Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés nyilvánossága

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése alapján, a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével (amely az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon közölt üzleti titkot tartalmazza), feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Eljárás eredményét tartalmazó összegzés "kiosztása"

Kérdés: Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban (ez a külön jogszabály a 15/2004. IM rendelet) meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról.A Kbt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Ajánlat érvénytelenné minősítése alaki okok miatt

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a folyamatos oldalszámozás az írott oldalakra vonatkozik, az üres oldalakra nem. Amennyiben tehát az ajánlattevő az ajánlatát úgy készíti el, hogy az oldalak laponként követik egymást, és azokat megfelelően beszámozza, az ajánlat nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Kbt. értékelési szabályai

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.Az 57. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatok bírálati szempontja lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményének közzététele

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményéről kell-e közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben tájékoztatást, és ha igen, melyik minta szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegzést az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
…
15
16