Összegzés indoka

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatnikizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, ajánlatának a közbeszerzési törvény 88. §-ának (1) bekezdéseszerinti egyéb okból történt érvénytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése az érvénytelenségi okokatviszonylag általánosan határozza meg az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az ajánlatkérő által javítható az elírásaz alábbiak szerint. A Kbt. 84. §-a szerint, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás jogintézménye arra szolgál, hogy azajánlattevő ennek keretében korrigálja benyújtott ajánlatának azokat ahiányosságait, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás körében a kizáró okokkal, azalkalmassággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a hivatkozott ajánlatkérői elvárás nemelég egzakt, azaz vitára adhat okot a felek között. Lehetséges például, hogy azajánlattevő azt gondolja ennek alapján, hogy a megajánlott termék gyáriprospektusát nem kell oldalszámoznia, az ajánlatkérő viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szerződéstervezet készítésének kötelezettsége

Kérdés: A dokumentációban az szerepel, hogy a szerződéstervezet hiányában benyújtott ajánlat érvénytelen, a szerződéstervezetet az ajánlattevő köteles az ajánlathoz csatolni. Jogszerű-e ez a kérés, illetve a fentiek szerinti érvénytelenné nyilvánítás? (A szerződéses feltételeket az ajánlatkérő a dokumentáció mellékletében megadta.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatkérőnek dokumentációt kellkészítenie, és a dokumentációban kell megadnia a közbeszerzéssel kapcsolatosajánlatkérői elvárásokat, valamint a szerződési feltételeit vagy aszerződéstervezetét is. Az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati adatlap kötelező alkalmazása

Kérdés: Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlatkérő ezt a formai követelménythatározza meg, úgy az ettől való eltérés valóban okozhat az ajánlattevőnekformai problémát. Mindez az ajánlatkérő igényétől függ. Gondolunk itt arra azesetre, amikor az ajánlattevő mintatáblázatot készít, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja a legjobb ajánlattevővel, azaza nyertessel való szerződéskötés. Fentiek miatt a szerződés tartalma lényegeseleme a közbeszerzési eljárásnak. A kógens közbeszerzési szabályok miatt aközbeszerzési eljárások közül a nyílt és a meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ajánlat változtatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál – mármint a másodiknál – magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak az a nagy előnye azösszes többi eljáráshoz képest, hogy ebben az eljárásban a felek szabadontárgyalnak a szerződés feltételeiről, így az árakról is. Ez pedig azt jelenti,hogy a tárgyalások lezárásáig nem áll fenn ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
1
11
12
13
15