyarországon, idegen nyelven
Szabályos-e, ha Magyarországon kiírt és lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárás nyelve nem a magyar?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 127. számában (2011. március 16.), 2627. kérdésszám alatt
közbeszerzési értékhatár
Közbeszerzési Értesítő
közbeszerzési gyakorlat
Közbeszerzési Hatóság
közbeszerzési jogalanyiság Tankerület közbeszerzési jogalanyisága
Van-e közbeszerzési jogalanyisága egy tankerületnek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 195. számában (2016. június 15.), 3847. kérdésszám alatt
közbeszerzési jogviszony Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban
Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során - többek között - döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1756. kérdésszám alatt
közbeszerzési kötelezettség
közbeszerzési megállapodás
közbeszerzési moratórium Közbeszerzési moratórium a központosított közbeszerzésben
Vonatkozik-e a közbeszerzési moratórium a központosított közbeszerzésre, ha az alapján rendelünk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 109. számában (2010. február 22.), 2254. kérdésszám alatt
közbeszerzési műszaki leírás
közbeszerzési referens
közbeszerzési szabályzat
közbeszerzési szakértelem Közbeszerzési szakértelem igazolása
A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 195. számában (2016. június 15.), 3836. kérdésszám alatt
közbeszerzési szerződés
közbeszerzési szerződés tartalma Szerződés kötelező elfogadása
Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 130. számában (2011. május 16.), 2675. kérdésszám alatt
Közbeszerzési Szójegyzék Új CPV
Mi a lényege az új CPV-nek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 87. számában (2008. november 3.), 1753. kérdésszám alatt
közbeszerzési tanácsadás Hivatkozás a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kapott tájékoztatásra az EKR-ben
Ha a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kérdezek, hivatkozhatok a válaszra az eljárásban?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 219. számában (2018. június 20.), 4189. kérdésszám alatt
közbeszerzési tanácsadó
közbeszerzési tanácsadó függetlensége Közbeszerzési tanácsadó függetlensége
Ugyanazon eljárás keretében ugyanazon cég lehet-e az ajánlatkérő nevében eljáró és egyben hivatalos közbeszerzési tanácsadó - azaz: függetlennek kell-e lennie a közbeszerzési tanácsadónak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 580. kérdésszám alatt
közbeszerzési tanácsadó igénybevétele Közbeszerzési tanácsadók alkalmazása kötelezettségének megszűnése
Olvastam, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmazásával kapcsolatosan a kötelezettség megszűnik, igaz-e ez?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 37. számában (2005. december 5.), 849. kérdésszám alatt
közbeszerzési tanácsadó kötelező alkalmazása
közbeszerzési tárgy
közbeszerzési terv
közbeszerzési tevékenység Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben
A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 202. számában (2017. január 11.), 3934. kérdésszám alatt
közbeszerzési törvény Kbt.-változások október 1-jétől
Milyen főbb Kbt.-szabályok változnak 2009. október 1-jétől?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 100. számában (2009. augusztus 17.), 2051. kérdésszám alatt
közbeszerzési törvény változásai Jogszabályok alkalmazhatatlansága
Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 107. számában (2010. január 11.), 2198. kérdésszám alatt
közbeszerzési ügy Felülvizsgálati lehetőség közbeszerzési ügyben hozott végzés ellen
Jogorvoslati kérelemmel éltünk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és mivel határozatával nem értettünk egyet, az ügyet a bíróságon folytattuk. A bíróság ügyünket végzéssel, számunkra kedvezőtlenül - bírálta el. Van-e lehetőségünk további felülvizsgálatra?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 33. számában (2005. szeptember 12.), 784. kérdésszám alatt
középvállalkozás
közérdekű adat Nyilvánosságra hozható közérdekű adatok köre
Melyek azok a közérdekű adatok, illetve egyéb információk, amelyeket a másik fél hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra lehet hozni? Mi szabályozza ezt? A kiírásban az ajánlatkérő felhívta a figyelmet a 2003. évi XXIV. törvényre. Ez mit tartalmaz a kérdés vonatkozásában?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 92. számában (2009. február 23.), 1870. kérdésszám alatt
közérdekű tevékenység Közérdekű tevékenység
A közbeszerzés tekintetében mi minősül közérdekű tevékenységnek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 2. számában (2004. május 17.), 65. kérdésszám alatt
közérdekű védekezés Közérdekű védekezés elrendelése közbeszerzési eljárással
