151 talált cikk az ajánlat érvénytelensége kifejezésre

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?

Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban bírálnom a kizárt ajánlatot, ha például aránytalanul alacsony az ár?

Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?

Kérdés: Az egyik pénzintézet zárt rendszere nem engedi meg, hogy formanyilatkozatán módosítsanak, így abba nem tudják pontosan azt a szöveget beírni, amit az ajánlatkérő előír. A megjegyzés rovatban tudják az előírásnak megfelelő választ szerepeltetni, ezáltal azonban két különböző adat van egyazon bankinformáción. Mit javasolnak, hogyan küszöböljük ki a fenti problémát?

Kérdés: Ajánlatkérő új önéletrajzot kér, amelyben a korábbi referenciái is szerepelnek a szakembernek. Pontosabban még be tudnánk írni több referenciát is, amire eddig nem gondoltunk. Megtehetjük?

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye a hamisnyilatkozat-tételnek? Az ajánlatkérőnek milyen és milyen irányban fennálló kötelezettsége van arra az esetre, ha az eljárásban valamely ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett?