Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasságra, az alkalmasság vizsgálatára, azalkalmatlanság megállapítására és a következményeire, az igazolási módokravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 65-69. §-ai tartalmazzák. Az alkalmasságjogintézményének rendeltetése, hogy ennek keretében olyan feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Hiánypótlás az ajánlatkérőnél

Kérdés: Nem sérti-e a nyilvánosság elvét az, ha az ajánlatkérőnél történik a hiánypótlás? (Esetünkben az elmaradt oldalszámozás pótlása.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Kbt. a hiánypótlás fizikailebonyolításával kapcsolatban nem rendelkezik, így az ajánlatkérőnek jogábanáll lebonyolítania helyben a hiánypótlást. Amennyiben a hiányosság jellegétvesszük alapul, mivel az ajánlat nem adható ki, úgy az egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Eltérés a dokumentációban szereplő iratmintáktól

Kérdés: A dokumentációban közzétett nyilatkozat/iratmintáktól el lehet-e térni, ha az eltéréssel az ajánlatkérő nem sérti a Kbt.-t, illetve végrehajtási rendeleteit?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő eltérést nem enged, és mindeztkülön jelzi dokumentációjában, akkor nem javasolt, mert az az ajánlatérvénytelenségének megállapításához vezethet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f)pontja alapján. E rendelkezés szerint ugyanis az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Önkéntes hiánypótlás indokoltsága

Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eljárás második szakaszába például a legtöbbreferenciát nyújtó ajánlattevők jutnak be, egy később beérkezett referencialehetőséget ad a második szakaszba történő könnyebb bejutásra.A Kbt. idevonatkozó rendelkezései szerint az ajánlatkérőköteles az összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Alkalmasság igazolása alvállalkozóval

Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alvállalkozókkal kapcsolatban az alábbimegkülönböztetést tartalmazza.Az ajánlatban meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynekteljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nemhaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárást megindító hirdetményben egyértelmű volt, hogymás nevében jár el, akkor más is köthet szerződést. A válasz a beszerzéstárgyától, eljárástípusától függ. Amennyiben lehetőség volt részajánlattételre, eleve többszerződés születik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a értelmében az ajánlatok elbírálása során azajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellettfelvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal,illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Szerződéskötés időszakos elmaradása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlati felhívásban a szerződés időtartama az alábbiak szerint került meghatározásra: Kezdés: 2009. 07. 01. Befejezés: 2010. 12. 31. A szerződés tárgya: az önkormányzat tulajdonában lévő főként oktatási intézmények felújítási munkái, melynek zömét a nyári intézmények leállása alatt (július-augusztus) szükséges elvégezni. 2009. július-augusztus hónapban viszont egyetlenegy felújítási munkára sem történt a keretmegállapodás alapján szerződéskötés, ugyanakkor az önkormányzat felelős vezetői az írott sajtóban nyilatkoztak, hogy több mint 100 millió forintot fordítottak a nyár folyamán az intézmények felújítására. Kérdés: Mi az értelme így a keretmegállapodásnak, és megteheti-e ezt a kiíró önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] A nyilatkozat alapján nehéz megítélni, mire gondolhattak avezetők. A keretmegállapodáson kívül is van lehetőség építési beruházásbeszerzésére, de 2009. évben csak közbeszerzés keretein belül. Ha e nélkültörtént mindez, akkor megkerülték a Kbt.-t, mely okból az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Elmaradt munkákkal kapcsolatos igényérvényesítés

Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás esetében nincs lehetőség az árnövelésére, azaz például az inflációs kockázat beépítésére.A Kbt. 136/C. §-ának (4) bekezdése értelmében akeretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban,az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása

Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati biztosítékhoz kötötte az ajánlattételt, és az ajánlattevő azt nem tette le semmilyen formában. Kell-e tovább vizsgálni az ajánlatát, el kell-e neki küldeni a többi ajánlattevő hiánypótlásra felszólító levelét, és fel kell-e őket szólítani hiánypótlásra szükség esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. §-a szerint az ajánlatok elbírálása során azajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e azajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az azajánlat, amelyhez az ajánlattevő az előírt ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
24
25
26
73