Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Szubjektív bírálati lehetőség

Kérdés: Mit értünk szubjektív bírálati lehetőségen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok elbírálásával, a bírálati szempontokkal a Kbt.57. §-a foglalkozik. A rendelkezések az ajánlatok objektív összehasonlítását,az előre megadott értékelési rendszer szerinti értékelését, és a nyertesajánlattevő kiválasztását teszik az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szerződésteljesítés feltételhez kötésének jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amelyben az ajánlatkérő a szerződés teljesítését szociális feltételekhez köti? (Korábban ilyen kiírással nem találkoztunk.)
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2006. január 15-éig a szerződés teljesítése nemvolt feltételhez köthető. Ettől az időponttól azonban a közbeszerzési törvénylehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhassa,miszerint a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a közbeszerzési törvény 96. §-ának (5) bekezdéseadja meg a választ. E szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számítotttizenötödik napig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnálkorábban kötötték meg az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Mentesség az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 82. §-a – a közbeszerzési eljárás lefolytatásánakcéljával, illetve indokával összhangban, értelemszerűen – az ajánlatkérőkötelezettségévé teszi az ajánlatok elbírálását. Az ajánlatkérő azonbanmentesül e törvényi kötelezettség teljesítése alól abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Közbeszerzési műszaki leírás megadásának módja

Kérdés: Milyen formában és hol kell megadnia az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 58. §-ának (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy a – közbeszerzés tárgyára vonatkozó – közbeszerzési műszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban adja meg. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési műszaki leírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Bírálati szempontok kiválasztása

Kérdés: Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt 57. §-ának (1) bekezdésében az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlatok bírálati szempontját, amely szempont lehet legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
…
7
8
9