A 2005. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése elrendelte, hogy a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 18. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. Kérdéseink az alábbiak: Ezen előírás alapján közbeszerzési eljárást kell-e lebonyolítani akkor is, ha a becsült érték a 2 millió forintos értékhatár töredéke, legfeljebb néhány 10 ezer forintos nagyságrendű? Ha igen, akkor hogyan határozható meg a közbeszerzés mennyisége? (Előre nem tudjuk meghatározni a tárgyévben elrendelendő közérdekű védekezés alá vont területek nagyságát, sem a végrehajtást nehezítő tényezőket, például a letakarítandó területen jelentős mennyiségű kő, kavics, törmelék van, sőt még azt sem, hogy egyáltalán sor kerül-e a közérdekű védekezés elrendelésére.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 36. számában (2005. november 14.), 840. kérdésszám alatt
közfeladat Közfeladat a közbeszerzési törvényben
A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a) pontja szempontjából a "közfeladat" fogalmára van-e valamilyen tájékoztató állásfoglalás, illetve ennek hiányában milyen jogszabályokra hagyatkozhatunk a fogalomkör behatárolása során? Ez csak önkormányzati feladatokat jelent, vagy több annál?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 43. számában (2006. április 10.), 957. kérdésszám alatt
közhasznú társaság Intézet által alapított közhasznú társaság megítélése
Hogyan kell kezelni az intézet által alapított közhasznú társaságot, ha beszerzése az egyéves időszak alatt meghaladja a 2 millió forintot (például karbantartói munka megrendelése esetén)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 24. számában (2005. április 4.), 561. kérdésszám alatt
közhasznú tevékenység Közbeszerzési eljárás eredményeként végzett közhasznú tevékenység elszámolása
Cégünk közhasznú társaság. Közbeszerzési eljárásban nyertünk el egy olyan építési munkát, amely a közhasznú tevékenységeink közé tartozik az alapítói okirat szerint is. Ezt a megnyert építési munkát a társaságnak vállalkozási vagy közhasznú tevékenységei között kell elszámolnia?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 51. számában (2006. szeptember 25.), 1136. kérdésszám alatt
közhiteles adatbázis
közhiteles elektronikus nyilvántartás Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz
A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 113. számában (2010. május 17.), 2328. kérdésszám alatt
közhiteles nyilvántartás Nyilatkozat közhiteles nyilvántartásokban szereplő tényekre
Miért kell olyan nyilatkozatokat csatolni, melyekben szereplő tények a cégkivonatból egyértelműen megállapíthatók?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 110. számában (2010. március 16.), 2267. kérdésszám alatt
közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása A közigazgatási hatósági eljárás szabályai és a közbeszerzés
A javarészt 2005. november 1-jétől hatályos közigazgatási eljárási törvény tartalmaz-e a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 805. kérdésszám alatt
közjegyző
közjegyző által hitelesített nyilatkozat
közjegyző által hitelesített okirat Akkreditálási dokumentumok alakisága
Ha az ajánlatkérő - építési beruházás esetén - a minősítő vizsgálatokat végző laboratóriumok akkreditálási dokumentumait is kéri becsatolni, akkor ezen okiratok becsatolhatók-e egyszerű fénymásolati példányban, vagy csak eredeti, illetve közjegyző által hitelesített másolati formátumú becsatolásuk az elfogadható?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 52. számában (2006. október 16.), 1151. kérdésszám alatt
közjegyzői okirat
közjegyzői sorsolás
közjogi szervezet
közjogi szervezet beszerzései Eljárás közjogi szervezet vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései esetén
A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 730. kérdésszám alatt
közműszolgáltatás
közös ajánlat
közös ajánlatkérő
közös ajánlattétel
közös ajánlattevő
közös beszerzés Egybeszámítás több ajánlatkérő esetén
Több ajánlatkérő közös közbeszerzése esetén hogyan alkalmazzuk az egybeszámítási szabályt, és kinek a tervében kell szerepeltetni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 26. számában (2005. május 2.), 607. kérdésszám alatt
közös kiírás
közös kiírás lehetősége Közös kiírás, több megrendelő egy szerződésben
A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy egy közbeszerzési eljárást kettő vagy több ajánlatkérő közösen írjon ki, bonyolítson le, és így az eljárás nyertesével megkötendő szerződésben több megrendelő szerepeljen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 801. kérdésszám alatt
közös megegyezés
közös pályáztatás Közös "pályáztatás" lehetősége
A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 50. számában (2006. szeptember 4.), 1119. kérdésszám alatt
közös vállalkozás Közös vállalkozások a közbeszerzésben
