Központi ellenőrzés folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A központi ellenőrzés hatályon kívül helyezése szükségessé teszi-e, hogy a folyamatban lévő eljárások végét még "visszavigyük", ami például a 2021. év közepén is ellenőrzést eredményez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 471/2020. kormányrendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet módosításáról az alábbiak szerint rendelkezik a rendelet kivezetéséről:– e rendelet alapján a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. január 13.
Kapcsolódó címke:

Eljárásindítás központi ellenőrzés nélkül

Kérdés: Elindíthatom-e az eljárást, ha a központi ellenőrzés alapján az még nem engedélyezett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet módosítását tartalmazó 471/2020. kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) megszünteti a központi ellenőrzést. A központi ellenőrzés kivezetése nem érinti az uniós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzések ellenőrzésével kapcsolatos kormányrendelet hatálytalansága

Kérdés: Olvastam, hogy már nem kell alkalmazni a 459/2016. kormányrendeletet, de akkor hatályát is kellene vesztenie, hiszen így félreérthető, hogy mégis alkalmazni kell az értékhatár alatti beszerzések esetében. Mikor veszti hatályát a rendelet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 471/2020. kormányrendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet módosításáról a központi ellenőrzést megszünteti, melynek keretében a kérdéssel érintett kormányrendelet hatályon kívül helyezése is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 9.

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok nem érintik az ellenőrző szerveket, hiszen e szervek az ajánlatkérő döntésétől függetlenül kerülnek az eljárás előkészítése során bevonásra. Az előkészítésbe bevonás azonban nem az ajánlatkérő által történik, bár erre az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 10.

459/2016. kormányrendelet hatálya

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet alanyi hatálya az alábbi szervezetekre terjed ki:A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.

Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet értelmében központosított közbeszerzés esetében a kormányrendelet szabályai nem alkalmazandók. Azonban esetünkben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 13.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és a beszerzés a kormányrendelet 4. § (1), (2) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor az előzetes megküldés az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzések engedélyeztetése

Kérdés: Állami cégként a 46/2011. kormányrendelet értelmében engedélyeztetni kell az eljárásainkat. Kérdésem, hogy ez a vonatkozik-e a háromajánlatos, 25 millió forint alatti eljárásokra is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett, a közbeszerzések központi ellen­őrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. kormányrendelet hatálya általában a közbeszerzésekre terjed ki, ami ebben az esetben a 8 millió forint becsült értéket elérő árukra és szolgáltatásokra, valamint 15...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 21.
1
2