716 cikk rendezése:
251. cikk / 716 Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában
Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
252. cikk / 716 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
253. cikk / 716 Dokumentáció visszakérhetősége
Kérdés: Ha a dokumentáció ellenértéke visszajár, az ajánlatkérő visszakérheti azt? Ha a dokumentáció annak használatakor megrongálódott, azt szankcionálhatja?
254. cikk / 716 Határidők meghatározása a Kbt.-ben
Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.
255. cikk / 716 Érvénytelenség felolvasó lap hiányos kitöltése esetén
Kérdés: Ha a felolvasólapon a fizetési határidő tekintetében (bírálati részszempont) nem nyilatkozik az ajánlattevő, ugye ez a nem pótolható hiány körébe tartozik, és érvénytelenítenem kell az ajánlatot? (Csak az ajánlati árat adta meg.)
256. cikk / 716 Kiegészítő tájékoztatás határidejének számítása
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal lehet kérni. Ezt több ajánlatkérő úgy számítja, hogy az ajánlattételi határidő órájáig lehet feltenni a kérdéseket. Jogszerű ez, hiszen a Kbt. nem órában határozza meg az időtartamot?
257. cikk / 716 Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére
Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
258. cikk / 716 Alternatív ajánlattétel alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?
259. cikk / 716 Esélyegyenlőség – mérlegigény
Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?
260. cikk / 716 Ajánlati kötöttség időtartama
Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