A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: - Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding - mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma -, illetőleg az elismert vállalatcsoport - mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma - közös vállalkozásnak minősül-e? - Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő - aki tagja a közös vállalkozásnak - mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? - A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 48. számában (2006. július 24.), 1068. kérdésszám alatt
közösségi cél Közösségi cél a Kbt. értelmezésében
A Kbt. 4. § 19. pontja a közösségi célokat szolgáló beruházás fogalma. A fogalom értelmezése során mi tekintendő közösségi célnak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 95. számában (2009. április 27.), 1946. kérdésszám alatt
közösségi értékhatár
közösségi rezsim
közpénz
központi beszerző szervezet
központi költségvetés Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben
Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 43. számában (2006. április 10.), 966. kérdésszám alatt
központi költségvetési szerv
központi lebonyolítás Közbeszerzések központi lebonyolítása
Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 131. számában (2011. június 6.), 2706. kérdésszám alatt
központosított Központi költségvetési szerv beszerzésének problémái
Központi költségvetési szerv 2007 januárjában személygépkocsit szeretne vásárolni. Jelenleg 2 darab OPEL ASTRA gépjárművünk van (1998-as központosított közbeszerzés keretében vásároltuk, 500 000 km-t futottak, minden gond nélkül), ezért az OPEL típushoz ragaszkodnánk. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) honlapján az OPEL Combo Tour jelenleg mint lejárt szerződés szerepel. Telefonos információ alapján (KSZF) ezt a szerződést meghosszabbították, lehet vásárolni. A szerződést kötő fél erről nem tud, ezt a szériát már nem gyártják, ilyen típus nincs már Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a költségvetési szerv hogyan tartsa be a vonatkozó rendelet módosításának 7. §-ában szereplő változást, ha maga a KSZF sem tudja, hogy van-e érvényes szerződés vagy nincs egy adott termékre? Rossz a honlapjuk, nem követhető, tehát mikor és mit szerezhet be saját hatáskörben a központi költségvetési szerv?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 56. számában (2007. január 8.), 1220. kérdésszám alatt
központosított közbeszerzés
közreműködés aránya
közreműködő
közreműködő szervezet
közszolgáltatás Atomerőmű megítélése a közbeszerzésben
Közszolgáltatói tevékenység a villamos, gáz- és hőenergia termelése. Érdekelne, hogy beletartozik ebbe a körbe az atomenergia is, azaz például a Paksi Atomerőmű beszerzéseire a különös eljárások szabályai vonatkoznak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 62. számában (2007. május 14.), 1336. kérdésszám alatt
közszolgáltatási szerződés Tulajdoni arány, irányítási jog változásának hatása megkötött közszolgáltatási szerződésre
Az üzletrész értékesítése előtt mint 100 százalékos tulajdonú társaságával megkötött közszolgáltatási szerződés jogi sorsa hogyan alakul az üzletrész értékesítését követően, mivel a közszolgáltatás teljesítése időtartama alatt változik a tulajdoni arány és az irányítási jog? (Azaz a közszolgáltató esetében nem teljesül az "egyedüli tag" feltétel, továbbá a Kbt. 2/A. §-a szerinti megállapodás már szerződéssé minősül.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 51. számában (2006. szeptember 25.), 1132. kérdésszám alatt
közszolgáltató
közszolgáltató ajánlatkérő
közszolgáltató kiválasztása Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása
Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 23. számában (2005. március 21.), 554. kérdésszám alatt
közszolgáltató vegyes tevékenysége Különös közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága vegyes tevékenység folytatása esetén
Ha a közszolgáltató többféle (vegyes) tevékenységet is végez, a különös közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket csak a közszolgáltatással kapcsolatos beszerzéseinél alkalmazhatja-e, vagy valamennyi, általa végzett tevékenységre?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 31. számában (2005. augusztus 1.), 731. kérdésszám alatt
közszolgáltatók
köztartozás
köztartozásmentes adatbázis
közútkezelő kht. Közútkezelő kht. jogosultsága
"Szennyvízcsatorna-építés úthelyreállítással" - építési beruházás esetén az országos közúthálózatot érintő munka esetén a Közútkezelő Kht. kikötheti-e, hogy az úthelyreállítást Közl-tv. adta lehetőségre hivatkozva csak ő végezheti?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 9. számában (2004. augusztus 23.), 228. kérdésszám alatt
közüzemi beszerző Kormányzati és közüzemi beszerzők
Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 14. számában (2004. november 2.), 339. kérdésszám alatt
közvetlen ajánlattételi felhívás Bejelentkezés további ajánlattevőként
Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be - elnyert pályázati és önerős beruházásként -, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 123. számában (2010. december 13.), 2546. kérdésszám alatt
közzététel
közzétételi díj
KSH Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén
A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 17. számában (2004. december 13.), 392. kérdésszám alatt
KT-ajánlás KT 1/2007-es ajánlása
Miről szól a KT 1/2007-es ajánlása?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 114. számában (2010. június 7.), 2364. kérdésszám alatt
KT-iránymutatások KT-iránymutatások hatálya 2012. január 1-jét követően
Hatályban maradnak-e 2012. január 1-je után a KT iránymutatásai?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 142. számában (2012. február 6.), 2890. kérdésszám alatt
KT-útmutató Új KT-útmutató az igazolásokról
A KT 2009. szeptember 23-i, igazolásokkal kapcsolatban kiadott útmutatója tartalmaz-e a korábbihoz képest változást?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 114. számában (2010. június 7.), 2360. kérdésszám alatt
kutatás Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata
Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 62. számában (2007. május 14.), 1322. kérdésszám alatt
kutatás-fejlesztés
kutatási és fejlesztési szolgáltatás Kutatás-fejlesztés beszerzése
Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 122. számában (2010. november 22.), 2533. kérdésszám alatt
külföld Ajánlattétel külföldön
Szlovák cég írt ki nyílt közösségi rezsimbe tartozó eljárást. Ajánlatunkat csak szlovák nyelven tehetjük meg. Milyen specifikumokra kell odafigyelni akkor, ha ilyen külföldi tenderre pályázunk? Nem kéne átnéznünk a szlovák Kbt. szabályozását? Vagy csak kövessük egyszerűen a pályázatban leírt feltételeket?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 75. számában (2008. február 18.), 1524. kérdésszám alatt
külföldi
külföldi ajánlattevő
külföldi dokumentum Idegen nyelvű dokumentumok fordításával kapcsolatos kérdések
Idegen nyelvű dokumentum benyújtásakor kötelező annak magyar nyelvű fordítását is benyújtani? Ha igen, ki fordíthatja le a dokumentumot? Hivatalos fordítóiroda? Mit jelent a hiteles fordítás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 84. számában (2008. szeptember 1.), 1693. kérdésszám alatt
külföldi letelepedésű cég
külföldi okirat Idegen nyelvű dokumentum magyar fordításának ajánlatkérő általi összevetése
Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással - kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt -, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 89. számában (2008. december 15.), 1803. kérdésszám alatt
külföldi teljesítés Közbeszerzési eljárás külföldi teljesítési hely esetén
Ha a szolgáltatás teljesítési helye külföld (például edzőtábor), kell-e közbeszerzési eljárást kiírni EU-n belüli helyszínre, illetve EU-n kívüli helyszínre?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 22. számában (2005. március 7.), 514. kérdésszám alatt
külön eljárás tervezésre Külön eljárás tervezésre romos épület felújításakor
Kell e a tervezésre külön eljárást kiírni, amikor egy romos épületet újítunk fel az önkormányzati garázs mellett, abból a célból, hogy az ne rontsa az összképet?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 22. számában (2005. március 7.), 527. kérdésszám alatt
különös egyszerű eljárás 251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban
A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell - többek között - a 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 129. számában (2011. április 26.), 2660. kérdésszám alatt
különös eljárás
különös közbeszerzés
különös közbeszerzési eljárás
különös szabályok alkalmazása Különös közbeszerzési előírások alkalmazási köre
Ha közszolgáltató - például közhasznú társaság - többféle tevékenységet is végez, a különös közbeszerzési előírásokat csak a közszolgáltatással kapcsolatos építési beruházásoknál alkalmazhatja-e, vagy a teljes tevékenységére is? (Például ivóvíz-közszolgáltató, de utak fenntartását, intézmények fenntartási munkáit is ellátja.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 29. számában (2005. június 20.), 684. kérdésszám alatt
külső erőforrás
külső jelentkező Eljárás ún. külső jelentkező esetén
A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 45. számában (2006. május 22.), 1016. kérdésszám alatt
külső személy bevonása Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt
Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 16. számában (2004. november 29.), 379. kérdésszám alatt