Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás jogintézménye arra szolgál, hogy azajánlattevő ennek keretében korrigálja benyújtott ajánlatának azokat ahiányosságait, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás körében a kizáró okokkal, azalkalmassággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a hivatkozott ajánlatkérői elvárás nemelég egzakt, azaz vitára adhat okot a felek között. Lehetséges például, hogy azajánlattevő azt gondolja ennek alapján, hogy a megajánlott termék gyáriprospektusát nem kell oldalszámoznia, az ajánlatkérő viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szerződéstervezet készítésének kötelezettsége

Kérdés: A dokumentációban az szerepel, hogy a szerződéstervezet hiányában benyújtott ajánlat érvénytelen, a szerződéstervezetet az ajánlattevő köteles az ajánlathoz csatolni. Jogszerű-e ez a kérés, illetve a fentiek szerinti érvénytelenné nyilvánítás? (A szerződéses feltételeket az ajánlatkérő a dokumentáció mellékletében megadta.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatkérőnek dokumentációt kellkészítenie, és a dokumentációban kell megadnia a közbeszerzéssel kapcsolatosajánlatkérői elvárásokat, valamint a szerződési feltételeit vagy aszerződéstervezetét is. Az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati adatlap kötelező alkalmazása

Kérdés: Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlatkérő ezt a formai követelménythatározza meg, úgy az ettől való eltérés valóban okozhat az ajánlattevőnekformai problémát. Mindez az ajánlatkérő igényétől függ. Gondolunk itt arra azesetre, amikor az ajánlattevő mintatáblázatot készít, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja a legjobb ajánlattevővel, azaza nyertessel való szerződéskötés. Fentiek miatt a szerződés tartalma lényegeseleme a közbeszerzési eljárásnak. A kógens közbeszerzési szabályok miatt aközbeszerzési eljárások közül a nyílt és a meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ajánlat változtatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál – mármint a másodiknál – magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak az a nagy előnye azösszes többi eljáráshoz képest, hogy ebben az eljárásban a felek szabadontárgyalnak a szerződés feltételeiről, így az árakról is. Ez pedig azt jelenti,hogy a tárgyalások lezárásáig nem áll fenn ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Nem megfelelő csomagolás mint kizáró ok

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelő csomagolása – például hibás felirat – lehet-e kizáró ok? Ha igen, hol szabályozza ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt.-nek az ajánlatérvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell áttekinteni.Az érvénytelenségi eseteket a Kbt. 88. §-a sorolja fel. A88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen az az ajánlat, amely egyébmódon nem felel meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Többletteljesítés megítélése

Kérdés: A kiírásnál szigorúbb alakisággal történő teljesítés elfogadható-e, vagy az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a felhívásnál az ajánlatkérő többet teljesített,de formai kötelezettségeit nem szegte meg, úgy attól az ajánlat nemérvénytelen. Ha például az üres oldalakat is számozta, és ezzel egyben nem üresoldallá tette, annak ellenére, hogy csak a nem üres oldalakat kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az értékelési szakasz egyik legfontosabbrésze, amikor az ajánlatkérő által felállított bírálóbizottság megvizsgálja azajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdésébenfelsorolt érvénytelenségi eseteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Ellenszolgáltatás maximális mértékének meghatározása, eljárás annak túllépése esetén

Kérdés: Az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható-e a hirdetményben vagy a dokumentációban, és ha az ajánlat ezt meghaladja, kimondható-e az ajánlat érvénytelensége azzal az indoklással, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel az új hirdetményminták – 2/2006. IM rendeletszerinti – tartalmára, az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható, sőt,ez segítségül szolgálhat ahhoz, hogy az ajánlattevőket az ajánlatkérőorientálja, meddig mehetnek el az ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
1
…
12
13
14
15