Összes tárgyszó megjelenítése

vagylagosság Igazolások vagylagossága a gyakorlatban
A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat - beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is - szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel - általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget -, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 12. számában (2004. október 4.), 269. kérdésszám alatt
vagyonnyilatkozat
választható kizáró okok Kizáró okok meghatározhatósága
Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 39. számában (2006. január 16.), 885. kérdésszám alatt
választott bíróság Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban
Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 186. számában (2015. szeptember 9.), 3722. kérdésszám alatt
vállalkozás
valorizáció Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában
A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 69. számában (2007. október 8.), 1425. kérdésszám alatt
változásbejegyzés
változásbejegyzési kérelem
változó árak Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel
A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2649. kérdésszám alatt
védelmi beszerzések Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél
Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 211. számában (2017. október 11.), 4069. kérdésszám alatt
védelmi és biztonsági célú beszerzések Alvállalkozó bevonása védelmi és biztonsági célú beszerzések esetén
Abban az esetben, ha valamelyik ajánlatkérő valamely gazdasági társasággal in house szerződést köt a Vbt. alapján, és az in house szervezet alvállalkozót von be, azt is Vbt. szerinti eljárásban kell majd kiválasztania?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 220. számában (2018. július 18.), 4214. kérdésszám alatt
védett foglalkoztatók
védett műhelyek
védettmunkahely-teremtési program Szerződésteljesítés védettmunkahely-teremtési program keretében
Mit jelent az, hogy a szerződés teljesítése védettmunkahely-teremtési program keretében történik?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 105. számában (2009. november 30.), 2160. kérdésszám alatt
végelszámolás Végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás hatálya alatt állás igazolása
A kizáró okok körében a Kbt. 60. § (1) bekezdésének a) pontjáról ki állít ki igazolást? A kiállított igazolás meddig érvényes?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 5. számában (2004. június 28.), 135. kérdésszám alatt
végrehajtás
végrehajtási rendelet
vegyes beszerzések
végzettség
verseny Versenykorlátozó jellegű feltétel meghatározása
Nyomdai szolgáltatásra irányuló beszerzés esetén miért feltétel, hogy a nyomdának legyen katonai minőségirányítási rendszere (AQAP)? Az ajánlatkérő a HM, de teljesen átlagos termékeket szerez be (képeslap, plakát stb.).
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 91. számában (2009. február 2.), 1848. kérdésszám alatt
verseny tisztasága
versenyeztetés Kötelező versenyeztetés
A Kbt. hatálya alá tartozó társaság létrehoz 100 százalékos mértékű tulajdonnal egy szervezetet, amely az ő beruházásait tervezi, és szolgáltatásokat végez a számára. Az új Kbt. szerint kötelező-e ezt a társaságot versenyeztetni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 1. számában (2004. május 3.), 14. kérdésszám alatt
Versenyhivatal
versenyjogi jogsértés
versenypárbeszéd
versenysemlegesség
versenytárs Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban
Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 213. számában (2017. december 13.), 4093. kérdésszám alatt
versenytörvény Versenytörvény változása és a közbeszerzések
Úgy hallottuk, hogy a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. a közelmúltban módosult. Mely szabályt érintett a változás?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 34. számában (2005. október 3.), 798. kérdésszám alatt
versenyújranyitás
veszteség Veszteséges működés mint kizáró ok
Cégünk hosszú távon megtérülő fűtés-korszerűsítési szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Ez a tevékenység az első évben veszteséges volt. Többször előfordult, hogy a veszteséges működés miatt kizártak minket az ajánlattevők közül. Kérdezzük, hogy jogszerű-e a veszteséges működésre hivatkozással kizárásunk egy adott közbeszerzési eljárásból?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 14. számában (2004. november 2.), 324. kérdésszám alatt
veszteséges ajánlattevő "Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban
Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 61. számában (2007. április 23.), 1305. kérdésszám alatt
vételi jog Vételi jog átengedése értékének elszámolása
A vételi jog átengedésének ellenértéke beszámítandó-e a becsült értékbe?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 50. számában (2006. szeptember 4.), 1124. kérdésszám alatt
vételi opció
vis maior
visszaigénylés Jogorvoslati díj visszaigényelhetősége
Amennyiben a jogorvoslati eljárás megindításakor a Kbt. 324. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére a törvény harmadik része szerinti eljáráshoz kapcsolódóan nem 150 000 forint, hanem 900 000 forint lett leróva, a különbözet visszaigényelhető-e?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 60. számában (2007. április 2.), 1288. kérdésszám alatt
visszatartás Ajánlattevő visszatartásának bejelentése
Abban az esetben, ha az alvállalkozó nem teljesített megfelelően, és emiatt az ajánlattevőnek visszatartásai vannak, mekkora összeget kell bejelenteni az ajánlatkérő felé? Azt, amiben az ajánlattevő és az alvállalkozó megállapodott, vagy amit a hibás teljesítés... stb. miatt ténylegesen ki kíván fizetni az alvállalkozónak?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 128. számában (2011. április 4.), 2635. kérdésszám alatt
visszavonás
visszterhes szerződés Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma
A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
Megjelent a Közbeszerzési Levelek 41. számában (2006. február 27.), 918. kérdésszám alatt
vízi létesítmény